Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » A párom egyre többet veszekszik velem. Mit tegyek? fórum

A párom egyre többet veszekszik velem. Mit tegyek? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
133. ab61752c45 (válaszként erre: 131. - Vacsa)
2016. ápr. 10. 17:43
lelet,hogy én is beleállítanám a kést pedig nem vagyok egy vérengző típus.aki akar,menjen,egy szóval nem marasztalnám.
2016. ápr. 10. 17:32
Azt mondja szeret minket, de már ebbe a hónapban el akar költözni. Bár most 1 hétig vidéken van dolgozni szóval mintha egyedül nevelném őket, viszont úgy vettem észre a szüleim is belefáradtak a segitségbe :(
131. vacsa (válaszként erre: 127. - Ab61752c45)
2016. ápr. 8. 06:27
Halott
2016. ápr. 8. 06:24
Ajjaj,de hány ilyen van,hogy otthon ölik egymást, vagy nincs már szerelem és szeretet,sőőt, félrejár mind a két fél, de a biztonság érzése miatt mégis együtt vannak...vagy az anyagiak...veszekedésről a véleményem lehet építő is. Módjával :D
2016. ápr. 8. 06:08
ne hagyd magad!
128. syria (válaszként erre: 123. - A946522fb8)
2016. ápr. 4. 09:45
A legszebb korban vagy(tok). Bírni kéne a strapát.
127. ab61752c45 (válaszként erre: 122. - Vacsa)
2016. ápr. 3. 16:46
milyen lesz akkor 60 évesen.
126. syria (válaszként erre: 123. - A946522fb8)
2016. ápr. 3. 15:25
Hubaszaki! Sok erőt kívánok a család összetartásához!
2016. ápr. 3. 13:55
Vágd pofán:)
124. globus (válaszként erre: 121. - A946522fb8)
2016. ápr. 3. 13:48

40 évesen öreg? Ráadásul férfiként? :)

Besavanyodott.

123. a946522fb8 (válaszként erre: 122. - Vacsa)
2016. ápr. 3. 13:43
Én sem értem miért lenne öreg én is már jövőre 40 leszek
122. vacsa (válaszként erre: 121. - A946522fb8)
2016. ápr. 3. 13:36
40 évesen öreg? Faxa.
2016. ápr. 3. 13:25

Párom már mondogatta hogy nem szeret hazajárni, szeret elmenni dolgozni, neki a gyerekekhez már nincs türelme, ő már 40 évesen öreg stb..

Viszont mostanában ő főz mert a főztömet is kritizálta.

Nem tudom mi lesz ebből...

120. kisj (válaszként erre: 119. - A946522fb8)
2016. márc. 27. 14:17
Akkor ez a történet nem a pénzről/fizetésemelésről szól.
2016. márc. 27. 13:48
Sajnos megint elkezdődtek a veszekedések. Párom a héten eltörte a kezét, elhiszem hogy rossz neki de sokat kiabál hogy nem csinálok semmit, csak itthon vagyok, ő jár dolgozni (én mondtam hogy maradjon itthon) stb. A fél család beteg, én is fáradt vagyok főzni, takaritani, fiúkkal tanulni, kicsikkel játszani. Kedden megyek állásinterjúra és apósom is átjön segiteni mert ő 4 gyerekkel nem bir. Illetve párom felvetette hogy elkéne menni pàr napra külföldre gyerekekkel vagy nélkülük. Erre nem sajnálja a pénzt, de a gyógyszerére igen viszont szedi rendesen. Bàr az is csoda hogy felvetődött benne a kikapcsolódás lehetősége
118. IzaHold (válaszként erre: 117. - A946522fb8)
2016. márc. 21. 16:46
Szuper!!:o)
2016. márc. 21. 15:52
Képzeljétek a párom fizetésemelést kap április 1-jétől, nagyon-nagyon örülünk. Mintha ha a párom nyugodtabb lenne, szerintem ő is az anyagiak miatt aggódott.
116. MZsanett (válaszként erre: 115. - Unom)
2016. márc. 20. 20:41

Mindenki a sajátját tartja tökéletesnek, ez valahol emberi dolog:) De más az, amikor másokra ráerőlteti a nézőpontját, és ha nem fogadod el, akkor még téged hülyéz le. Na, az ilyen ember nem tudja elfogadni magát, mert csak akkor elégül ki, ha valakitől kicsikar egy kis elismerést, vagy ha valakit sikerül maga alá gyűrnie.


Én inkább olyanokat látok, sokat, akik tanácsot kérnek, írnak rá egy csomóan, de még csak el se gondolkoznak rajta, hanem csak hajtják a magukét. Hogy ennek mi értelme...

