Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Februári népszokások cikk

Februári népszokások

Február (Februarius) – Télutó – Böjtelő hava – Jégbontó hava

A hónapok neve latin eredetű. Római hagyomány szerint a hónapoknak állítólag Romulus király adott első ízben nevet. Az első római naptár a mezei munkák szempontjából fontos tíz hónapot vehette figyelembe. Az i.e. 700 körül beiktatott naptárreform idején vált a részévé a fennmaradó téli holtidő az új tizenkét hónapos holdnaptárnak.

A klasszikus szerzők szerint az év második hónapjának latin neve a februm, „tisztulás” szóból eredhet, mivel a február a decemberi és a januári vigasságokra következő testi-lelki megtisztulás (purgálás) idejének számított.

A februári hónaphoz számos esemény: születés, halálozás, nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok kapcsolódnak.

De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év második hónapjához?

Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a februári népszokásokról.


Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket (úgynevezett lupercaliát) rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé vált. Úgy tartották a gyertya megvédi a csecsemőket, a betegeket és a halottakat a gonosz szellemektől.


Február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől”.

De ehhez a naphoz kapcsolódik még a „balázsjárás”, amikor is az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek. A játékban tízen szerepeltek. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott ételeket pedig megették.


Február 5. Ágota napja

A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.


Február 6. Dorottya napja

Időjárásjósló-nap. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.


Február 10. Skolasztika napja

Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.


Február 14. Bálint napja

Bálint nap, azaz Valentin napja.

A Valentin napi szokások az ősi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napként is szokták emlegetni. Magyarországon 1990-ben éledtek fel a nap megünneplésével kapcsolatos szokások és rendezvények.

Régen szerelmi pratikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket.

Példának megemlítek néhányat:

- Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.

- Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.

- Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.

Termésjósló napnak is tartják, ugyanis, ha ezen a napon hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.


Február 16. Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat.


Február 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsannát házasságtöréssel vádolták (hamis vád alapján). Ehhez kapcsolódik a Zsuzsanna játék (többszereplős), amikor is eljátsszák Zsuzsanna történetét.

A néphit szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz.


Február 22. Üszögös Szent Péter napja

Ezen a napon nem dolgozik senki, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz.

Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.


Február 24. Mátyás napja

Ez a nap Mátyás apostol ünnepe.

A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is rájuk ismerjenek. Mátyás apostolnak a bárd volt „jelképe”. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.

Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.




Írta: tinendo, 2009. február 12. 17:03
Fórumozz a témáról: Februári népszokások fórum (eddig 3 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook