Szerintem ilyen helyzetben nem lehet jól választani. Szomorú, ha meghal a gyerek. Szomorú, ha meghal az anya. És még szomorúbb, ha mindkettem meghalnak.
Csak ésszerűen végig gondolva egy szinte immunrendszer nélküli újszülöttnek, hogy az érett felnőtt nőnek van több esélye túlélni. Sajnos nőként azt mondom, hogy ilyen helyzetben ne a nőtől várjunk ép gondolkodást, hanem a párjától (gyermek édesapjától). Már csak azért sem, mert a nőnek ott van az, hogy 9 (bizonyos esetekben 7-8) hónapot táplálta, óvta a gyermeket.
Nehéz témát feszegetsz. Hallottam már életemben több esetről, és amennyiben dönteni kellett a két élet között, úgy tudom, mindig az anya élete volt a fontosabb. Igaz, olyanról is hallottam, mikor az anya kérte, hogy ne őt, hanem gyermekét mentsék meg. A döntésben az is fontos lehet, hogy kinek az esélye nagyobb az életbenmaradásra.
Mélységesen felháborít, amikor egy anya és a babája élet-halál között vannak, és a háttérben az anya életét választják a csecsemőével szemben – az pedig még inkább, ha az anya ennek utólag örül. Képtelen vagyok megérteni ezt, még akkor is, ha otthon már várja őket egy másik gyermek, akinek szüksége van az anyjára. Úgy érzem, ha a jövőben anya lennék, és túlélneék egy ilyen tragédiát, képtelen lennék megbocsátani a gyermekem elvesztését. Bár a leendő párom a döntésével az életemet mentené meg, engem mint társat érzelmileg egy életre elveszítene.