Beteljesült álom! Kisfiam CSUsSZanása :-) (beszélgetés)

Kedves Leny!

Örülök,hogy a kislányod egészségesen jött a világra!

Teljesen megértem,hogy a császár mellett döntöttél.

De van amit nem érthetsz meg! Az érzést mikor a gyermeked kicsusszan belőled!

Mivel ezt nem élted át.

Azért egy gratulációt írhattál volna ha már szántál időt kritikát írni ide.

Ja és még valami.Azt írtad felesleges szenvedés....

Hmmmmm...egy anya akinek gyereke van,ilyet ír....szerintem bármilyen szenvedésen esik át az ember nem felesleges.Hiszen a gyermekedért van!

Én természetesen szültem.Ha bármi lett volna ami indokolja a császárt is elfogadtam volna.

Gyors szülésem volt,de nagyon fájdalmas.

De soha nem gondoltam arra,hogy felesleges volt a fájdalom.Újra és újra átélném a gyermekemért.

Kedves Picianya!

Gyönyörű volt a történeted!

Szívből gratulálok,hogy megcsináltad!

Sok sok boldogságot kívánok nektek!

Azt hiszem szólhatok a 2010-es Júniusi babák klubjának nevében:

Büszkék vagyunk rád!

Én tudtam, hogy nem csak háton fekve lehet szülni, nem is úgy akartam. De 11 óra vajúdás után már marhára nem foglalkoztam azzal, hogy vitába szálljak a szülésznővel (az orvosom éppen ebédelt, majdnem lekéste a kitolást :D), és háton szültem. Pedig még a férjemmel is beszéltük, még vajúdás közben is, hogy jobb lenne térdelve vagy valahogy máshogy szülni, mert amikor rám tették a CTG-t és hanyatt kellett feküdni, borzasztó rossz volt, nagyon fájt a hátam, sokkal fájdalmasabbak voltak a fájások. De hát így alakult...

Így is pozitív élményként maradt meg bennem a szülés, a kitolás csak pár perc volt, talán 10, néhány nyomással kint volt a lányom :)

Jaj, bocs, most látom, hogy nem Leny ismerőse van kiakadva a császár miatt, hanem egy másik hozzászólóé!

Ettől független meglehet Leny indoka arra, hogy "harap" a 2. császár versus CSUSZ témájú történetekért.

Pl. írod, hogy " kikérem azt, hogy én ne szültem volna!".

Én elhiszem, hogy Leny csak általánosságban ostorozta az "ősanya-hozzáállást":), ami részben érthető, ha az ismerőse sztoriját nézzük. Emellett azért a cikkírónak biztos jólesett volna tőle egy gratuláció, egyetértek.

Én minden jót kívánok a mamának és a babának is!

Nekem az tetszett a cikkben, hogy nem mindenáron akarta Pici a természetes szülést, de automatikusnak sem vette a második császárt. A szülészorvosok remélem olvasnak néha ilyen történeteket!

Ez így van! Az anyaság eleve nem a szüléssel kezdődik....már sokkal előbb....

Bizonyítani pedig később lehet!

Sajnos nagyon sok esetben beszélünk indokolatlan császárról, már ha csak azt vesszük, hogy hány anyukát vágnak fel még egyszer csak azért, mert az előző is császár volt.

Bizalom az orvosban, hazugságok, kifogások, ünnepek és/vagy szabadságok miatti sietség, műhibapertől való félelem....és még rengeteg olyan eset van, ahol nagyon is elkerülhető lehetne a műtét, de a dokiknak így a jobb.

Előttem is írták, első babával az ember lánya jóval tájékozatlanabb, én is az voltam. Bunkó volt a dokim, de mivel előtte is mindig bunkó dokikkal hozott össze a sors, így nem is hittem, hogy találhatnék olyat, aki nem az.

Olyan nagyon sok oka lehet, hogy az ember miért nem lép fel ott és akkor, és áll ki magáért!

Mint írtam a sztorimban is: tudatlan voltam, és megfélemlített.

Jó volt olvasni a történetedet!

Legyetek nagyon boldogok!

Gratulálok, nagyon szép történet! Számomra is elképesztő volt érezni, ahogy centiről centire haladt kifelé a kisfiam. :)

Szerintem az orvosok nem is kényelmi szempontok miatt csázároznak (persze biztos van ilyen is), hanem félnek a komplikációtól, műhibaperektől, így ha bármi felmerül, inkább vágnak, nem kockáztatnak. Ez is érthető.

De egy biztos, attól senki nem lesz kevesebb, rosszabb ANYA, silányabb NŐ, hogy csaszárral szült.

Én azt szeretném kérdezi hogy aki úgy érzi indokolatlanul császározták meg miért nem kérdezett meg akkor egy másik orvost is?

Joga van másik szakvéleményt is kérni!

Miért nem akkor nyitották ki a szájukat?

Egyébként úgy tudom hogy egy papírt is alá kell írni! Ha nem akart császárt, miért írta alá másik szülész megkérdezése nélkül?

Csak kérdezem

GRatulálok neked és legyetek igy négyen nagyon boldogok ! Örülj, hogy megadatott, hogy természetes uton szüljél.

Én császárral szültem a lányomat (2011,08,29), de természetes szülésnek indult. Csak mivel már a vége felé leesett a lányom szivhangja , a vizem már órákkal azelőtt elment utolag kiderült, hogy rövid volt a köldökzsinór igy császárral kellett, hogy szüljek. De nem bánom egyáltalán, lényeg, hogy egészségesen jött a lányom a világra 3600 g és 51 cm volt. Most meg már elmult 15 hos és 85 cm és 12 kg.

Szia! :))

Köszönöm, hogy leírtad ez annyira pozitív történt! Folyik a könnyem, egyszerűen annyira meghatott.

Próbálom én is másképp látni majd a szülés óráit-perceit. Remélem nekem is lehet egy ilyen szép történetem, amit megoszthatok veletek! :)

Remélem, hogy engedni fogják, hogy úgy szüljek ahogy majd akkor érzem a legjobbnak.

Sok boldogságot kívánok nektek, és biztos nagyon szeret a férjed, hogy ennyire odaadóan támogatott téged egészen végig! :) Én is gondolkozom azon, hogy dúlát fogadjak, de még nem tudom mi lenne a jobb, találnék-e valakit itt a környéken. :)

Kezdek arra hajlani, hogy keresni fogok mégis egy dúlát, hogy ha éppen az édes apa nem tud jelen lenni, akkor is legyen valaki aki segít majd nekem. :)

És tudod mi a szomorú? Hogy a szobatársaim csak néztek kerek szemekkel, hogy így is lehet. Mert ők úgy tudták, hogy CSAK háton fekve lehet szülni! A média, a buta filmek teljesen megtévesztik az embereket! Könyörgöm! A szülés nem egy szükséges rossz!

Arról meg már ne is beszéljünk, hogy az orvosok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy a nők azt higgyék, a császár jobb, mint természetes úton szülni (kivéve persze a megelőző és életmentő császárt!). A nő nem vágásra lett kitalálva.

Ez gyönyörű volt! Még mindig bőgök!

Gratulálok Neked!

Bár én is lettem volna annyira határozott, hogy négykézlábon állva szüljek! Nekem csak ez hiányzott a tökéletes szüléshez!

Még egyszer gratulálok!!!

Nézd, én császárra készültem az első szülésemnél, és elég nyomós okok miatt. Mikor tudta anyósom, hogy elvileg muszáj lesz így szülnöm, azt mondogatta az nem is igazi szülés, nagyon mélyen a szívembe gázolt. Mikor én is úgy gondolom, hogy a legfontosabb az egészség. Aztán úgy döntöttek az orvosok szüljem meg simán. Féltem hogy bármi baja lesz a kislányomnak. Sőt nekem is.Fentről vigyáztak ránk hogy ne legyen baj. Inkább belementem volna egy császárba. Kicsit csalódott is voltam, hogy nem engedték.

