Férfiaktól jön meg az önbizalom? (beszélgetős fórum)

Ez is csalóka, mert kihívások mindig vannak a lélek számára, így függetlenedni mindig tudni kell, csak éppen más szinteken.

Ha egy bizonyos lelki erőt szereztél egy témában, akkor ott már megerősödtél, aztán jönnek új kihívások, új függetlenedési lehetőségek.

Természetesen a függetlenséget a félelmekre, manipulációkra, káros hatásokra értem.

Alapvetően nincs függetlenség a harmónia (egység) szerint. Mindig együtt fogsz érezni, csak nem fognak azok lerántani. Ebben az értelemben vesszük a függetlenséget.

Példa:

Látsz egy embert a gödörben, akkor nyújtod a kezed vagy hozod a létrát, de semmiképpen nem ugrasz be mellé.

A plüssmackó egy elég gyerekes példa a remény visszaállítására, de elfogadom. Van akinek ez ad vissza valamit.

Ugyanakkor szerintem a REMÉNY egy sokkal magasabb rendű dolog, amire az ember nagyon komoly elesettségében szomjaz. Például REMÉNY témakörében az angyal abszolút helytálló.

Ahol a REMÉNY témaköre lángol fel, ott egy komoly krízis van, aminek abszolút a mélysége. Az én szemszögemből nézve ez nem egy bagatell dolog.

De mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja vagy tudja... :)

Hát, nekem még azt mondták anno (persze én ezt tudtam) hogy az ember először SAJÁT MAGÁBAN BÍZZON.

Csak úgy tud valamiféleképpen másokban is bízni. És akkor jöhetnek angyalok vagy bármi egyéb.

Bár az angyalos téma az egy másik sík, ott lehet hogy valaki tudat alatt érzi hogy léteznek ilyen lények, vagy éppen tudatosan (ritka).

Aztán van még egy kategória, az álmodozó, aki mesés fantáziákba menekül, anélkül hogy bízna magában. Na, ez egy elég veszélyes fajta.

Nem baj ha bízol az angyalokban, csak valamiféleképpen legyen rálátásod önmagadra, ne áltasd magad, legyél magadnál, józanul.

Hiszen ha a remény elvesztése okozza a zavart, akkor annak a visszanyerése állítja is vissza.

És ez egy plüss mackó is lehet ! :D

És mi van azzal aki például angyalokban bízik, nem magában?

Ez így szerintem nem helytálló. Itt inkább az a kérdés, hogy mi az ami vissza adja a reményt és működik is.

És érdekes, de ez mindenkinél más és más.

Ezt a 3-at akár 1-gyé is gyúrhatnánk, de itt most direkt vannak különválasztva, hogy érzékelhetőek legyenek az összetevők.

A sütemény is cukorból, lisztből, tojásból, stb. áll, de a végeredmény a SÜTEMÉNY!

Tehát, kifejtve:

1. ÖNKÉP

- forrása a szülők elképzelése, értékelése velünk kapcsolatban

- hiánya a mások véleményétől (értékelésétől) való félelem

- előnye a helyes önértékelés, az önmotiváció, a változás elfogadása, a tervek megvalósítása

2. ÖNBIZALOM

- forrása a szülők bizalma felénk

- hiánya a gátlásosság, félénkség, akaratgyengeség

- előnye a döntéshozatal, a bátorság, a kihívások elfogadása, a kudarcokkal való megbirkózás

3. ÖNSZERETET

- forrása a szülők szeretete, elfogadása felénk

- hiánya az önutálat, önbüntetés, szeretethiány

- előnye az érzelmi stabilitás, a szerethetőség/szeretet megélése, az elutasítás elviselése

3 nagy témából áll össze az ember lelki egészsége, avagy ép személyisége:

1. ÖNKÉP

2. ÖNBIZALOM

3. ÖNSZERETET

De benne is van a nevében: ÖN-BIZALOM

Tehát az egy olyan lelki tulajdonság, ami belülről jön. Az más kérdés hogy a külső tényezők gyengíthetik, de csak annyira, amennyire az ember átadja magát ezeknek a hatásoknak (tapasztalatoknak, véleményeknek).

Igen.

Ez egyfajta félresikerüt igény a figyelemre a nők részéről. legalábbis szerintem. Generál valami problémát, nem egyszer valós hátrányookal, anyagi erkölcsi, mindenféle értelemben és elvárja hogy oldja meg a férfi. És ezáltal úgy érzi fontos a férfi számára. Csak az a baj egy idő után egy öngerjesztő folyamattá válik. Szerintem ha a férfiakat megkérdezik a válások nagy része erre vezethető vissza, ha ezen párok nőtagjait azok meg azt fogják mondani minezek ellenére, hogy ők csak egy pici figyelmet szerettek volna és még ezt se kapták meg... Egyébként ennek a témának az ikertesója megy a

[link]

fórumon.

Elkeserítőnek elkeserítő. Ahogyan az is ha semmit sem tesz ellene a beteg. Az még elkeserítőbb.

És az tök mind1, hogy a segítséget, ami átsegíti a nehéz időkön, Müllerben, Budhában, Istenben, Orvosban vagy Csernusban találja meg.

Mert ha meg se moccan azért hogy jobb legyen az engem jobban elkeserít. Mert igaz, hogy garancia semmire nincs az életben. De legalább az esélyt megadná magának.

Ez olyan mintha panaszkodnál, hogy folyton fáj a fejed. Kínálnék neked rá egy marék gyógyszert, de te azt mondanád, hogy ezeket már meg sem akarod próbálni, mert eddig sem használt ellene semmi. Hol ott lehet azok között ott volt az az egy ami segíthetett volna. Én elhiszem, hogy belefárad, ki ne fáradna bele. De saját magunk ellenségei ne legyünk már még pluszba, könyörgöm.

Azt meg el kell fogadni hogy vannak erősebb és gyengébb emberek, aki fogékony pl Csernusra vélhetőleg az erősebbek táborába tartoznak

A gyengébbeket dühíti

Külön volt.

Az élet körülmények okozta depresszióról beszélgettünk vagy tévedek?

Nem a veleszületettről! ;)

Ha a veleszületettekről beszélnénk abban majd az orvosok fognak tudni segíteni. Vagy még ők sem sajnos.