Aki nem akar gyereket ide!!! (beszélgetős fórum)
Én ahogy olvaslak teljesen kereknek érzem az elhatározásodat:) Nekem is vannak ismerőseim,akik nem vágynak rá és mindegyiknek megvan a maga kis története,ami számomra teljesen elfogadható!
Nyilván akik itt anyaként szólnak hozzá ők is voltak gyerektelen állapotban...mint ahogy én is..25 voltam amikor szültem.Az érem két oldala áll előttem és ezért is mertem hozzá szólni..
Amíg nem volt gyermekem tanultam,szórakoztam,sokat utaztam.
Amióta van másról szól az életem,amiben szintén megtalálom magam szerepét és örömét:)
A vágy benned bármikor eljöhet és itt voltak okok ki miért vállal gyermeket...én egy okot tudnék felhozni,amikor minden zsigered azt érezteti Veled...hogy igen.
Itt a bibi...
Például az én volt főnököm még állásinterjúra sem hívott be anyukákat. Amikor válogattam az önéletrajzokat, eleve ki kellett az ilyeneket vennem. Az indok az volt, hogy ugye tp-re megy, ráadásul mi 9-18-ig dolgoztunk és ilyenkor már minden ovi, bölcsi problémás. És lehet hogy nem minden munkahely ilyen gázos és csak én dolgoztam ennyire hülye helyen,de mint mondtam, én ezt látom. És mivel én még csak a hajrájában vagyok a diplomámnak, sok gyermekes anyukával lehet találkozni a suliban és ezek a problémák megvannak, nem csak a mi cégünknél, hanem sok másiknál is.
Ne haragudj, de ebből a hozzászólásodból nekem az jön le, hogy már unatkoztál, mindent kipróbáltál és gondoltad kipróbálod a gyerekezést.
Biztos nem így van, csak ebből ez jött le.
Nem érzem üresnek az életem.
Boldoggá tesz a családom, a párom, a barátaim, a munka, az egyetem, a kirándulás.
Nincs kutyám és macskám sem.
Nem hiszem, hogy nagyszabású dolgot kellene csinálni, ahhoz,hogy gyerek nélkül boldog legyek.
Úgy gondolom, hogy aki nem alkalmas rá, az ne szüljön.
"Jól félrecsúszott fórum ez!
Kiíróját idézem:
"Szeretnék olyanokkal beszélgetni akik szintén nem vágynak gyermekvállalásra, és az ekörüli problémákra (terhesség, szülés, szoptatás, vinni a gyereket mindenhova, koránkelés stb. . . )
Szeretném tudni hogy nem vagyok egyedül.
(Nem itélem el a gyerekeseket, és nem kívánok velük vitatkozni. )"
Nem csodálom,hogy elmenekült."
DE hogy tud olyanokkal beszélgetni ezekről:(terhesség, szülés, szoptatás, vinni a gyereket mindenhova, koránkelés stb. . . ),akiknek nincsen benne tapasztalata??:-)
Hát hogy tovább adjuk nagyszerű génállományunkat,amiatt.))
Lehet hogy az unokád fogja felfedezni épp,hogyan jussunk el a marsra egy óra alatt.SSS
Szia! A legelső hozzászólásaimban elég sokat írtam erről.
Nincs különösebb oka. És igen, voltam-vagyok nagyon szerelmes. De akkor sem akartam.
Egyszerűen nem vágyom rá. De ha érdekel, akkor az első oldalakon bőven kifejtettem.
Mit lehet tervezni egy gyerek nélkül?
Én 30 éves koromra túljutottam a szórakozgatáson a vállalkozásokon a költekezéseken.Semmi nem tudott boldoggá tenni,valahogy üresnek éreztem az életem.Céltalannak.Én mindig azt hittem hogy nem kedvelem a gyerekeket túlzottan.Tény hogy nem is volt szinte soha kisgyerek a környezetemben.Olyan távol állt tőlem a gyerektéma,mint Makó Jeruzsálemtől.
