Depresszió (beszélgetős fórum)

Szia!

Erre csak azt tudnám mondani soha ne mondd, hogy soha. Ez közhely tudom, de így van. A depressziót senki sem akarja. Az csak úgy jön, alkati vagy hajlamod van rá. Én sem kértem magamnak és nem is kívnom senkinek. Sajnos nem mindenki tudja egyformán feldolgozni az őt ért negatív dolgokat. Amikor valaki folyamatosan ad az önbecsülésednek, egy idő után elhiszed és olyanná is válsz. Onnan már csak 1 lépés a depi. Észre sem veszed mikor fordulsz át, csak amikor már késő. Én mindig életvidám és optimista voltam és már vagyok szerencsére (köszönet a segítőknek). Viszont sosem

bocsátom meg annak a szemétnek, hogy tönkre tette a fiatal éveimet.

Köszi :), tényleg sokkal boldogabb vagyok, mint bármikor máskor valaha is voltam :). Hát nem annyira mellettem, de majd lesz mellettem :), így jár, aki szerelmes lesz valakibe, aki nem a másik utcasarkon lakik... :).

:))) Megmondom neki, bár tudod, hogy mennyiszer mondja, hogy "jaj, meg sem érdemellek, annyira jó vagy hozzám". Megbecsül ne félj :). Az már jelenthet valamit, hogy a csapodár megtért... szerelmes végre :).

Annyira jó érzés, amiket leírsz. Süt róla a boldogság. Az is nagyon jó, ha van melletted vki és nem azért, hogy ágyba bújhass vkivel, hanem mert ő a jobbik feled, a társad, a szeretőd, a barátod, a támaszod.

Nagyon remélem, hogy most végre sikerül rendbe jönnöd, és üzenem a kedvesednek, hogy becsüljön meg, és vigyázzon rád. Nagyon nehéz igaz társat találni. :-)

Igen ez is ismerős, hogy annyira vágyni a szeretetre és nem érteni, hogy miért nem jó a dolog, hisz szereted, akkor baj nem lehet. Igen ám, de nincs viszont szerelet, és inkább azt mondja, hogy:

- ne menjünk sehova (gondolatban - nehogy lásson veled valaki),

- ne is menjünk el anyámékhoz (gondolatban - mi a szart gondolnának rólam, hogy egy bálnával??)

stb stb stb. Amik effektíve nem bántanak, de ha végiggondolja az ember, akkor igen is rettenetesen a lelkébe mar.

Most sem van másképp a jelenlegi párommal. Azt mondta, hogy nem is tudta elképzelni, hogy ilyen szeretetéhségem van, mikor megismert. De persze boldogan imád :), de úgy érzem neki is szüksége van arra, hogy végre valaki szeresse, ne csak azért, mert jó az ágyban, vagy, mert segít neki valamiben, vagy van fedél a feje fölött, hanem azért szereti, mert olyan, amilyen.

Szerintem velem alapvetően az a baj, hogy sokszor azt gondoltam, hogy ha vki fontos nekem én is az vagyok neki. Ha szeretem ő is szeret, meg ilyesmi.

És amikor dobott nem maga a szakítás volt a legrosszabb, hanem az, hogy mennyire hagytam magam kihasználni. Annyira vágytam a szeretetre, hogy azt sem vettem észre, hogy kihasználnak.

MIlyen kis buta az ember. 1 kis csepp szeretetért bármire képes.

Nem vagyok depressziós, de több a bajom, mint, aminek örülni lehet. Ha elmosolyodom a tükörbe, akkor az egy kényszeredett valami, szóval egyenlőre nem is nagyon nézek a tükörbe. Élem az életem, gürizek, majd lesz jobb :).

Na ilyen szinten azért nem törtem össze, vagy nem ment az egészségemre, de lelkileg azért teljesen galyratett :(.

Nem is érdemlik meg, de mikor annyira bízol abban, hogy Te is megtalálhatod a boldogságod és akkor tönkretesz valamivel egy hapsi... nah az rémálom!

Mostmár mondjuk én is könnyebben beszélek. Ha valaki benyögi nekem ezt a dumát abban a válságos időszakban biztosan körberöhögöm és elküldöm melegebb éghajlatra.

Akkoriban hetente 1x nálam járt az ügyelet, mert légszomj tört rám, meg úgy éreztem a szívem kirobban a mellkasomból

1x anyával voltam vásárolni és úgy elkezdett vérezni az orrom, alig akart elállni. Kérdem én, megérte mindez 1 pasi miatt.

1 másik pasim (szintén átvert) 1 hónap után közölte sms-ben, hogy többet nem kíváncsi rám. Előző este még tök normális volt. (de már érezni lehett vmit a levegőben). Teljesen kiborultam. egész éjszaka bőgtem, kétszer majdnem elájultam, annyira nekikeseredtem. 1 hét múlva rájöttem nem érdemli meg, hogy tönkremenjek miatta.

Szerintem, ha lélekben egészséges vagy, boldognak érzed magad az látszik rajtad. Ha nem látod magad szépnek a tükörben kezdj el mosolyogni, máris felcsillan a szemed, kedvesebbek lesznek a vonásaid máris sokkal szebbnek látod magad és a világot.

Nekem bevállt. :-)

Köszi, nem értem félre :). Jólesik tényleg, de azért látom, amit látok, ha a tükörbe nézek. Lehet az arcom szép :), de a többi...

Hiszek neki jóvanna! :D.

Micsoda véletlen!

Szerintem,ha a párod szépnek lát hidd el neki! Különben nekem nagyon szimpi vagy és szerintem szép is, de ne értsd félre :-)

Ez annyira ismerős a metró és a pasi. Mintha én írtam volna...

Nekem is kb 2 év, és még mindig nem ok a történet, még mindig nem látok magamban semmi szépet :(((. Még szerencse, hogy a párom igen :)))))).

És igen, a kedvesen nagyon segít túljutni egy-két mélypontonom :)))) nekem is. Hálás vagyok érte nagyon :D.

Én is voltam depressziós. Szét akartam üvölteni a világban, mindenkinek sugalltam, vagy mondtam, hogy én mennyire össze vagyok törve, hogy meg akarok halni, hogy foglalkozzanak velem, stb. Csak azt értem el, hogy azt sem vettem észre, amikor tényleg foglalkoztak, mert olyan elvárásaim voltak velük szemben, amit lehetetlen teljesíteni. 100% figyelmet akartam, azt pedig egyetlen baráttól sem szabad elvárni.

Amikor erre rájöttem, akkor javult a helyzetem.

Ezért jobb a szakember, arra a kis időre ő tényleg 100% figyelmet nyújt. Én is elmentem pszichológushoz és nagyon sokat segített ezt megértenem.

nem "én-szerintem"...

privi ment

Értem én, de lehet ahhoz el kell menni a szakemberhez. Az én ismerősöm is elsősorban ezt javasolja. Aztán az is lényeges, hogy aki depressziós meg is akarjon gyógyulni. Nyilván úgy nem megy, ha nem megy el szakemberhez és nem is akar kikecmeregni ebből.

De teljesen egyet értek veled :).

Csak meg annyit errol, hogy az emberek erzelmi eletehez meg nem gyartottak szakacskonyvet.

A megoldas mindig az egyenek sajat problemajatol fugg.

Ez eppen a nagyszeru ebben a hivatasban, nincsenek receptek...

"Over and out" :-))))))))

Ezekben a sorokban van a megfejtés szerintem. Akitől a cikket kaptam, az a személy pont evvel foglalkozik. Tán jobban ért ehhez a témához, mint akárki más innen a fórumról. Ezért úgy gondolom, hogy tán igaza lehet...

“A depresszióból kivezető egyetlen út, ha valóban saját énünket éljük. Meg kell ismernünk tulajdon értékeinket és mernünk kell olyannak lenni, amilyenek valóban vagyunk. Semmi értelme, hogy elérhetetlen eszmények vonásában éljünk vagy úgy, ahogymások elvárják tőlünk. Ha ezt tesszük, még mélyebbre zuhanunk a depresszió örvényébe.

A valódi gyógyulás érdekében fel kell hagynunk a depresszió elleni hadakozásal, ellenkezőleg: teljesen el kell merülnünk benne. Egyedül létünk legmélyén válik lehetővé, hogy szembenézzünk azzal, amit oly régóta elnyomtunk, és csakis ott tudjuk feloldozni kötelékeiből. Rendkívül fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk azzal, ami így a felszínre került, vizsgáljuk meg és elemezzük.

Milyen gondolatok vagy agresszív indulatok merülnek fel? Mi kerül felszínre és hogyan ered? Csak így lehetünk képesek fényt küldeni a "szédítő mélységbe", lényünk legmélyére, így tudunk létünket átvilágítani, hogy ismét előtűnjenek az ÉN, azaz akik valóban vagyunk.”

ezt most nem értettem...

nem akarok senkit terhelni, csak valakinek üzentem ezzel a cikk végi kérdőívvel

De legalább őszinte vagyok.

ez sok mindenhez hozzásegít...ha akarod :)

szeritnem.

nálam u.ezek voltak. most van néhány pont amely még nem teljes, de a nagyja pozitív, szerencsére.

én szeretnék segíteni, írdd le privátban ha gondolod.