Elkerülő és/vagy Bordenline személyiségzavar (beszélgetős fórum)
Ez tb-s vagy fizetős?Pesten van ilyen?
Nem nekem kell de ismerek olyat akinek szüksége lenne rá
Nem is azt írtam,hogy szeretnék mindíg mindenkivel csacsogni.Csak mondjuk jó lenne nem szorongani,ha meglátom,hogy kint a szomszéd.Nem a külső viselkedésem,tehát nem a tény,hogy nem beszélgetek emberekkel a rossz,hanem a belső feszültség és a szorongás.
Egyébként meg,mint írtam a bajom az,hogy úgy érzem,nem ért meg senki.Gondoltam,ha van hozzám hasonló elkerülő bordenline ember,tapasztalatot cserélhetnék Vele.
Szerintem nem jó, az, hogy az embereket felcimkézik. Mert pl. ha nem a mentális betegségeket nézzük,míg valakinek van egy tünete, lehet, hogy nem érzi magát olyan rosszul.De mikor megvan a a csúnya diagnózis, nevet adnak a betegségnek, onnantól kezdve, tudja, hogy az mivel jár, attól betegszik meg jobban.
A mentális betegségekkel is így van.Rásütnek valamit, pl. hogy border, meg elkerülő, és elkezd utána olvasni, és lehet még rosszabbul fogja magát érezni, mint amikor még nem tudta miért olyan amilyen, csak érezte, hogy nehezebben oldódik mint más, stb.Régen talán gátlásosnak nevezték az ilyen embereket.
Ettől még a világ nem fog a feje tetejére állni.
A saját indulataidat magadnak kell kezelni.
Nem vagyok sem bunkó,sem paraszt...
Köszönöm az építő jellegű hozzászólásodat!
Elso lépes, hogy ne légy bunkó, vagy lásd be, és kérj bocsánatot azoktól, akik segíteni próbálnak. Ha tényleg baj van a toronyban, sok embert fogsz elveszíteni, de ha csak szar alak vagy, egyedül is maradsz.
Egy diagnózis nem mentség a parasztságta.
Nem kell megertetni, csak megérteni.
Én nem sokra mentem a terapeutakkal. Az egyik mindig alkudozott, hogy fizessek többet, és nem emlékezett miről beszéltünk. És miután nem mentem vissza egy köcsög fsz volt velem, visszaélt azzal, amit neki elmondtam.
A másik szerint szentség törés ffi klotyoba bemenni, ha a noit lezárták csőtörés miatt.
A "főorvos úrnő" részegen rommá tört autójáról mindenki tud. A harmadikról is. És iszik meloban. Ami engem nem érdekelne, ha nem oktatnak ki. Akit elballagtattam, az raszta hajjal 10 féle színű körömmel parádézott pszichiáterkent, és a sok középiskolás pialas, fuvezes, bulizás után 10 évvel azt mondta, magazzam, ez egy munkahely. Meg egy rakat dolgot kibeszélt az ex fiúja a betegekrol.
Az eredeti pszichiáterem szerettem, csak eszméletlenül be volt tablazva, és mindig csúszott, mert foglalkozott a betegeknél, es nem voltak magán ülései.
Amúgy biztos vannak jók is.
Pár évet mondanak.
Keress sorstársakat, de ne így.
Nem tudom hány éves vagy, és milyen a környezeted, de ha magamból indulok ki, az én családomban tabu a mentális és lelki probléma, szedd magad össze, mi bajod lehet, hisz egészséges vagy... Az út hosszú és rögös, de ne azzal foglalkozz ki ismeri el a problémáidat, mert csak mélyíti a bajodat, főleg ha tényleg bpd-s vagy. Kitartás.
Igazából nagyon egyedül érzem magam.Hiába próbálom elmondani azoknak az embereknek,akik fontosak a környezetemben,hogy mit érzek,nem értenek.Azt mondogatják,hogy mindenki labilis valamennyire,meg mindenkinek vannak gondjai,meg gondolkodjak pozitívan stb.
Az érdekelne,hogy hogyan lehet megértettni a normális emberrel,hogy nem direkt csinálom azt amilyen vagyok,és hogy ez nem egy egyszerű "ma kicsit roszabb kedvem van nap".
Illetve a terápia érdekelne,hogy mennyi idő után lesz vajon jobb a terápiától az életem.Tapasztalat érdekelne nem szakirodalom,azt olvastam...
Ilyen az oldal. És én, mint borderline, tudom, hogy az élet egy rakás szabályozás.
Mi a kérdésed?