Aki szereti a verseket, idézeteket csatlakozzon! (beszélgetős fórum)

"A szeretet Isten adománya, benne van a mindenségben és minden egyes homokszemcsében. Szeress minden levelet, Isten világosságának minden sugarát. Szeresd az állatokat, szeresd a növényeket, szeress mindent. Ha mindent szeretsz, fel tudod fedezni a dolgokban az isteni rejtélyt. Amint egyszer felfedezted, napról napra jobban meg fogod érteni. Végül eljutsz odáig, hogy szeretetedben magadhoz öleled az egész világot."

/Dosztojevszkij/

"Az ajándéknak nem muszáj drágának lennie, és nincs szükség hetente újabb ajándékra. Értékét nem az ára adja, hanem a szeretet, amit jelképez."

/Gary Chapman/

Tele gonddal éled az életed,

arra gondolsz, hogy a holnap jobb lehet.

Minden nap küzdesz a jóért,

minden nap egy új reményért.

Bíznod kell hisz ez hajt előre

hited ad erőt a boldogabb életre.

Dolgozol, hazamész s várnak,

az már egy boldogság a mának.

Kit nem vár senki elgondolkodik

jó annak kit hazavárnak szeretteik...

Az évek múlnak s te megöregszel,

Szíved tele emlékekkel...

Arra gondolsz, hogy élted életed

Vajon mindent megtettél amit lehetett.

Vajon úgy éltél ahogy neked jó,

vagy úgy ahogy elvárható.

Gyorsan telnek az évek s röppenek tova,

homlokodon gyűlik a ráncok sora.

Becsüld meg az életet,

mert abból csak egy lehet...

Vajda Kata verse

Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

"Mindegyik évszaknak van valami bája.

Van aki leszólja, van ki megcsodálja!

Ha kívül hideg van, öltözz melegebben,

a lelked sem fázik, ha van szeretet benn.

Gyújts tüzet, ha fázol, s tested átmelegszik,

lelked is gyújtsd lángra, mert, ha szeret, tetszik!

Arcod a tűz lángja, s mosoly melegítse,

mosolyod más szívét, jobb kedvre derítse.

Hagyd a zord világot, hagyd át melegedni,

fagyot felolvadni, kivirulni, lenni!

Találd meg az okot derűre, vígságra,

öntsd szíved melegét a fagyos világra!"

Aranyosi Ervin

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán

Ősi vad, kit rettenet

Űz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

"Különbözőek vagyunk, de ha megtanuljuk megérteni és elfogadni egymást, egészen szép összhang alakulhat ki közöttünk. A különbségek megértése és elfogadása azonban nem valósul meg egykönnyen, ha ezeket a különbségeket rossznak vagy ostobaságnak tekintjük."

/Mark Gungor/

"Az állatok szeretete az egyetlen szeretet, amelyben az ember sohasem csalódik."

/Krasznahorkai László

"A természet újra és újra megmutatja az erejét, hiszen az Univerzumban olyan hatalmas erők működnek, amiket esélyünk sincs befolyásolni. Elhitetjük magunkkal, hogy a táplálkozási lánc tetejére felküzdve magunkat, a technikai forradalmi fejlesztéseinkkel mi uraljuk a bolygónkat, az élővilágot és a természetet. Pedig sokkal sebezhetőbbek és védtelenebbek vagyunk, mint gondolnánk, a természet pedig folyamatosan figyelmezteti az öntelt és beképzelt emberiséget a hibáira, csak éppen akkora már az arcunk, hogy nem tudjuk, vagy nem is akarjuk mindezt tudomásul venni."

/John Cure/

Megérte

Semmi nem lesz könnyű, az életed viharán

Semmi nem egyszerű, az élet rögös útján

Mikor megszülettél, kezdődött egy nagy harc

Benne a győzelem, és benne minden kudarc

Semmi nem lesz tálcán, mi eléd kerülhetne

Nem járhatsz örökké, a fehér fellegekbe

Nem álmodhatsz mindig, színest és édeset

Az élet sokszor mért Rád, keserű éveket

Semmit nem kapsz ingyen, hiába szeretnéd

Kemény harcod vívod, minden filléredért

Oly sokan próbálnak, közben majd megtörni

Szíved megtaposni, vagy végleg eltörölni…

Harcolsz, most is tudom, nap, mint nap szüntelen

Életed hol öröm, hol pedig küzdelem

De ha szíved érzed és mindenkor helyén van

Rájössz, hogy a lecke, csak az emberért van

Harcos vagy, jól tudom, hiába rejtenéd

Sok a fájó emlék, hogy mindet felejtenéd

De ha képes leszel olykor, szívedből szeretni

Akkor már megérte, a világra születni…

Árvai Attila verse

"Jobban tudom szeretni e hazát, mint gyűlölni ellenségeinket."

/Deák Ferenc/

"Mikor ezt olvasod, simogasd gyermeked.

Addig a tiéd ő, amíg ott van veled.

Öleld át kisfiad, mondd azt, hogy szereted,

Addig tedd meg ezt, ameddig teheted.

Ha a kicsi lányod kebledre öleled,

Érezni fogja ő, hogy nagyon szereted.

Ne mondd, hogy nincs időd.

Azt se, hogy fáradt vagy.

Nem jön vissza soha

Egy elmúlt pillanat.

Csengjen a fülében anyja szelíd hangja,

Pajzsként oltalmazza apja erős karja.

És amikor később útjára engeded,

Legyen útravaló a családszeretet.

Az idő múlását te észre sem veszed.

Mint madár fészkéből,

Kirepül gyermeked.

Várja őt az élet, tátong a messzeség,

Megoldandó dolog vár rá éppen elég.

Ha göröngyös útra téved a szekere,

Mindig legyen vele a fészek melege."

