Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetés)

Ők tanulnak pszi-t a suliban egy vagy két évig. Azt mondja, jó, jó, érdekes, de azért nem akar ő mélyen belemászni semmibe és senkibe.

Mi jobb híján a gazd. infót javasoltuk neki. Azzal, hogy ha van jobb ötlete, hajrá, de ha nincs, akkor csinálja végig tisztességesen a három évet és lesz mivel pénzt keresnie.

Jól odafigyel a többiekre, kifejezetten szívesen segít másoknak (örömmel ment önkéntesnek önkormányzati táborban kisebbeket pesztrálni), jól magyaráz, nyugis, gyorsan átlátja a dolgokat, jó feje van a matekhoz, logikus, van humora, nem nyomulós.

Salesnek biztosan nem jó, de egy cégen belüli back office pozíció, ami ilyen kicsit közvetítő szerep, szerintem feküdne neki.

Úgyis az a deal, hogy olyan munka, ami nem túl unalmas, jól fizet, és mellette marad idő zenélni, meg családra. Na, ő az a fiú, aki azt mondja "gyerek nélkül nincs értelme az életnek". Szerintem nem sok ilyen van 18 évesen.

Hogy érzitek, lesz most előrehozott érettségi?

Iksz-elengedésről nincs hír?

Fiam főzős haverjai Vendéglátásra mentek a BGE-re. Tudom, nálatok Bécs a cél, meg feltételezem, valami erősebb, csak úgy halkan megjegyeztem. :)))

Ő (enyémgyerek) nem főz, nagyon sokat nem is eszik, nem édesszájú és soha nem kutat. a problémás személyek e téren az itthoni nőneműek. ;)

Amúgy a többi tulajdonság hasonló, az alapján még szóba jöhetne Nálatok a pszi is (enyém se tudta nagyon sokáig, mit is szeretne), de neki nagyon jó a monotóniatűrése, és erre ott szükség is van egyébként bőven.

Olyan sokrétű, hogy fogalma sincs, mi legyen. Mindenben elég jó, de semmi sem érdekli olyan mélyen, hogy szívesen rászánjon sok időt. A monotóniatűrése is alacsony. Ugyanakkor kötelességtudó, gyors felfogású, könnyen tanul.

Jövőre majd dönteni kell.

Igen, az a fiad nagyon sokrétű :)

Az enyémet az evés se nagyon érdekli - ki tudja hogyan került a családba - nemhogy a főzés.

Na igen, a pasik többsége nem igazán jól keres a háztartásban. Ha avlami nem szemmagassábna és szem előtt van, akkor az nincs is.

Kivétel ketteske, aki ebben is jó. No de ő főz is.

OFF. Nálunk ez a valami kosárka aljára lett téve, amin egy csomó zacskós "tartalék" fűszer és magok voltak (mák, dió stb.) Teljes takarásban, totál feledésbe merült. Mondjuk a férjem elől könnyű bármit eldugni, mert akkor se talál meg szinte semmit a kamrában, ha mondom, hogy merre keresse.

Egyébként ha valamit derék magasság alá teszek, azt meg el se kell dugni, úgyse jut eszébe lehajolni :D

Szerintem segítség, ha szét tudják választani.

Nekem van, hogy épp olvasott KÖNYVET ad a kezembe a gyerek, hogy már tanulnia kellene, tegyem el a könyvet, hogy ne legyen a keze ügyében.

Szóval a csábítás, az csábítás. Én is igyekszem nagoyn elrakni az édességeket otthon, hogy macera legyen elővennem. :-D

Így van.

Én is azt gondolom, hogy az idősebb generáció (ebbe beleértve a sajátomat is) egy része mintha féltékenységgel vegyes irigységgel nézne a fiatalokra (fiatalabbak, kevésbé veszélyeztetettek, kevesebb felelősség van rajtuk...), és mintha direkt vak lenne arra, hogy nemcsak arról szólna az életük, amiről az övék. És mintha nem lennének képesek beleképzelni magukat az ő helyükbe, mintha ők nem lettek volna fiatalok.

"Eddig is úgyis mind csak a telefonját pittyogtatta".

Ez tényleg annyira nem fair velük szemben. Ok, hogy szeretik a kütyüket, de nekünk is volt olyan kedvtelésünk, amit, ha lehetett volna, akkor abba se hagyunk. Egyébként éppen az előbb kurjantottam el magamat és egy "ó" nélkül ugrott fel a gép mellől a napszámosom, már zsákolta is be a füvet. Egyáltalán nem pampogott, hogy miért pont egy csata vagy akármi kellős közepén jut nekem eszembe gyepet szellőztetni és ha mégis, akkor neki ehhez mi köze. A legtöbb általam ismert tizenéves hadra fogható. Persze, ha lehetőségük van rá, akkor azzal foglalkoznak, ami a legjobban szórakoztatja őket éppen. De ezen meg nincs mit csodálkozni, én se az ablakokat pucolom éppen - miért is tenném, hiszen holnap esni fog, ugye?! :D

Na igen... Fiam az országos négykezes zongoraversenyen vesz részt, oda "csak" felvételt kellett beküldeni. Meg annak nincs igazán tétje (számára semmiképp).

Én is azt látom, hogy szóra se méltatják azt az áldozatot, amit a legérzékenyebb korban lévő fiatalok hoznak. Mivel az nem veszélyezteti közvetlenül az életet, nem is áldozat. "Ed

dig is úgyis mind csak a telefonját pittyogtatta".