Nem érzed az életed üresnek?
Mi tud boldoggá tenni úgy még is?
A kutyád?A macskád?Egyéb?
Lehet tartalmas életet élni gyerek nélkül is,de ahhoz nagyon nagyszabású dolgot kell csinálni!
Pl munkát adni sok sok embernek,nemes célokat elérni stb.
Amikor kislány voltam, állítólag (mamám szerint) azt mondtam, én nem szeretnék egy gyereket sem.
Ha belegondolok, hogy milyen jövője lesz a most felnövőknek, néha megértem, hogy ha valaki nem akar, vagy csak egy gyermeket akar vállalni.Lehet, én sem szülnék egynél többet.De egy kell, az érzés miatt, meg más miatt is.
Engem érdekelne hogy mi az oka annak,hogy a világ legnagyobb csodájáról és kincséről valaki lemond?
Nem voltál még elég szerelmes?Mert ha igen akkor attól a férfitól akarnod kellett a gyereket.Egy pincuri őt.Ez olyan,mint ha a férfi adna magából egy darabot.És lehet hogy elhagy idővel,kárpótlásul még is otthagyott magából valamit.
Vagy féltél?Esetleg a szüléstől vagy hogy utána ronda leszel?Vagy hogy nem vagy elég alkalmas az anyaságra?
Vagy csak simán lustaságból?Ilyen is van.
Vagy mi lehet oka annak hogy valaki ne akarjon soha gyereket?Engem tényleg érdekel.
En is pont ezert irtam ide, mert az en gondolkodasom is gyokeresen valtozott. 2-3 eve mar olyan szinten voltam, hogy egy betegseg kapcsan szinte konyorogtem, hogy vegyek ki a mehemet, mivel csak szenvedest okozott mindig, gyereket meg ugyebar sosem akartam. (megpedig nem a karrier stb. miatt, nem kerestem soha kifogasokat, egyszeruen nem akartam).
Ezert irtam, hogy kivancsi vagyok, 10-15 ev mulva mit mondanak a gyereket nem akarok, lehet, hogy anyukakent csak legyinteni fognak: "az akkor volt..."
nem teljesen.elmondhatom hogy nálunk a gyerekesek is hozták a 100%ot és még többet is.mondjuk néha elengedték őket tíz perccel hamarabb hogy elmehessen a gyerekért-de hétvégén szívesen jött be túlórázni-úgymond visszaadta a szívességet a főnöknek.a munkaadón is múlik, lehet rugalmasan is csinálni-csak nálunk nem divat.
amúgy meg bulizás másnaposság miatt a fiatal munkatársaim ugyanúgy hiányoztak a melóból-csak a főnök nem tudta hogy ez az oka a távollétnek.
nem csak neked írtam-másnak is.mert van aki nem is annyira tervez mást az életben csak van valami ami gátolja.de szerintem az normális érzés-nekem is voltak-még pocakkal is pedig akartam a babát.gondoltam leírom hátha valakinek segít a félelmeit és máshogy gondolja
Nem azzal van a baj, ha a gyermekesek ide írnak, és kérdeznek vagy érdeklődnek, hanem azzal ha rá akarnak beszélni a gyerekre. Hasonló nézetű olvasókat kerestünk volna....
Egy anyuka biztosan nem hasonló nézetű..... legfeljebb kíváncsi lesz a téma iránt, hogy mások miért nem akarnak. Csak ez egy idő után kötözködésbe és lenézésbe fordult.
hogy mennyire igazad van.
igazából nem értettem gyerekes miért ne írhatna ide-hisz én is voltam gyerektelen állapotban.
a változás csak annyi hogy most meg megtapasztaltam milyen gyerekkel.a különbséget jól látom, jobban mint előtte amikor csak ismerőseimnél volt gyerek.
