Fáncsika FanClub - avagy nem bolond itt senki! (beszélgetés)
amikor a szépet megismerjük
felbukan a rút is,
amikor a jot megismerjük,
felbukan a rosz is
a sikeres enber megkapja ,amit akar
a boldog ember örül annak,annak amit kap
szabadon élek ,szabadon érzek.
a szivemnek nincs akadály.
csak hagyom hogy égjen
és vigyen a vérem ,szabadon semi se fáj
nem adom fel tugyátok
láthatatlan lapos sumákpok
istenem de sokan vagytok roszak
ezer év van mögöttem
húz a szivem...
de ezer év kevés nekem,
zsebre teszem.
örök élet lehetnék
ne legyen határ!
annyi mindent szeretnék,
de jár ami jár
Nixe, ez az egyik kedvenc versem.....
Mert olyan őszinte, és annyira igaz rám.
Jaj de udvariatlan vagyok, szóval SZIA Nixe, ez kellett volna az elejére...:))))))
aki másokat,ismer okos
aki magát, ismeri bölcs
aki másokat,legyöz erös
aki önmagát legyözi,hös
Sziasztok! Ahogy olvasgatlak Benneteket, úgy tűnik országos esőzés van, ennek ellenére szép estét!!! :)
Kamarás Klára
Titok
Gyengék vagyunk és sérülékenyek,
de hogy ne lássa rajtunk senki,
öklünket rázzuk a világnak,
büszkén viseljük sebeinket,
hisszük, hogy nem tartozunk másnak,
csak önmagunknak.
Éjszaka...
vagy ha álmatlan hajnal éber
forgolódás közben talál,
megrebbenve, mint gyertya fénye
kimondjuk súgva, szinte félve
mindenkinek a titkok-titkát,
mit eltemetni végleg nem lehet:
gyengék vagyunk... és sérülékenyek...
Drága Kathy!
Nagyon örülök hogy felbukkansz néhanapján Te is itt a fáni-klubban.
Aranyosak lehetnek a kutyuskáid....
Szép napot neked is. :)))
Fáni
Hello Mindenkinek!
Hogy vagytok? Remelem jol. Sajna ma mennem kell robotolni, de szivesen megyek, mert utkozben benezek a kutyaboltba, hogy milyen ujdonsagokat talalok a kedvenceimnek. Ket hete vettem a pici kutyusomnak egy kislanyruhat, de elovigyazatossagbol megtartottam a blokkot es most visszacserelem egy masikra, mert idokozben kinotte a kis artatlan. Imadok vasarolni es ha nincs se kisgyerekem, sem unokam, akkor a kutyusaimnak.
Szep napot kivanok Mindenkinek!
sziasztok
nálunk is elvan borulva utálom
de fela fejel itt meg szebnél szeb verset ovashatunk
köszi a verseket nagyon szépek
Köszi druszi a kedves prividet... egyből kisütött a lelkemben a napocska....de télleg ám, kukucskál a sok sötét felhő mögött.....
SZABÓ ILA: AJÁNDÉK
Vágyléptű gondolat csönd szőnyegét
terítem halkan és félve eléd...
perc-gyöngyöm szétpereg...
ősz íze vár...
tétován száll feléd két szemmadár...
tavasz-fény-nyár-dallam,
álom-varázs....
elindul hozzád egy simogatás....
VÁGY
Áldanám a kelő holdat-
megigéző mosolyodat.
Borzolnám a fűzfagallyat-
érzékien bomló hajad.
Csókolnám a száz fűszálat-
szeretkező szempilládat.
Ringatnám a domboldalat-
elbűvölő szép válladat.
Vállalnám az egész tájat-
minden vonzó porcikádat.
S meghalnék a sziklabércen-
minden veled-ölelésben.
hmmmmmmmm.............
szééééééééééééép.......................
( ez a lökött Mika manusz meg üvöltözik itten a fülembe a hifiből, de olyan jópofa, nem bírom hatástalanítani a marháját....)
SZÉP HÉTFŐ REGGELT MINDEN KEDVES BARÁTOMNAK ÉS ELLENSÉGEMNEK..:)))))))))
Igen, ezt picipó "naplójában" olvastam, hogy az illető az ellenségeinek is puszit küld, mondván hogy mennyire zavarba jönnének tőle szegények....:))))Jópofa gondolat...DDDD
Itt nálunk amúgy locsog az eső és baromi kellemetlenül hűvös a levegő, nem igazán kívánkozik ki az ember lánya. :(
Megyek, keresek valami szép verset...
Fánika, nagyon jól érzem itt magam, mert kedves emberek vesznek körül!!! Ha lesz időm gyakrabban be fogok nézni. Én is szeretem ám a ti verseiteket olvasgatni!!! :P
Áprily Lajos
Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek
Tudom, hogy hull a nap,
örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
sírdombok mállanak.
Egy-egy kéz, drága kéz,
mindegyre elereszt,
mindennap vereség,
mindennap új kereszt.
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis: ne remegj -
nem maradsz egyedül.
