Elegem van az apámból! (beszélgetős fórum)

Emberi kapcsolatokról beszélünk,nem tulajdonjog viszonyokról.

Ha tudnak együtt élni akkor jó,de ha nem ,akkor valami oka van.Lényegtelen ,hogy ki a jobb ,ki tesz meg többet a békességért és az is lényegtelen fáj -e nekem ,hogy nem megy vagy sem.

Ha nem megy ,akkor ez van.El kell fogadnom a helyzetet ,a ház nem az enyém és nekem kell lépnem,ennyi a lényeg szerintem.

áááááááááá, ugyanott tartunk:)))

Szerinted helyes az, hogy a saját házában nem csinál semmit sem? Oké, 60 éves, már öreg ahhoz, hogy a kertben dolgozzon (bár az én dédnagyapám 93 évesen is kapált a kis kertecskéjében). A rezsibe befizet, de a kaját már a lánya veszi. Vagy vegyük az lakbérnek?

És mi van olyan esetben, amikor a szülő lakik a gyerekekkel a gyermek lakásában? Akkor a gyermek is mindent megtehet?

Nem csak érzi ,valóban megteheti

Miért ne tehetné a saját házában?

Nekem lépnem kell.

További szép estét neked!

Így van, akkor többet kell alkalmazkodni a gyermeknek. Ezzel egyetértek.

De a Kriszti esetében nem látom azt, hogy az apa segíteni akar és ezért érzi azt, hogy királykodhat. Ő csak kihasználja ezt a helyzetet. Ha nem lenne a lánya, akkor ki tudja, hogy milyen körülmények között élne az öreg. Nemhogy hálás lenne a lányának és hagyná egy kicsit nyugodtabban élni.

Akkor viszont ,száj becsukva ,mert bizony én vagyok rájuk utalva ,és aszerint próbálok élni ,hogy őket ne zavarjam vele.

Ha mint már anya, az én gyerekem próbál irányítgatni és számonkérni,akkor bizony elzavarom a fenébe,mert ezt sosem tűrtem el senkinek.

Tudom én hogy erről beszélsz. Nem vagyok én annyira értetlen.:)))

Csak ezek a határok mások nálad,mint nálam. Nekem belefér, hogy egy picit mind a ketten meghúzzuk magunkat és együtt éljünk, hogy utána könnyebben tudja azt a bizonyos friss levegőt szívni.

Én nem azért szültem 2 gyereket, hogy az emberiség ne haljon ki.

27 éves voltam, amikor megszületett az első gyermekem. Nem gondolnám, hogy csak addig éltem a saját életem. Most egy pár évig ők diktálnak, de 20-30 éves korukban segíthetek én úgy nekik, hogy közben élem a saját életemet. Természetesen akkor már csak bizonyos határok között.

Épp ez az,már fiatalon sem érezted jól magad,hát lépj ki!

Nem érted miről beszélek?

Te neked nincs jogod felelősségre vonni őt!:)

Mint ahogy már neki sem téged.

Külön álló emberek lettetek ,ki -ki a saját boldogságát éli meg ,vagy keresi.

Ha Ő így boldog ,akkor legyen,neked nem kell elviselned.

Én nem tiltom meg neki, menjen nyugodtan:)))

De, vedd már észre nincs élete sem. Itthon ül egész nap a tv előtt, nem megy sehová, csak a szembe szomszédhoz inni. Ebből áll az élete.

Ja, és én soha nem voltam apám életének a középpontja.

Nem vitatom az igazadat.

Az én szüleim pl. azért épültek ekkora (100m2) házat, hogy valamelyik gyerek majd otthon marad és segíti őket öreg napjaikban.

Az én anyámnak nem furcsa ez a szitu.

Az 1 konyhát,1 fürdőt, sőt az 1 WC-t is a saját gyerekével és családjával osztja meg. Nem egy idegennel!

Kifogás, kifogás, kifogás.

Nemakarásnak nyögés a vége.

Kriszti!

Valóban az lenne a megoldás, amint tudtok költözzetek el, akkor majd a papa is rájön mire megy a nyugdíjából.

Nem hát,egész életében valahol ők lesznek a közép pont,ez igaz.

De mint már mondtam,akkor is meg kell hogy legyen a saját élete,amiután felnőnek a gyerekei.A kötelességét megtette,és azt tehet amit csak akar.

Ha épp eladja mindenét és azt ,mondja a gyerekeinek,hogy "sziasztok,én elmentem Afrikába,éljetek boldogul,majd küldök leveleket ,meg lapot is!",akkor megteheti.

nem válaszoltál még arra, hogy miért elképzelhetetlen nektek a szoba bérlés.

egyébként nem feltétlen szokott ütközni az ami egészséges, illetve az ami megvalósítható, sajnos.

Mégis miről beszélsz!!

Önálló ,öntudatos ember vagy,akkor állj a saját lábadra és ne kritizáld az apádat ,hogyan éli az életét ,mert ahhoz semmi közöd.Ha nincs annyi bátorságod,hogy kilépj a világba, tűrj tovább,vagy lépj.Ez a két lehetőséged van.

A férfiak nők összeházasodnak ,gyerekeket szülnek,felnevelik őket és útjukra bocsájtják ,mindegyiket,megfelelő ,vagy pocsék,vagy bármilyen lelki háttérrel.A gyerekszülés ,ha csak szimplán nézzük a fajfenntartást szolgálja ,és egy ember nem azért születik csak a világra ,hogy 20,vagy 30 évig éljen és utána az egész életét a gyerekeinek áldozza.

Van egy embernek saját élete is ,nem szűnik meg avval ,hogy gyereket szül.