Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Farsangozási szokások cikk

Farsangozási szokások

A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig (amit hívtak szárazszerdának, böjtfőszerdának, aszalószerdának is), vagyis január 6-tól a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig tart. A farsang idejét úgy kapjuk meg, hogy az első tavaszi (március 21-e utáni) holdtöltét következő vasárnaptól (húsvéttól), visszaszámolunk hat hetet.

A farsang az utolsó alkalom a mulatságra, utána a húsvétig tartó nagyböjt következik.

A farsangot lezáró utolsó három napon, azaz a farsang farkán, farsangvasárnap, farsanghétfőn (asszonyfarsang napján) és húshagyókedden rendezték a legnagyobb mulatságokat.

Ezek a vígságok minden nemzetnél más és más szokásokkal jártak.

E cikk elolvasásával megtudhatjuk, hogy a különböző nemzetek miként ünneplik a farsangot.


Dél-Európában ez volt az év egyik legnagyobb ünnepe, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. Ez volt az utolsó alkalom a mulatságra, utána következett a húsvétig tartó nagyböjt.

Az olaszoknál Velencében, a városközpontban, a szabad ég alatt a Szent Márk téren tartották (a mai napig) a legnagyobb farsangi mulatságot, a velencei karnevált. Ilyenkor az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is.

Álarcok mögé rejtőztek, amelyek lehettek karaktereket, foglalkozásokat, néptípusokat sejtető álarcok.

Régen az álarcos felvonulások mellett tartottak állatviadalokat és lóversenyeket is.

Híres volt még a bazeli karnevál is.

Manapság is talán a velencei karnevál az egyik leghíresebb farsangi népünnepély, de nevezetes még az olasz karneválok közül a nizzai és a rajnai is.

Híres még az európai karneválok közül a kölni, a karintiai Villach, a madridi, a sevillai, a párizsi és a düsseldorfi karnevált is.


Főleg a farsangi időszakot lezáró utolsó három napon (amit a farsang farkának is neveznek) farsangvasárnap, farsanghétfőn (asszonyfarsang napján), húshagyókedden mulattak igazán.

Pl. asszonyfarsangkor az asszonyok felmentést kaptak a házasszonyi teendők alól, férfiruhába öltöztek s a kezük közé kerülő férfiakat jégcsappal „borotválták” meg.

Másnap, azaz húshagyó kedden éjfélig ettek, ittak, mulatoztak, daloltak, táncoltak.

A mulatságok minden este húshagyó keddig a fonóházakban is zajlottak, aminek zárásaként az utolsó fonóházi összejövetelen sor került a "fonóvégzésre".

Sok helyen maskarába öltözve járták végig a falut.


Nálunk a középkorra tehető a farsang kialakulása. A királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében terjed el. Az itáliai a királyi udvarban, az utóbbi kettőnél pedig inkább a német hatás volt a jelentős.

Már Mátyás Király idején divatban voltak az álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a mulatozásokat, de hiába tiltakoztak, a farsang időszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani.

Magyarországon a farsang ünnepéhez kötődik a népi színjátszás kialakulása is. A maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg. Pl. menyasszony, vőlegény, a cigány, a betyár…

Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is. Pl. a kecske, a ló, a medve állatmaszkját.

Talán az egyik legnépszerűbb alakoskodó játékról, az ún. Cibere vajda - Konc király párviadaláról már a XVI. Századtól vannak adataink. Ennek a játéknak két szereplője van, az egyik szereplő a böjti ételek (cibere), a másik a húsételt személyesíti meg s az ő viszálykodásukról szól a darab. A néphit szerint vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor kezdődik el a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor meg a böjt veszi át a hatalmat.

Hazánkban széles körben ismert alakoskodó népszokás a mohácsi búsójárás. A délszláv erdetű sokácok faálarcos felvonulásáról szól. Mivel a szereplőknek inkognitót biztosítottak az álarcok, sokszor került sor verekedésre, amire a közvélemény a hatóság segítségét kérte. Ezekről a felvonulásairól már a XIX. századból vannak feljegyzések. A sokácok Poklada 'átöltözés, átváltozás' néven említik ezt a farsangot lezáró eseményt.


A XX. század folyamán sikerült ezt az ünnepet mederbe terelni, ekkor terjedt el a búsójárás elnevezés is.

A Mohács környékiek ilyenkor színes fából faragott maszkokat, csúf, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet. Mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A házban és a ház udvarán hamut szórnak szét az úgynevezett alakoskodók, ettől remélik, hogy távol tartja majd a rontó szellemeket. Majd az ünnepség végén szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti.


A farsangi köszöntő is a farsang része. Ilyenkor a gyerekek házról-házra jártak s köszöntőket mondtak, cserébe szalonnát, tojást, zsírt kaptak. Néhol a köszöntőkből származó adományok a pap vagy a tanító jövedelmét egészítették ki. Erről a szokásról már a XVII. századból rendelkezünk feljegyzéssel.

Itt egy farsangköszöntő:

Farsang, farsang, háromnapi farsang,

Itt is adnak, amit adnak.

Ez is Isten háza, szálljon le rája,

Az Isten áldása.

Hat lóval, hat ökörrel,

Három borjas tehénnel, egy aranyos ekével.


A farsanghoz számos néphit kapcsolódik. Például:

- aki farsangkor varr, az később befullad. (Az is befullad, aki ilyenkor ruhát foltozott.)

- ha farsanghétfőn (asszonyfarsang napján) valaki kukoricát morzsolt ültetéshez, nem volt szabad beszélnie, mert akkor a kikelt növényt később megették volna az ürgék.

- a tyúkólakba sárga földet kellett vinni, hogy az állatok jól tojjanak.


A farsang jellegzetes étele a fánk. Rengeteg változatban készítik, van burgonya, gyűrűs, hússal töltött, szalagos, farsangi, rózsafánk, a forgácsfánk vagy csöröge, a túró, a cseh fánk és a párnacsücske változat. Régen farsang vasárnapján és húshagyó kedden húslevest és töltött káposztát főztek, de sokszor ettek még ciberelevest és kocsonyát is.


A farsang más országokban:

Velencében már István napján, Spanyolországban Sebestyén-napkor (január 20-án) kezdődik. Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják farsangnak.

Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban a mulatozó népet.

Németországban a farsangi időszak utolsó keddjén rendezik az ún. Narrenfest-et, azaz bolondok keddjét. De a német nyelvterületen szokás még a Weibermühle (csodamalom) is, ami arról szól, hogy egy fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, s a molnár kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá "őrli vissza" az asszonyt.

Ausztriában a karintiai Villachban farsangszombaton az egész város jelmezbe öltözik, még az eladók is maszkokban szolgálják ki a vásárlókat, a polgármester pedig egy napra átadja hivatalát a farsangi hercegnek, Fidelius-nak.

A riói karneválon (portugál őse az Entrudo) hatalmas feldíszített kocsik vonulnak fel, melyeken az emberek szambát ropnak. A különböző szambaiskolák táncosai a karnevál utcáján a Sambadron táncolnak, versenyeznek egymással, s a parádé végén, ami két napig tart, a zsűri pontozza a versenyző iskolákat.

Amerikában a legnagyobb múltra a New Orleans-i karnevált, azaz a „Mardi Grass”-t tekintik. Dixielandban rendezik húshagyó kedden.




Írta: tinendo, 2009. február 9. 17:03
Fórumozz a témáról: Farsangozási szokások fórum (eddig 1 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook