Anyaság vagy karrier? Hogyan hozzuk össze a kettőt? (beszélgetős fórum)
Te valakivel összekeversz engem.
De ha már karácsony blablabla, akkor foglalkozhatnál a pulyáiddal így este felé, ha már a munka büdös.
Mi közöm nekem ahhoz, hogy te mással mit veszekedtél? Ha valaha is címeztem neked bármit (ezen a nickeden), az olyan elenyésző szösszenet volt, hogy számon sem tartom. Ellenben ezzel:
393. Édesanya1978 2012-12-19 22:33
Nem megyek dolgozni na...
A családban egyik kisgyerek hozta ezt oda papírra írva... Akkor döntötte el a szülő,hogy nem érdekli a karrier
Késő este túlhajszoltan és fáradtan a családfő hazaért munkahelyéről. Öt éves kisfia az ajtóban várta.
- Miért vagy még ébren ilyenkor, gyorsan az ágyba! - jegyezte meg az apa.
- Apa, kérdezhetnék valamit?
- Persze, mi történt?
- Apa, mennyit keresel óránként?
- Ez nem a te dolgod! - felháborodva válaszolta apja. – Miért szeretnéd tudni?
- Kérlek, mond meg, hogy mennyit keresel?
- 1500,- Ft. Miért?
- Apa, – a gyermek nagyon komolyan nézet rá. - Tudnál nekem adni 1000,- Ft-ot?
- Ezt azért kérdezted meg, mert pénz kérsz valami újabb fölösleges dologra? – rákiabált az apja.
- Azonnal menj a szobádba és feküdj le! Nem lehetsz ennyire önző! Egész nap dolgozom, fáradtan érek haza, te meg ilyen ostobaságokkal traktálsz.
A gyerek halkan bement a szobájába és bezárta maga mögött az ajtót. Az apja továbbra is az ajtóban ácsorgott és dühöngőt. "Hogyan mer a fizetésem felöl érdeklődni?" Egy kis idő elteltével lecsillapodott és fontolóra vette. "Talán valami fontosat szeretne. Hisz még soha sem kért tőlem pénzt."
Amikor belépett a gyerek szobájába, a fia már ágyban volt.
- Nem alszol, fiam? - kérdezte.
- Nem, apa, - felelte a fiú.
- Túl durva voltam, elnézést, - jegyezte meg. – Nehéz napom volt. Itt van a pénz, amit kértél.
A fiú felült az ágyban és elmosolyodott.
- Ó, apu, köszönöm! - kiáltott fel boldogan.
Azután kihúzott a párnája alól egy pár összegyűrt papírpénzt. Apja, látván, hogy a gyermeknek ennyi pénze van, ismét dühbe gurult. A fiú gondosan átszámolta a köteget.
- Miért kértél pénzt, ha már van neked? – mormogta.
- Mert nem volt elég. De ez most éppen annyi, amennyi kell - felelte.
- Apa, ez itt pontosan ezerötszáz. Most már meg tudok venni egy órát az idődből?
Kérlek, gyere haza holnap korábban, hogy együtt vacsorázhassunk.
Ezzel a történettel rá szerettem volna világítani arra a tényre, hogy az életünk túl rövid és ne áldozzunk fel teljes mértékben munkánkért. Ne feledkezzünk meg a szeretteinkről és töltsünk velük több időt. A munkahelyen pótolhatóak vagyunk, viszont a családunk meg a barátaik számára pótolhatatlanok. Gondolkozzunk el ezen, hisz munkával sokkal több időt töltünk, mint családunkkal.