Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Lélek & Szerelem témák » Fontossági sorrendek változása cikk

Fontossági sorrendek változása


Minden kornak megvan a maga fontossága. Az újszülöttnek az a legfontosabb, hogy táplálékhoz jusson, amint egy kicsit nő, játszani szeretne és arra kéri anyut, “vegyél nekem játékot”, azután a betűk elsajátítása, majd barátok keresése, "a kor", amikor észrevesszük, hogy barátokra van szükségünk, majd a fejlődések időszaka avagy “nem szeretem magam és mindenki jobb mint én”, majd másfajta kapcsolatok, saját család, gyerek és utóvégül unoka…

Igen, a bébi-kor, amikor csak annyi az életünk, hogy alszunk, anyu megetet és simogat, más nincs is, csak sírni kell és anyu repül, hogy segíthessen nekünk. Majd eljutunk az óvodába, most már anyu nincs mellettünk, de valakit mégis “keríteni” kell, akivel lehet játszani, ha már anyu nincs ott. Ekkor tudatosul először, hogy ha sírunk, nem biztos hogy valaki rohanni fog, hogy segítsen.


Igen, eljutunk az iskolába ez egy új szakasz kezdete: nehezek azok a betűk és számok és mennyi ismeretlen, de anyu értem jön - így telnek az évek.


Eztán eljutunk a változások korába, avagy “nem szeretem magam”, “de Csilla jobb mint én”, “Engem Gézuka nem fog soha észrevenni”. Jaj! Fordulópont: észrevettem a másik nemet és ők is észrevesznek engem, s most nem mint ellentétek, hanem “valakik”, akik fel kell fedezzék egymást.

Az majd odébb, most az a fontos, hogy olyan nadrágom legyen mint Kingának, hogy olyan blúzom mint Helgának és hogy ki ne maradjak a baráti körből, ami általában csak csajok vagy csak fiúk. Nekem is meg kell kérnem anyut, hogy engedjen el 9.00-ig, ajaj “meg olyan későig nem voltam kint anyuék nélkül”.

Ebben a korban már kacsingatunk a másik nem felé, de most a baráti kapcsolatok a lényegesek. Ami általában (persze nem szabály) lány-lány és fiú-fiú.


És észre sem vesszük magunkat, hogy már líceumba, egyetemre járunk, most már nem elegendő a barátnőm, a családom, most kell valaki, aki megölel, megvigasztal ha szomorú lennék, aki SZERET s akit én is SZERETHETEK. Fontos állomás életünkben megtalálni azt, aki szeret, úgy ahogy vagyunk, akiért nem kell megváltozni, akivel nem kell, hogy mások legyünk, kivel önmagunk lehetünk.


Vége a sulinak, talán egyetem talán meló. Nagy Betűs Élet.

Jaj!

“Mindig is arra vágytam, felnőtt legyek”, “asszem nem is olyan jó ez”, “lehetek újra gyerek”!

NEM – csak saját gyereked lehet, vele újra átélheted a gyerekkort, de az az ő gyerekkora, nem a tied!

Lassan-gyorsan megalapítja saját családját, saját gyermekünkre várunk, többé nem én és a párom, hanem MI – EGY CSALÁD.

Mindent megteszünk, hogy gyerekünknek is meglegyen az, ami nekünk is megvolt, illetve nem volt meg, de neki biza' legyen meg! Féltjük-óvjuk, most ő a fontos. Lehet párunk a háttérbe szorul, de azért azt nem kéne! Hisz vele tanultam meg a szerelmet, ami nagyon fontos dolog az életben (szerintem).


Végig vigyázzuk, amíg felnő, ő is saját gyerekével végigjárja a kálváriát, amit mi jártunk vele végig annak idején, s nagymamák vagyunk, egyesek talán még dédik is.


Ekkor újabb dolgok, amik fontosak: meleg, csend és nyugalom legyen, láthassuk a kis unokát.


Eltelt az élet, de jön egy új (szerintem).


(A cikk saját gondolataim az élet menetéről és életkorok fontosságairól.)




Írta: 852308703c, 2008. július 9. 11:03
Fórumozz a témáról: Fontossági sorrendek változása fórum (eddig 6 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook