Csalódást feldolgozni (beszélgetés)

Tényleg nem is látod rajta, ha bántja valami?

Vagy ha igen, miért nem lehet szóba hozni? -Látom, valami bánt, segítene, ha meghallgatnám?

De hát nem kellenek ehhez órák. Csak elalvás előtt naponta néhány mondat. Mi van veled? Milyen volt a napod? Mit gondolsz erről/arról? Szerinted jó lenne egy terasz hátul és meg tudnánk-e valósítani? Szerinted 20 év után hogyan tehetnénk izgalmassá az együttléteinket?

Ehhez nem kell időpontot foglalni a másik naptárában, mert maguktól jönnek. És amit a gyermekek előtt is meg lehet beszélni, azt előttük kell.

Apa, te miért nem hozol néha virágot anyának, mint régen?

Egy család vagytok, őket sem kell mindenből kirekeszteni.

De azt is gondold végig, hogy Te alkalmas vagy-e ilyen nyitott beszélgetésre, és miért nem téged választott az otthoni problémák megbeszélésére!

Nehéz a bizalmat visszaállítani.

Nincsenek nagyszülők?

Kellenének együtt töltött napok, hétvégék.

Miért keseríted mag a saját életedet a gyanakvással?

Saját magadat kikészíted, arra fog rámenni a házasságod, hisz ki a fene akar egy hisztis sárkánnyal együtt élni?

Az eszedbe jutott, hogy miért egy kívülállóval beszélte meg az otthoni problémákat?

Arra kéne otthon helyezni a hangsúlyt, hogy (újra) egymásra találjatok. Újra bizalmat szavazni egymásnak, és őszintén leülni beszélgetni.

Nincs még itt baj, csak a te képzeletedben. De ne fesd a falra, előzd meg!

A legjobbakat kívánom számotokra!

Nem biztos, hogy megcsalt.

Talált egy bizalmas barátot, valamiért neki elmondta azt amit neked talán nem.

Ebből bizony lehetett volna szerelem is, talán lett is, vagy beteljesedett, vagy nem.

Próbálj te is olyan őszintén beszélgetni a pároddal, ahogy ő azzal a másik nővel.

Ne féltékenykedj, ne gyanakodj, beszéljétek meg.

Sziasztok!

Van itt olyan akinek évek kellettek ahhoz hogy feldolgozzon egy szerelmi csalódást? Egy olyan ember elvesztését akivel a legboldogabb lehetett volna?

Meg tudta magának bocsájtani azt amiket akkor elszalasztott?

Köszönöm!