Félig nyitott házasság (beszélgetés)
Jól kinyílt az asszonyod csipája - ahhoz képest, hogy az elején mennyire húzódozott...!
Én nem állítottam rólad semmit. Te írtál ebbe a fórumba,úgy,hogy végig sem olvastad...és sejtelmed sincs,hogy miről szól ez az egész.
Bazz, tényleg. De már ilyet, komolyan :D most aztán nagyon megaszonta nekem a magáét! :D najó, nem erőlködöm. Én kitartó vagyok, de ennyire nem, ennek itt látom nincs értelme. The end, te úgy állítasz rólam bármit, hogy igazából semmit nem tudsz, te meg itt nyavajgod ki életed történetét, hogy így szar úgy szar, de ha már más mondja, akkor tavozzon melegebb éghajlatra, mer' neked igenis, csakazértis nagyon jó!!! Hát akkor sok boldogságot, kedves megcsalt, megalázott uraság. :)
Miért nem válaszolsz a kérdésemre?
Hát ez ki...ott jó!:) Gondolom még férfival se voltál :) Nagyon megmondtad a frankót a magad kis nulla élettapasztalatoddal!
Már rögtön elszomorítasz.. :( :D
Feleslegesen feccölted bele az energiát...
Ehm. Hol is kezdjem. Kezdjem-e egyáltalán. Mindegy, egy próbát megér, hátha nem próbálsz meg pszichológust játszani, és valamit belemagyarázni, ami téged megnyugtat. 23 vagyok, nem élek 40-50 éve unalmas üres házasságban, sőt házasságban sem, így arra megyek amerre akarok. És nem izgat a gondolat, hogy juj egyszer majd egy szar házasságban élhetek, ami számomra annyira nem lesz kielégítő, hogy még a papucs férjem is, akiben annyi önbecsülés, becsvágy, büszkeség sincs, mint egy fikában, azt mondja, hogy járjak inkább más pasihoz huncutkodni. Valahogy... nem vágyom ilyesmire. Egyszerűen csak rettentő kíváncsi természetem van, érdekelnek a vicces, érdekes, ijesztő, szánalmas, és elrettentő dolgok egyaránt. És azt hiszem az, aki nem csalja a párját, nem érzi úgy, hogy a tulajdona, hiszen ha akarná, bármikor megtehetné, csak ugyebár van ez a szeretet. Ha szeretem a párom, akkor nem kell más. Pont. Nincs mit ragozni ezen. Megnézünk másokat, ne adj isten fantáziálunk is. Emberek vagyunk. De szeretjük, megbecsüljük, nem akarunk neki fájdalmat okozni, és egyébként sem vágyunk másra mellette, mert Ő a minden. Ennyi.
Azért van gumi,hogy megalázzon vele.
Mert neked 25 év után van szerelem?
Gondolom minden percben a férjedre gondolsz állandóan. Ha meglátod hevesen ver a szíved..stb. Soha nem volt olyan gondolatod,hogy egy másik pasival lefeküdj....még álmodban sem.
Ha neked ez a magasabb szint, akkor sok sikert hozzá!:XD
Akkor veled minek a gumi? Ha nem csókol meg és a testnedveidtől is elzárkózik... Tudod ugye, hogy akkor ott már nincs szerelem? Ez annyira megalázó. Szegényke :(
Nem ficcen be gyerek mert gyógyszert szed a kedvesem.
Igen,boldogok vagyunk.Pont azért boldog a nejem mert nem láncolom magamhoz. A házasság nekünk nem arról szól,hogy a feleségem a tulajdonom és a cselédem. Sajnálom,hogy más tulajdona vagy.
Nem vágom.
Most rosszul esik vagy beindít?
Rossz neked vagy jó?
Ó, hát csak a szokásos:) Látom mindenki boldog. A boldog férfi mellett ott a boldog feleség, aki mást csókol, mással élvez, gumi se' köll, hátha beficcen egy szerelemgyerek...
Tökre maradinak érzem magam.
Itten meg cselekmény vagyon? Hát mindjárt visszaolvasok.
Tévedsz. Hidd el, egy állatkertben azt a zsiráfot nézik legtöbben, amelyiknek 3 feje van.
Annyit látok a magánéletedbe és az érzéseidbe, amennyit te itt megosztottál velünk az összes nick neveddel. Az alapján, amit te írsz, nagyon fos életed van, és nem szeretnek. Te pedig nem szereted őt. Nagy részét ezeknek a dolgoknak te írtad le, nem mi kombináltuk, szóval nem volt mit belemagyarázni, mert már megtetted te, világos a szitu, hiába is háborogsz.
Ez egyébként nem jelenti azt, hogy mindenki boldogtalan, aki nyitott házasságban él, egyáltalán nem, csak így a te elmondásod szerint ti azok vagytok, ennyi.
Én többet nem jövök ide. Mostmár irritál. Már nem vicces, inkább szánalmas és undorító.
Az nagyon jó,hogy te így belelátsz az emverek magánéletébe. Tudod,hogy ki boldog és ki nem . Kit steretnek és kit nem... Még az én és a feleségem gondolatait és érzéseit is jobban tudod mint mi magunk....
Az 543.hsz ben lett megemlítve a barnázós hölgy magabiztossága:D
Persze,hogy elolvasod,mert izgat a téma,de még magadnak sem mered bevallani. Nagyon sokan vannak így ezzel. Lehúznak a férjük mellett 40-50 évet a nagy "szeretetben és boldogságban"....ezzel megfelelve a társadalom elvárásainak de közben meg semmi izgalom nincs az életükben.
Ohh, ez így nem semmi.
Rögtön két gondolat merül fel bennem:
1. Ez annyira szánalmas így!
2. Lehet-e valakit ennyire szeretni?
Ezzel nem értek egyet, mert lapbarna nem kért tanácsot senkitől hogy hogyan kell lefogyni, meg mi köze van a súlyànak a te topikodhoz? De egyáltalán, neki nem lesz az életében soha a tiedhez hasonló szituáció, mert szeretik, ma TE szitud pedig igencsak aláásta a te önbizalmadat, önérzetedet. Úgy veszem észre, hogy már már ilyen poszttraumás a viselkedésed, komolyan. Néha visszajössz, panaszkodsz egy kicsit, sajnáltatod magad, vagy agresszíven kommentelsz mást, de végülis semmi nem javult meg köztetek, érted?
Akkor miért ezzel példálóztál?
Ezen én már nagyon régen túlvagyok,de azért köszi.
További ajánlott fórumok: