Ami a BDSM és ami nem (beszélgetés)

Hát az biztos nem BDSM, hogy egy félénk kis szűzlány, aki se férfiakról, se önmagáról, se a szexualitásról kb. nem tud semmit, vagy talán egyszer megcsókolták valahol vidéken otthon valami szalmakazal tövében, és ő azt hitte az a szerelem hogy a férfi bármit megtesz amit csak akar, belekeveredik egy egyértelműen szadista "szegény kicsi gazdag fiú" csapdájába, aki alig vár egy ilyen naivát, akin következmények nélkül (hiszi ő) letombolhatja végre nem a/nemi vágyait, hanem az összes frusztrációját.

Sztem a csajban is van valami szerelemféle, nyilván, talán elég erős ragaszkodás is, csak hát éppen ebben az AGYILAG teljesen naív formában ez önveszélyes. Reál esetben a pasi az "úgy szeretlek hogy meg kell öljelek" hótbizonytalan kompenzáló pszichopata :)

sok cukorral - allitolag - a sz*r is megeheto;

talalas kerdese;

Pont.

:))))

És egyetértek a másik hsz-eddel is

Jaj már, annyira uncsi ez az ál-felháborodás, hogy beszéljünk róla, ki mit gondol... Ha már az őszinteségnél járunk, te is lehetnél őszintébb, vagy direktebb, hogy partnert keresel ehhez (vagy attól félsz, egy olyan kérdést töröltek volna??)

Másrészt ne példàlozzunk már a szürke 50...-val, hiszen az egyáltalán nem BDSM, csak egy szarság.

Nem tudom hol ismerkedsz. Ha a való életben, akkor ott lehetnek ilyen problémák ez tény, de én ott is nyílt lapokkal játszanék. Persze nem az első randi közölném, hogy akkor jöhet a bilincs? Hanem megfelelő körítéssel felvezetném, mert ez egy sarkallatos pontja egy kapcsolatnak, aki mást mond az hazudik. Ha ezek után ő rosszul reagál akkor elköszöntök egymástól. Nem kell ezt hónapokig húzni.

Neten pedig eleve lehet nyíltlapokkal játszani, persze ott is fontos a tálalás, az is lehet, hogy valaki a te hatásodra világosodik meg igazi vágyait illetőleg. Nem látom olyan borúsnak a helyzetet :)

< megvédeni teljesen felesleges magad >

Egyrészt igaz, hogy akinek semmi köze hozzá, akivel "nem egymást keressük", azzal szemben nincs mit megvédeni, hiszen úgysem értené.

Másrészt viszont nyilván nehézzé teszi a társ- és párkeresést, ha nem lehet mindenkinek nyíltan beszélni erről, ha van elég olyan, aki egyfajta ellenséges közeget teremt a téma körül.

Mármint, egy párkapocslat kezdeti szakaszán a partnerek könnyedén megbeszélik, hogy mik a kedvenc ételeik, vannak-e közös hobbyjaik, stb, de a szexualitás kérdései sokkal inkább a tabu kategóriába esnek, ami illik azzal elsöpörni, hogy "majd meglátjuk, ha már ott tartunk". Holott az ember nyilván nem kezd el udvarolni heteken-hónapokon át, hogy végül már csak a hálószobában rémissze meg a másikat :D

< nem ártana először rendet teremteni a fejekben,hogy miről is van szó >

Egy ilyen fórum itt-ott éppen alkalmas is a célra...

Én megértem azokat, akiknek ez tetszik és azokat is akik szerint ez beteges. Nem vagyunk egyformák. A tolerancia teljes hiánya itt (is) megfigyelhető, ahogy az élet egyéb más területein is. A másság mindig is egy lenézendő tulajdonság volt a többség részéről.

Szerintem ez pont az a téma, amiben teljesen lényegtelen, hogy ki mit gondol vagy épp mennyire lógsz ki az extrém szokásiddal, mert ez jó esetben 2 emberre tartozik, rád és a partneredre illetve a 4 fal közé korlátozódik. Ergo csak az tudhat erről akivel te megosztod ezt.

És ha valaki a pályászéléről hurrog, ahogy azt te írtad annak tudatlanságán maximum csak egy jót mosolyogsz, megvédeni teljesen felesleges magad.

Egyre-másra hallani, olvasni önjelölt "szakértőktől", hogy azok, akik erotikusan izgalmasnak találják átadni a partnerüknek a teljes kontrollt, vagy akik ebben segítenek nekik partnerként, egy beteges elhajlást élnek ki. Főleg újabban, a Szürke50 és egyéb ponyva megjelenése óta a szélesebb tömegek úgy képzelik el, hogy a BDSM egyenlő a családon belüli erőszakkal, amire csak ráaggattak egy divatos nevet.

Miközben a gyakorlat lényege a teljes önátadás és maximális bizalom a szexben, illetve kapcsolatban. A szub, "legyőzött" szerepű partner olyan intenzív rajongást élhet át társa iránt, ami hevesebb és elsöprőbb érzés, mint a szerelem, ráadásul tartósabban is fenntartható. A dom partner számára pedig megtiszteltetés, hogy ennyire mélyen megbíznak benne, átadják magukat, és komoly felelősség is, hiszen a hatalmi pozícióban mindkettőjükre is neki kell odafigyelnie.

Beszélgessünk erről, bár nekem kérdésem nincs, legfeljebb hogy miért is beszélnek a témáról olyan lenézően "a pálya széléről" azok a kibicek, akik személyesen soha nem éltek át ilyent.

(Ha lehet, ide alkalmi domina stb kereső hozzászólásokat nem kérek.)