/Kovács Sándor: Útravaló/

"Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád."

/Vörösmarty Mihály/

"Az otthon nem az, ahonnan jöttél, hanem az, ahol fényre lelsz, amikor már mindent sötétség borít."

/Pierce Brown/

"A jóság az a nyelv, melyet a némák is beszélnek, a süketek is hallanak és megértenek."

/Christian Nestell Bovee/

Senki sem...

Senki sem tudja, min megyek át,

Senki sem látja a könnyek hadát.

Senki sem érzi csukló lépteim,

Senki sem hallja jajdulásaim.

Titkaim megosztani nem lehet,

Kérdéseimre nincsen felelet.

Vánszorgok a ropogó havon,

Egyszer hazaérek, tudom.

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán

Ősi vad, kit rettenet

Űz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

"Az az igazi jó ember, aki a szívét és az eszét egyaránt belevonja jósága tápláló forrásába."

/Harry Emerson Fosdick/

"A múlt mindig szép. A jelen mindig sivár. A jövő mindig titokzatos."

/Benyák Zoltán/

"Mindenkinek szüksége van arra, hogy értékeljék. És mindenkiben megvan az a képesség, hogy adjon a másiknak."

/Lady Diana/

"Hazán­kon kívül bármerre menjünk, bárhol tartózkodjunk - kicsi nekünk a világ - oda húzódunk, a hol bölcsőnk ringott. Csak a kedves haza az, a melynek kebelén lelkünk nyugalmat talál."

/Kassay Adolf/

Dsida Jenő :

ÉN HÍVLAK ÉLNI

Hallgasd meg mit suttog az élet,

élni hív újra meg újra téged.

Ne nézz vissza a sáros útra,

legyen előtted minden tiszta.

Emeld fel fejed, lásd meg a szépet

szemed kékjében égjen a fényed..

Lásd meg végre, hogy szeretnek

még akkor is, ha nevetnek,

hisz mosolyt te csalsz arcukra,

ismerj bennük magadra!

Soha ne bánd, ha fáj,

hisz erőre így találsz.

S mi most bánatot okoz

később nem lesz rá gondod.

Hidd el jól tudom, hogy fáj,

de hinnünk mindig muszáj.

Fogd a kezem, ha úgy érzed,

hogy szívedből kihull az élet.

Ne keresd már, hogy hol tévedtél,

ne sírj azon, mit meg nem tettél.

Gyere velem, én hívlak élni

vérző szívvel is remélni...

Az élet himnusza

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!

Az élet szép – csodáld meg!

Az élet boldogság – ízleld!

Az élet álom – tedd valósággá!

Az élet kihívás – fogadd el!

Az élet kötelesség – teljesítsd!

Az élet játék – játszd!

Az élet vagyon – használd fel!

Az élet szeretet – add át magad!

Az élet titok – fejtsd meg!

Az élet ígéret – teljesítsd!

Az élet szomorúság – győzd le!

Az élet dal – énekeld!

Az élet küzdelem – harcold meg!

Az élet kaland – vállald!

Az élet jutalom – érdemeld ki!

Az élet élet – éljed!

Pablo Neruda

Tetszel nekem, ha hallgatsz...

Tetszel nekem, ha hallgatsz, mert oly távol vagy akkor,

és messziről figyelsz rám, s hangom se hívhat vissza.

Szemeid, úgy tűnik már, hogy szinte elrepültek,

s mintha egy csók bilincse zárulna ajkaidra.

Minden létező tárgyat csordultig tölt a lelkem,

s a tárgyakból te lépsz ki, lelkem ágára búvó

fehér álompillangó, olyan vagy, mint a lelkem,

és olyan, mint a bánat, és mint a mélabús szó.

Tetszel nekem, ha hallgatsz, és mintha messze volnál.

Panaszod, mint a lepke nesze a levegőben.

És messziről figyelsz rám, és hangod nem ér el hozzám.

Engedd, hogy hallgathassalak, csönded legyen a csöndem.

Engedd, hogy tehozzád is csönded szavával szóljak,

mely egyszerű, mint gyűrű, világos, mint a lámpa.

Olyan vagy, mint az éjjel, néma csillaggal fényes.

Csönded akár a csillag messzi, tiszta magánya.

Tetszel nekem, ha hallgatsz, mert oly messze vagy akkor,

oly távoli és fájó, mintha csak halott volnál.

Ilyenkor egy futó szó, nevetés elegendő.

S vidám vagyok, vidám, hogy nem igaz, s mosolyogsz már.

Simor András fordítása

Farkas Éva: Játék mindörökké

Szeretnék mindig játszani,

Mosolyogva, nevetve szállni.

Álmokat kergetve élni,

Kék madárra naponta várni.

Szeretnék mindig játszani,

És nem kételkedni semmiben.

Távolba nézni hegytetőn,

Elveszteni,mi fáj idebent.

Szeretnék mindig játszani,

Átjátszani ezt az életet,

S úgy menni el egy messzi útra,

Hogy játszottam ,amíg lehetett.

"A kutyák beszélnek, de csak azok számára, akik képesek meghallgatni őket."

/Orhan Pamuk/

"A jövő ma kezdődik, nem holnap."

Tegyük meg hát már ma amit gondolunk, szeretnénk, ne halogassuk!

"A világ tágas, barátom, és tele van fájdalommal, de örömmel is. Az előbbi tart téged a növekedés ösvényén, a második pedig segít elviselni az utat."

/Robert Anthony Salvatore/

Mert azt mondtad :ne félj,

A sors tanít, nem bánt

És találkozunk még

Valahol odaát!

Mert azt mondtad, hogy: élj,

Szeresd magad, ne bántsd

Hogy találkozhassunk

Egyszer még odaát!