Ködödben csillag ég,
gondodból fény terem:
vers-lelkek lengenek
nyomodban ezeren.
Zászlós és halk csapat,
elszánt és bús-szelíd
vers-lelkek, viharos
vad korban tetteid.
S szűkülő kör mögött,
halkuló ház körül,
mélyülő bú felett
hűség áll őrödül.
Jó lelkek, annyian,
árvák és elesők,
szépséget szomjazók,
kútfődet keresők.
Szédülni nem szabad,
zuhannod nem lehet:
szirten is rózsaág
vigyázza lelkedet.
Tudom, hogy két kezem
nem part és nem erő:
maholnap aszu ág,
szélvert és remegő.
Mentésre ingatag,
tartásnak nem elég -
síkon át, hegyen át
kinyújtom tefeléd.
Örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
vén sírok mállanak,
estébe hull a nap.
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis - ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül.
Nixe, nagyon szépek a verseid...olyan jó hogy be-benézel mihozzánk...:))))))
puszi: Fáni
ne haragudj rohangya, telefonom volt, azért nem válaszoltam msn-en.
Puszi Neked : Fáncsi
Jó éjszakát kívánok, és ezzel a verssel búcsúzom Tőletek! :P
Harcos Katalin
Holdfényben…
A kandi hold szobámba betekint.
Álmos szemével arcomba nevet,
szellő kezével lágyan meglegyint,
s fakó ezüstre festi az eget.
Kék-ezüst árny oson ablakomba
csendben, puhán, párnámra szenderül…
s hallani vélem, hogy nagy titokban
szusszanásod az ágyamra terül.
Álmomban ébren - ébren álmodón
lépteid halk neszére rezzenek,
s játszi fényekkel újból elalvón
köröttem érzem ölelő kezed.
Jó éjszakát kívánok, és ezzel a versselbúcsúzom Tőletek! :P
Harcos Katalin
Holdfényben…
A kandi hold szobámba betekint.
Álmos szemével arcomba nevet,
szellő kezével lágyan meglegyint,
s fakó ezüstre festi az eget.
Kék-ezüst árny oson ablakomba
csendben, puhán, párnámra szenderül…
s hallani vélem, hogy nagy titokban
szusszanásod az ágyamra terül.
Álmomban ébren - ébren álmodón
lépteid halk neszére rezzenek,
s játszi fényekkel újból elalvón
köröttem érzem ölelő kezed.
adjon isten jo északát
külegye hozád szentangyalát
bátoricsa szived álmát
adjon isten jo északát
jóét mindenkinek
Jaj, hát elalélok a szebbnél szebb versektől, amikkel megtiszteltétek a fáncsika klubot....hálás köszönetem mindegyiteknek.
nagyon fáradt vagyok a két napos hajtás után, de örülök hogy benéztem ide.
Sziasztok, legyen szép estétek...:))
Fáni
Igen, olvastam azokat is, tényleg gyönyörűek!
A vicceken is jót derültem. :P
Harcos Katalin
Asszony-fohász
Ó Uram, te mindent megbocsátó!
Tudom, vétkem égbekiáltó,
mert élek bűnök közt, eltemetve,
de nézz le gyarló gyermekedre!
Csak a jóra és szépre vágyok,
és lásd, Uram, most hozzád kiáltok.
A szerelmemre nincsen mentség,
de Tőled kaptam ezt a szerencsét,
hogy rám talált, akinek rabja lettem.
Ne ítélj hát szigorún felettem!
Csak szeretet a bűnöm, semmi más.
Csak a tőled kapott kívánás,
a boldogságra vágyó női lélek,
csak a szép, szerelmes remények.
Csupán az, hogy lelkem feléledt,
és testem szívemmel együtt övé lett…
Hogy szeretem őszintén, önfeledten,
szent tűzben égő, tiszta hevületben.
Soha nem nézek jobbra-balra,
nem vágyom csalóka diadalra,
sem öncélú gyönyörökre, kéjre,
csak őt boldoggá tevő szenvedélyre.
Csak adni, és nem kapni vágyok,
de lásd, megbocsátásért kiáltok.
Uram, Te adtál női lelket,
ami szomjazza a szerelmet,
s vele testet, örömre készet,
amíg el nem veszi az enyészet.
Akaratot is, hogy ellenálljak
száz kísértésnek, ezernyi vágynak,
de képességet is, hogy szeressek,
s miatta –látod- bűnbe essek…
Uram, segíts, hogy amíg élek
ne ejtsenek rabul más szenvedélyek,
de őt, engedd boldoggá tennem!
Aztán helyette is ítélj felettem!
Vass Albert
Vizek felett
Ó Istenem, de könnyű volna
az élet-terhek hordozása,
ha tudnám azt, hogy minden könnyem
Valakinek a mosolygása.
Ha tudnám azt, hogy minden álmom,
amit az élet szétzilál,
Valakinek valóra vál’,
és lelkem minden barázdája,
amit a sors naphosszat árkol:
neki lenne a boldogsága.
Ha tudnám azt, hogy amíg bírom,
minden ütést érette adnak.