Megszültem simán, és egészségesen. Viszont indították.

Van akinek kell az hogy a természetes szülést átélje. Én sem ezek közé tartozom megmondom őszintén. De jó volt végig csinálni az egészet.

A cikkben pedig arról szólt a dolog, hogy neki NEM VOLT INDOKOLT!!! Ennyi. Nem láthatsz bele mások lelkébe. És emiatt a második babát sem engedi minden orvos természetesen megszületni. De miért ne lehetne.

Ismerem a cikk íróját és tudom hogy neki is az a fontos hogy egészséges legyen a gyereke.

Nekem pont az ellenkezője volt, de megértem a cikk íróját. Mert be akartam bizonyítani, hogy attól nem sérül az ember és ugyan olyan jó anya nem ezen múlik.

Úgy gondolom bárhogy is szüli meg az ember a gyerekét legyen egészséges, semmi más nem számít.

Bárhogy is legyen a 2. szülésemnél legyen az császár vagy sima, a legfontosabb az egészsége.

Köszönöm mindenkinek a gratulációt!

A "túllihegésről" inkább nem írok semmit, mások vagyunk, másként élünk meg dolgokat, és egyik tábort sem kellene "hülyének" nézni!

Mindkettőt megéltem, és a természetes szülés erejénél nincs elsöprőbb a világon (szerintem)! De akinek a császár jelenti ezt, hát jelentse! A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát!

Természetesen nem csak a sürgősségi császárra értettem hogy életmentő. Mindenképpen vannak olyan esetek amikor a programozott is teljesen érthető.

De azt nem tudom elfogadni hogy akkora %-ban mint ahogy az most Magyarországon van. Én is az orvos "kényelmének" estem áldozatul, ezért értem meg a cikk íróját, nálam sem volt indokolt a császár és ezt nem csak én gondolom így hanem több orvos is.

Gratulálok a cikkírónak a gyermeke születéséhez!

Netti. A császár bizonyos esetekben igen, életmentő. De van egy másik esete is, a programozott. Amikor az anya vagy a gyermek egészségi állapota indokolja a császármetszét elvégzését (anya korábbi műtéte, baba elhelyezkedése, kockázat mérlegelése, stb.). Nem feltétlen csak életmentő, akut helyzetben, hanem megelőző jellegű is lehet...A nagyobb baj elkerülése érdekében.

Szerintem egyébként nem feltétlen az orvosok kényelméről van itt szó. Egyszerűen a kockázat vállalásról. Vannak biztosan esetek, amikor úgy mérlegelnek, hogy kisebb kockázatot vállalnak a császármetszéssel - mind az anya, gyermek és az orvos is - mintha hüvelyi úton születne meg a baba. Kisebb kockázat, kisebb felelősség.

Pici! Nagyon szépen leírtad a szülésed, köszönöm. Remélem hamarosan nekem is hasonlóban lesz részem.

Leny! A császárnak egy életmentő műtétnek kéne lennie (nagy hasi műtét) és nem egy orvosok kényelmétől függő alternatívának.

De mint mondom, nekem ez a véleményem úgy alles erről a témáról, nem konkrétan a cikk írójához szóltam, hanem azokhoz, akik úgy érzik a császár által nem lettek teljes értékű anyák!

Mert ez nem itt kezdődik!

És akinek nem inge...

Gratulalok! Az en kislanyom is csaszarmetszessel szuletett 11 honapja es en sem kaptam ra magyarazatot,hogy miert!? Nagyon szeretnem en is ha szulhetnek termeszetes uton, olyan jo volt olvasni a tortenetedet, remenyt adott,hogy mindent meg lehet csinalni csak akarat kell meg kitartas! Koszonom hogy megirtad! Nagyon sok boldogsagot kivanok nektek!

Bocsi az ekezetekert