Apás szülés és válás (beszélgetés)

Nem fontosabb, hogy a saját érzései ellen menjen valaki, már bocsánat. Az a férfi, aki undorodna a szülés után a feleségétől, és ezt tudja is, annak ne kelljen már bemennie érzései ellenére. Mert ez már kvázi érzelmi zsarolás, és akkor nem akarnék utána a nő helyében lenni.

Komolyan, mint nő, ha nem "hisztizett" volna az enyém, bizony nem hagytam volna, hogy bent legyen, vitáztunk ezen eleget, nekem bőven elég lett volna, ha átkarol vajúdás alatt, de utána menjen csak ki. Mivel az enyém ragaszkodott hozzá, és hálistennek jól felmérte, hogy mit bír, és "szavát betartotta", tényleg nem volt számára olyan élmény, ami elhidegítette, eddig oké. De tudod, ha egy kicsit is érzem, hogy nem neki való, inkább szeretnék szexelni szülés után is, nem pedig érzelmileg zsarolva valakit bent marasztalni, hogy utána rám se merjen nézni...

Ez az egész gyomor kérdése és nem arról szól, hogy cserben hagy. Nekem nagy kő esett le a szívemről akkor, hogy "túléltük" mert gondoltam olyanra (ez volt a fő érvelésem mindig), hogy csak ígérgeti, hogy ha bejön, akkor is szeretni fog utána, mint nőt, de a saját érzései majd felülkerekednek, aztán mégsem tetszem majd neki. Ezért totál megértem azokat a nőket, akik első szülés előtt ugyanezen témán vívódnak. Utólag, felbecsülhetetlen a cinkosságérzés. Na de előtte...Ne tudd meg, hogy mennyire NEM akartam, hogy úgy lásson. Pont azért mert szeretem. Nehéz ezt megérteni?

hát, lehet most engem is elítéltek majd ezért...

de én nőként, irtózom a gondolatától is, hogy férfi, az orvoson kívül bent legyen egy szüléskor.

Nem egeszen ertem amit irsz az igaz. Pl a minek kinlodni ketten dolog. Ez olyan pl hogy a ferjemnek agymutete volt egy verzes miatt, elotte morfiumot kapott olyan fajdalmai voltak. Akkor nem kellett volna ott lennem a mutet elott es lekisernem a mutoig amig csak lehet mert ezzel en is szenvedtem? En ezt nem tudom megerteni. Nalunk ez nem igy munkodik.

Azzal egyetertek amit a 62-es hozzaszolasodban irtal. Nem minden parnak csodalatos elmeny a szules. Viszont szerintem akkor is egyutt kene vegigcsinalni ha baj van. Nem tudom, lehet az en elvarasaim tul magasak, de mint irtam mi elegge egymasra vagyunk utalva a ferjemmel ugyhogy nekunk ez termeszetes hogy ott ulunk a masik mellett es fogjuk a kezet akarmi van.

Nem tudom ez hogy jön ide!Nem tagadom azt amit tett,de ez egy másik fórum itt arról van szó hogy bent volt-e vagy sem...

Én sem bocsájtottam meg egykönnyen,de 14 évet nem dobok ki az ablakon!!És nem megszokás,hisz Te is látod hogy szeretem!

Ismerős a helyzet :)

Legutóbb mikor kórházba kerültem győzködtem a páromat, hogy ráér jönni, nincs nagy baj, de nem hallgatott rám. Jött, 300km-ről, és örültem neki.

Nem tudom, de elvileg lehetséges. Azt hiszem, egy neves magyar szexológus is nyilatkozott úgy, vagy mondjuk úgy, olvastam könyvében, hogy egyes férfiaknál annyira összeegyeztethetetlen a szexualitással a későbbiekben, ha látja a párját szülés közben, hogy egyértelműen kimutatóhatóak lesznek szexuális zavarok a későbbiekben, nyilván úgy, hogy mindent lát. (Tehát nem a nő fejénél áll a szülőszobában...).