Lélekölő fekete éjek
az Ő álmain virrasztgatnak,
minden derékba tört reményem,
őrlése száz malomkeréknek:
minden, amit csak reám mérnek:
simogatás egy Sorstestvérnek.
Mint tenger-őr elnéznék messze,
csalnám a vihart magam ellen,
vigyáznék: az Ő vitorlája
mindig fehéren lengedezzen,
s ahova akar, oda menjen.
Ó Istenem, de szép is volna:
így őrködni valakiért
vizek felett az őrtoronyba’.
vass Albert
Csillagvirágok
Mikor a tavasz osztja csókjait,
S a zöld erdőkön napsugár ragyog,
Felébrednek a nedves pázsiton
Piciny, fehér kis földi csillagok...
A harmatcseppes rétek bársonyára
Fehéren hull ezer csillagvirág,
Felette lágyan elsusog a szellő,
S az erdő szélén intenek a fák...
Volt egyszer egy csillag... fényes... ragyogó
Ezüst sugártól tündökölt az ég,
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...
Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette... s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott...
Aztán széthullott... ezer kis vadvirágra,
S a földre hullva többé nem ragyog...
A tölgyfaerdők pázsit szőnyegén
Keresik azt a sápadt csillagot...
Verseim piciny csillagvirágok,
S én egy olyan hulló csillag vagyok,
Ezer darabra tépve lelkemet
Keresem azt a testvér csillagot...
Kedvet kaptam a locsolóvers íráshoz! :)
Az erdei kék ibolya,
Szép mint a lányok mosolya.
De mindkettő tovább szépül,
Ettől az illatos izétől.
Látod még megvan a fele,
Megöntözhetlek-e vele?
Húsvét táján édes szokás,
A vödörrel locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni?
Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy nem hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam.
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ide szálltam..
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye kislány a zsebembe piros tojást teszel?
Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa:
Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa?
Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha előjönne,
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nőne.
Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson mint rózsaszál,
megöntözném: ennyiből áll
a kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.
Nagypénteken erre jártam,
az ablakban rózsát láttam,
el akar hervadni,
szabad-e locsolni?
Szépen kérem az apját,
de még szebben az anyját,
hadd locsoljam a lányát.
Olyan legyen a haja,
mint a pünkösdi rózsa,
Szívemből kívánom!
Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág.
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ.
Megöntözlek szépen, az ég harmatával,
teljék a tarisznya szép piros tojással.
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem,
Térdig jártam már a lábam,
hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.
Kié lesz a hímes tojás:
piros, lila, sárga?
- Aki szagos rózsavízzel
jön a locsolásra.
Aki hajnaltájban
Harmatban jár érte,
Húsvét másodnapján
Verssel áll elémbe.
Azé lesz a
Mézeskalács,
A legszebbik
Hímes tojás,
Illendő cserébe.
Hol kitérek, hol betérek,
Mindenütt egy tojást kérek.
Ha nem adnak, visszatérek,
Nagymamától kettőt kérek.
Húsvét másodnapját
Örömmel köszöntjük.
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük.
Vass Albert
Reád gondoltam
Reád gondoltam itt, az esti csendben,
Fehérbe-omló almafák alatt,
(Valahol messze, égszínkék szemedben
Pajkos sugárban ég az alkonyat).
Gyémánt-porát a rejtett mélybe szórja
A dombok alján csendülő patak,
Neked adnám mosolyomat, ha volna,
Mert fáj nagyon, hogy árván hagytalak.
De ritmusod, bár messziről is, érzem,
S a gondolat míg messze száll veled,
A ritmus bennem versvirággá serken,
Hogy megtalálja tiszta lelkedet.
Sziasztok Fanikasok!
Olyan jo volt olvasni a gyonyoru verseket, hogy leragadtam a szeken.
Kedves Reiki! Boldog nevnapot kivanok Neked es meg azt is, hogy tovabbra is ilyen csodalatosan szep szerelem fuzzon a parodhoz. Nagyon jo latni, hogy meg letezik ilyen szerelem. Jo emberek vagytok es megerdemlitek egymast.
A versikeket nezve ugy gondolom, hogy most husvet lehet otthon. Annak idejen utaltam, ha valaki meglocsolt. Most meg mit nem adnek erte!
Megiscsak szep unnep a husvet es kedves kis gesztus a locsolkodas.
Mindenkit puszilok es kellemes unnepeket kivanok sok locsoloval!
Na, most aztán fellelkesültem!!! Remélem ez is tetszk?!
Kaffka Margit:
Fényben
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, –
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen...
További szép napot!
puszika :)
További ajánlott fórumok:
- Hogyan bolondítsunk magunkba egy férfit?
- Miért bolondul meg a magyar ember többsége, ha egy napot nem lesz nyitva bolt?
- Tojásrántotta. Te, mikkel bolondítod meg? :)
- Hogyan bolondítsuk magunkba a kiszemeltünket?Tippek?Taktikák?
- Mi legyek bolondballagáskor? :D
- T*köm tele van ezzel a bolond időjárással. Fázik a lábam. 😒🙄😬