és a 9 hónap alatt nekem is voltak kételyeim félelmeim hogy majd mi lesz meg változás stb. de ha már benne van az ember csinálni kell élni ugyanúgy.vannak +feladatok,nehézségek és vannak+ érzelmi ajándékok-a szejetlek de szép vagy anya most mintha örökké tartana.ez is siker-hogy nem dőlt össze a világ egy gyerek miatt-megy tovább
A főnököm nem volt bunkó, csak realista. És a saját cégének az érdekeit nézte.
Nagyon sokat írtam arról, hogy miért nem szeretnék gyereket, olvass vissza leginkább az elején írtam erről többet.
Nincsenek bennem anyai érzések, soha nem vágyódtam erre. Csak ennyi. Nagyon jó, összetartó családom van, szuper gyerekkorom van, tehát szimplán csak nincs rá igényem. Máshogy tervezem az életemet. Gyerek nélkül.
de miért taszít?
azért mert a főnököd bunkó volt?
félsz hogy nem dolgozhatsz?
nem kell ahhoz gyerek hogy lemondjanak rólad egy cégnél, elég ha idősebb leszel!
igen-de ők általában ezt nem veszik észre.
aki ide ír hogy ezért meg azért nem akar az szerintem tudna jó anyuka lenni-csak félelmei kételyei vannak.de sok anyatigris típus van itt:D
mi?
egy baba magatehetetlen.gondolom nem esett volna jól ha a szüleid meg az egész család nagy ívben tojt volna rád-mert hogy nehogy már a gyerek!
ha te gondoskodó szülők között nőttél fel akkor nem is értem miért jut eszedbe hogy majd a gyerek alkalmazkodik 100% san.sok mindent átír az élet.ismerősöm sem akart a kutyától megválni egészen addig még a kutya nekiment a gyereknek-akkor egyértelmű volt hogy kit választ!
Elég renyhe. Az egész életében tényleg odaadó nagyanyám időnként kifakadt, hogy valójában ez a mindig másért élni nem olyan jó dolog. És én ezt már jópárszor átéltem. Próbálok is ezen változtatni, mert rájöttem, hogy azok a pillanatok, amikor ezt érzi az ember csak egyre keserűbbek lesznek.
Az én kommentemet olvasva biztos gondolták páran, hogy milyen rohadt egoista vagyok. De ez a legkevésbe sincs így. Az a helyzet, hogy sokat teszek a szüleimért, a testvéreim közül a legfiatalabbért, a férjemért, és a barátaimért is. És ha egyszer lenne gyerekem, akkor érte is. Csak ebben az a szar, hogy én többet teszek a szüleimért, többet tettem a nagyanyámért, mint a többi testvérem; és a gyerekkel is az a helyzet, hogy nekem kellene többet tennem. Más helyett dolgozni meg nagyon szar, és oda vezet, hogy az ember rájön, hogy egy barom, kihasználját, mert hagyja, és idővel el is várják tőle. Meg nem is tehet mást, ha a másik nem cselekszik helyette.
Nekem már ajánlották páran, hogy legyek önzőbb, meg ne foglalkozzak más problémájával, és igazuk volt. Felismertem már, de megváltozni nem megy egyik pillanatról a másikra.
Jól félrecsúszott fórum ez!
Kiíróját idézem:
"Szeretnék olyanokkal beszélgetni akik szintén nem vágynak gyermekvállalásra, és az ekörüli problémákra (terhesség, szülés, szoptatás, vinni a gyereket mindenhova, koránkelés stb. . . )
Szeretném tudni hogy nem vagyok egyedül.
(Nem itélem el a gyerekeseket, és nem kívánok velük vitatkozni. )"
Nem csodálom,hogy elmenekült.
Érdekes ez az összefüggés.
gyermeknevelés = vagina kitágítása
Én viszont sokat segíthetek nekik még öreg koromban is.
Ez már jó ürügy? :)
"azért gyereket csinálni, hogy ne legyek öreg koromban egyedül..."
Hogy soha ne legyek egyedül...
És egy testvér is jó dolog... :)