Személy szerint én úgy gondolom, hogy valóban nem mindegyik férfinek való az egész. Annak való, aki valóban szeretné, vágyik rá (és nem azért, mert a nő szeretné), nem mindegyik férfi eléggé erős szerintem a látványhoz. Speciel az én volt férjemnek abszolút nem lett volna való (de anélkül is elváltunk, hogy bent lett volna a szülőszobában..., ő míg én szültem, anyósomnál talpalta a karácsonyfa talpat, végre nagy nehezen bejött... -, de ez más téma...). De neki tuti nem lett volna való, ott ájult volna el, és méginkább aszexuálissá vált volna (igaz enélkül is az volt). Viccen kívül szerintem a szülés látványa nem egy erotikus látvány - mondom úgy, hogy nem volt nehéz a szülésem. De a baba "kibújása" és egyéb "járulékos" dolgok..., hát nem minden férfinek valóak, aki meg nagyon akarja, legyen ott, szíve joga. Én ettől, ha egy férfi nincs ott, nem érzem kevesebb apának a férfit, ha nem dekkol a szülőszobában.

lehet.. mert ugye ahogy ironica írja, hogy neki igenis ha a férje végül kimegy törést okozott volna, ... akkor ha egy nőben okozhat törést, ugyanúgy a pasiban is, ....

igazából nem tudom, mert én szüléskor szültem, nem a férjem arcát nézegettem, hanem arra koncentráltasm, hogy gyorsan egészségesen legyünk túl rajta a babával :) önző dög vagyok evvan :) így nyílván 100% ig a férjem döntése volt, bennlesz e vagy nem, nekem mindenképp akkor az volt a dolgom hogy szüljek, nem más.

Egy kapcsolatban illik mindkét fél érdekét figyelembe venni. Ha a férfi nem akar bent lenni, mert nem, akkor nem szabad ráerőltetni.

Nem lehet, hogy azok után az apás szülések után romlanak meg a kapcsolatok, ahol az apa akarata ellenére volt bent?

"Nem ertem az hogy kitartok a velemenyem mellett miert szamit raeroltetesnek?"

nem érted? hát az ilyeneekért amiket írsz:

" Nekem az jon le az irasaidbol hogy amikor oszinte vagy magadhoz akkor te is latod hogy a ferjed nem eloszor helyezi a sajat erdekeit vagy erzeseit a tieid ele. Godolom nagyon szereted ot es ezt mar megszoktad."

HOPPÁ!!! hogy mi van???? ezt te honnan tudod?? ismered őket személyesen??? hogy jön ez a saját érdek??? agybaj....

én mint írtam elsőnél ki ment, mert ő csak kézzel előre jött, a másodiknál bennragadt, és tevékenyen segített. a másodiknál így végül volt értelme benntlegyen, mert ő volt az egyik aki emelt (gyakorlatilag a levegőben szültem ... van egy spec műfogás, azt kellett alkalmazni sajna). De én bevallom, inkább lett volna kinnt, akkor uyge nincs életveszélyhelyzet se nekem se a babának.

Tehát amikor kellett ottvolt,s egített, nemcsak szurkolt stb, , de nehogymár az legyen az apaság meg a kapcsolat fokmérője, hogy ott néz apuka miközben az ember tolja ki magából a ygereket, röhej. nekem röhej. az méginkább, hogy ezt aki ki meri mondani, arra aztán mindenféle elméleteket gyártanak a totál összenőtt jajj tüncibünci,c soda a szülés ( hjua, nálam csoda volt hogy épen megúsztuik mondjuk, sose felejtem el a dokik szülésznő fejét, ahogy megkönnyebbült mindenki, és hirtelen boldog arcot vágtak, de UTÁNA nem közben)

Szülni elég vacak. Mondom én, akinek a két gyerek nem tarott addig míg másnak egy se, olyan gyorsan szültem, és gyakorlatilag nem is vajúdtam. hagyjuk már ezt. nem a közös kínlódás kell a boldogsághoz. Én nevetni, stb szeretek (viccelődtünk is végig. a másodiknál is míg nem derült ki, hogy gáz van)

