Aki nem akar gyereket ide!!! (beszélgetős fórum)
Háát, nem gondoltam volna, hogy ez a "szaros pelenka" igy arcon vág egyeseket, hogy még oldalakkal később is ezen lovagolnak.
Mivel kicsit kimaradtam, most pótlok egy korábbi témát: azért gyereket csinálni, hogy ne legyek öreg koromban egyedül... Félresikerült egy családban kell ehhez felnőni. Nekem nem egy személy volt és van a családomban, akinek vagy ezért, vagy azért (náluk nem tudatos választásként), de a "gyermekáldás" kimaradt. És egy sem volt magányos. Plusz ha valaki nem tudta már ellátni magát, akkor attól még, hogy "csak" nagybácsi vagy ilyen-olyan rokon, mindig volt, aki gondoskodott róla.
Én fürdettem a nagyanyámat, és mielőtt ide jutott főztem és mostam rá, mert -mint ez az előző bekezdésből kiderült- nálunk ez a normális. Összetartó és gyerekcentrikus családban nőttem fel, de emiatt nem várják el, hogy ugyanúgy gondolkodjak mindenről. Azt, hogy én is hálás legyek a felmenőimnek, és segítsek a rokonaimnak olyan természetesnek veszem, hogy nem kellett erről soha magyarázniuk.
Viszont arra is neveltek, hogy amit az ember vállal, azért felelőséggel tegye, és gondolkodni kell mielőtt elhatározom magam. Szabad akaratom van, és azt tiszteletben tartják.
Mikor elmondtam, hogy terhes vagyok, akkor csak annyit mondtak a szüleim, hogy ehhez ők nem fűzhetnek semmit, mert én leszek az, akinek gondoskodnia kell róla, és nekem kell egész életemben támogatni. Felajánlották, hogy ha megtartom, segítenek mindenben AMIBEN TUDNAK. De csakis én dönthetek erről a férjemmel.
A legtöbb dologban egyetértünk, de ez a vaginakitágítás még nekem is erős beszólás:)
Ne hergeljük azért egymást:):):)
szerintem írd ki, de közérthetően, és számíts pár mocskosszájú privire.
:)
Az elobbiekben nem ezt irtad, hanem, hogy vagy-vagy:-)
En most, 37 evesen latom elerkezettnek az idot a gyerekvallalasra, de emiatt sem a munkamat nem szandekozom feladni, sem a kutyamat eldobni es nem latom be, hogy miert az en eletemnek kellene a gyerek(ek) korul forognia, forogjon az ove az enyem korul:-) Ez tenyleg annyira elitelendo dolog lenne manapsag? Irjam ki szavazasra?:-)
A pénz nem nő ki a kanapéból, főleg akkor nem, ha eleget ülünk rajta. Más szóval, hacsak nem szlettél milliomos családba, dolgoznod kell, hogy fentartsd magad és emberi életet élhess (lsd. hajlékonyak). Ezzel a munka kipipálva. Ha csak nem vagy extra frigid, gyengédségre is szükséged van, ezt általában jó egy állandó emberrel megtenni (és akkor nem kell újra meg újra kiismerni a másikat, hogyan is a legjobb khm...), és nocsak, itt van a férj is. Ha valaki imádja a munkáját, amivel nem mellesleg pénzt is keres, van egy párja, akivel csodás minden összebújás, és a maradék idejéban a kutyáját sétáltatja, vagy játszik vele, már meg is van az élete. Mi ebben a bűn???
Nem a vaginatágítás a legelső dolog amit a gyerekkel összekötök, de egészségügyi vonatkozásban vizsgálva a másállapotot, nem lennék a saját os pubisom:))))
Erthetobben fogalmazva engem az zavar, hogy ugy latom, egy dologban a gyerekrajongok es a gyerekelutasitok tokeletesen egyetertenek (tisztelet a kivetelnek): aki egyszer gyereket szult, az onnantol fogva semmi massal nem foglalkozhat, a labat ki nem teheti egyedul az utcara, ruhat tobbet nem vehet maganak, munkat meg csak veletlenul sem vallalhat, a ferje meg inkabb keressen szeretot, csak hagyja ot beken a gyerekben elmelyulni stb.
A kulonbseg csak annyi, hogy ez az egyik tabor szerint jo, a masik tabor szerint meg rossz.
Ezért találták ki a lefizetett "sectio caesar" - t, avagy a császármetszést. Csakis az igazi úrihölgyek kedvéért, nehommán jajjgassanak, vagy kinyúljon a helyes kis fazonra vágott punijuk.
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Komolyra fordítva a szót. Mindenkinek az az élete értelme, amit képes azzá formálni. van akineka munkája, van akinek a férje, van akinek a kutyája, van akinek egy gyerek.
Számomra nem a vaginám kitágítása az elsődleges önemgvalósítás.
Tegnap temetésen voltam, utána halotti toron. Az unokaöcsém mondott valamit, ami elgondolkodtató. Mégpedig: "a gyermeket a szülő akarja, és nem fordítva. Így kutyakötelessége őt segíteni mindaddig, amíg él."
Sajnos, sok szülő nem így gondolja, ezért egyedül maradnak a fiatalok. Boldoguljon mindenki úgy, ahogyan tud. Igaz, sok szülő sem mindig tud segíteni, mégha szeretne is. Idegenekről meg ne is beszéljünk.
Szia! Ha te így tudtad alakítani az életedet, akkor ehhez csak gratulálni tudok neked és további sok sikert kívánok!
Én általában arról alkotok véleményt, amit látok-hallok a környezetemben. Az ideális tényleg az lenne, amit te is írsz, hogy nyugodtan tudd használni a diplomádat vagy a szakmai tapasztalatodat a későbbiekben is, csak ezt én még nem láttam.
Például az én volt főnököm még állásinterjúra sem hívott be anyukákat. Amikor válogattam az önéletrajzokat, eleve ki kellett az ilyeneket vennem. Az indok az volt, hogy ugye tp-re megy, ráadásul mi 9-18-ig dolgoztunk és ilyenkor már minden ovi, bölcsi problémás. És lehet hogy nem minden munkahely ilyen gázos és csak én dolgoztam ennyire hülye helyen,de mint mondtam, én ezt látom. És mivel én még csak a hajrájában vagyok a diplomámnak, sok gyermekes anyukával lehet találkozni a suliban és ezek a problémák megvannak, nem csak a mi cégünknél, hanem sok másiknál is.
És már azt is sokszor leírtam, hogy egyáltalán nem kívánom támadni az anyukákat, csak én nem vágyom gyerekre, nincs bennem 27évesen ez az érzés, sőt inkább taszít. És tényleg csak kíváncsi lettem volna mások meglátására is.