Elegem van az apámból! (beszélgetős fórum)

-és még öt is én etetem....--

már bocs nem akartam ide irni...de nem tudom megálni.

ö felnevelt téged és sok sok évig etetett...én nem tudnék igy beszélni a szülömröl akár milyen is...az enyémek sem voltak kimagaslóak,de te vagy a gyerek akár mennyi idös is vagy.

ez csak annyira csapda helyzet, amennyire azzá teszitek.

többen ajánlották neked itt a szobabérlést, de garzonokat is lehet nagyon olcsón bérelni, az miért nem megoldás?

Blablablabla!!

Ez mind csak kifogás.

Ha el akarnátok menni ,már rég megtehettétek volna.

Akár milyen az apád,miattatok teheti meg amit megtesz ,mert ti aszzisztáltok hozzá,ráadásul had döntse el már Ő ,hogy mikor vagy hogyan ,egyáltalán el akarja e adni a házat!

Értsd már meg ,hogy ezek szerint nektek nem tetszik az ott élés,vele élés,akkor bizony nektek kell lépnetek és nem neki!!!

Na, ez az ő azt tesz, amit akar és mi is.

Eladhatná, ha akarná, de nem akarja, mert akkor egyedül kéne élnie.

A spórolásról annyit, hogy nem tudunk spórolni, mert odaadom apámnak a pénzt, bevásárolok huszonezrekért és még őt is én etetem, erről ennyit.

Szerintem először helyre kellene tenned a dolgokat a fejedben.

Először is az a ház ,apád és anyád életében összehozott vagyona ,most már csak apádé (tök mindegy ,hogy jószándékból ,már rátok iratta)egyenlőre ,és azt tesz benne amit csak akar,azon kívül ,hogy nem adhatja el.

Halála után a tiétek lesz,most még ne úgy gondolkodj ,mintha már megkaptad volna az örökséget.

Tehát Ő tesz szívességet avval ,hogy ott lakhattok és spórólhattok ,stb ,meg hogy könnyebben megélhessetek.

Ha nem megy az együtt élés akkor költözzetek el,két keresetből ,már fenn lehet tartani egy kicsi albérletet és akkor a magatok ura lehettek külön.

Ezt kellene belátnotok.

Én sokáig öcsém miatt nem költöztem el, mert kicsi volt. Aztán és szépen itt ragadtam, és apám azt hiszi sztem, hogy örökké itt is maradok, pedig nem lesz ez mindig így.

Ne haragudj, de akkor te sem voltál jobb helyzteben

Szia!

Végre te átlátod a helyzetet:) Örülök, hogy van aki megért és nem esik nekem egyből.