így is lehet úgy is lehet. Én nem mondom azt, hogy csak az szülk tutin, aki nem izgul rajta, nem szenved, stb, és nem kell neki a végére az apuka, tartsuk már tiszteletben hogy sokféle a világ. a családi élet meg végképp nem ezen múlik mit ideologizálnak amellé a pici idő mellé. amikor baj van, akkor kell tetterős, stb legyen vki. nem kell ott kínlódni együtt. minek? attól kinek lesz jobb?

és mondom, egy csomó doki a végén kimegy a saját felesége szüléséről. pedig bírják a vért... de akkor se szülhetnek a feleségük helyett a pasik. ennyi.

A párommal, (nem a gyerekeim apja) beszéltünk erről. Igaz, csak elméletben, mivel nekem már nem lesz több gyerekem :)

Ő azt mondta, szeretne bent lenni, nem a gyerek miatt, miattam. Hogy az egyik legszarabb, legkiszolgáltatottabb helyzetben is mellettem legyen.

Én úgy lennék vele, hogy fene tudja. Ha ő akar legyen bent, de nem tudom, én hogyan reagálnék. De ez szerencsére csak elméleti kérdés.

Engem szülésnél minden és mindenki zavart, legszívesebben egyedül lettem volna, de ahhoz meg gyáva vagyok :)

Minden párnak kettesben kell eldönteni, hogy nekik mi a jó, nem foglalkozva a trendekkel. Én.pl. senki más szülésére nem mennék be, voltam, kösz, nem szeretném még egyszer.

Az, hogy az apuka bent volt vagy nem szülésnél semmit nem mond el arról, milyen apa lesz. Sőt, még az sem, mennyire lelkesen pelenkázik. A szülőség neheze jóval ezek után jön.

Azért vágtam volna le a hímtagját,mert nem volt bent velem??Ez butaság!Nem kellett megbocsájtanom Neki semmit,hisz nem tett ellenem semmit!Fontosabb volt az,hogy lássa a lányunkat születése után,mint hogy felmossák,vagy rosszabbik esetben engem hánnyon le!!

Mit tudott volna bent csinálni?Semmit!

Olyanokkal voltam körülvéve akik ténylegesen tudtak segíteni.Bent volt a nővér és a szülésznő,nekem ennyi elég volt!Mikor kitoltak hozzá így is láttam a büszkeséget a szemében!

Nem ertem az hogy kitartok a velemenyem mellett miert szamit raeroltetesnek?

Felole mindenki ugy erzi ahogy akarja hogy a ferje nem akart bent lenni. Egyertelmu hogy masok vagyunk Ancsaval mert o olyat is mebocsajtott a ferjenek amiert en valoszinuleg levagtam volna a himtagjat. :-)

Az te vagy, nem mindenki érez ugyanúgy.

Ancsa férje elég bátor volt bevallani, hogy nem szeretne bent lenni, ő pedig eléggé szereti, hogy ezt elfogadja. Miért kell mindenkire ráerőltetni a saját véleményönket?

Már megbocsáss,mielőtt lenyuszizol bárkit inkább kérdezd meg hogy miért is volt így!!

Ő már attól annyira szenvedett,hogy látta a fájdalmam,hogy attól bokákolt!!Szerinted mi lett volna ha bejön??

Egyébként meg én sem illettem jelzőkkel a férjed,kérlek Te se tedd az enyémmel!!

En ugy ereztem volna pedig. Az enyem is rosszul van a vertol es meg en siman vegignezek par szulest vacsora kozben o mar a musor focimdalatol is emelyeg. :-)

Szerintem erosebb volt benne az erzes hogy velem akar lenni.

Nem tudhatod, lehet a te ferjed is siman birta volna, csak nyuszi volt kibrobalni :-)