115. unom (válaszként erre: 113. - MZsanett)
2016. márc. 20. 20:31
Nézz szét itt, a hozzászólások közt. Sokan meg vannak győződve a saját példájuk mindenhatóságáról, azt tökéletesnek tartják. fel se merül bennük, hogy másnak más a jó. Ha egy ilyen ember "kap" egy másfajta gyereket, akkor szerinted másképp viselkedik? pedig saját magát elfogadja, de csak azt.
114. MZsanett (válaszként erre: 112. - Unom)
2016. márc. 20. 20:27
Meg ugye úgy sokkal kényelmesebb, ha nem kell a hibáikkal szembenézni, hanem más viszi el helyettük a balhét.
113. MZsanett (válaszként erre: 112. - Unom)
2016. márc. 20. 20:25
Akkor is viselkedhetnek így, ha nem fogadják el magukat, csak a hibáikat kivetítik a gyerekre...aki elfogadja magát, az valószínű, könnyebben elfogadja a gyerekét is, bármilyen is legyen a személyisége.
112. unom (válaszként erre: 111. - MZsanett)
2016. márc. 20. 20:16

ha a szülők úgy gondolják, hogy az, és csak az a természetes, amilyenek ők, az a nagyobb baj. Ebben az esetben magukat elfogadják, és fel se merül bennük, hogy a gyerekük másmilyen lehet. ezen érdemes túllépni, és elfogadni, hogy az emberek sokfélék. Ez a mindennapi életben sem árt :) Ha ez megvan, nem lesznek olyan kijelentések, hogy az eggyerekeseknél a gyerek boldogtalan, mert minden gyereknek kell testvér. Mert ez így baromság.

A másfajta gyerek nem csapás, kihívás. tapasztalatból tudom :)

111. MZsanett (válaszként erre: 110. - Unom)
2016. márc. 20. 20:11
Szerintem ez inkább azon múlik, hogy a szülők mennyire tudják elfogadni magukat. Ha nem tudják, akkor veszélyesek lehetnek a gyerekre. Ha meg olyan gyereket dob a gép, akinek teljesen más a személyisége, akkor az egy komoly csapás.
110. unom (válaszként erre: 109. - MZsanett)
2016. márc. 20. 20:07
Szerintem a szülők és a gyerek "kompatibilitásától". Meg attól, a szülők mennyire rugalmasak, mennyire tudják elfogadni, ha a gyerek más, mint ők.
109. MZsanett (válaszként erre: 108. - Unom)
2016. márc. 20. 20:06
Végül is nagyrészt nem attól függ, hogy kinek milyen gyerekkora volt, hogy volt-e testvére vagy nem, hanem inkább a szülőktől...egy túlextrovertált egyke is jól érezheti magát, ha szerető családban nő fel.
108. unom (válaszként erre: 107. - MZsanett)
2016. márc. 20. 19:56
Épp ezért nem lehet általánosítani, mindenki más. Ami az egyiknek jó, abban a másik kínlódik, és fordítva.
107. MZsanett (válaszként erre: 106. - Unom)
2016. márc. 20. 19:49
Én az unokatesóimmal haverkodtam, de ők csak kéthetente jöttek. 12 éves koromig halál unalmas volt az életem, utána elköltöztünk és lettek barátaim:) Ráadásul a szomszédban. Hálát adtam az égnek.
106. unom (válaszként erre: 105. - MZsanett)
2016. márc. 20. 19:46

Nekem mindig voltak barátaim, átjártunk egymáshoz, nem volt ilyen gondom.

Bár nekem a testvérekkel sincsenek ilyen rossz tapasztalataim, sok testvérpárt ismerek, akiknek nagyon jó a kapcsolatuk. Mégse hiányolom magamnak.

105. MZsanett (válaszként erre: 104. - Unom)
2016. márc. 20. 19:44

Én sokakat ismerek, akiknek semmi igényük nincs rá. Intelligens, értelmes emberek. Ha választani kéne, hogy milyen szülők mellett nőjek fel, ilyen embereket választanék. De ők így tudnak kiteljesedni, gyerek nélkül.


Nekem mindig is hiányzott. Bár ahogy megnézem, a legtöbb testvér utálja egymást. De akkor is jó lett volna valaki, akihez lehet néha szólni. Rengeteget unatkoztam gyerekkoromban, nem tudtam feltalálni magam a sok felnőtt között.

104. unom (válaszként erre: 102. - MZsanett)
2016. márc. 20. 19:41

Akinek anyagilag és érzelmileg belefér, és szeretnének, azok vállalni is fogják. Akik nem vállalnak, azok meg nem fogják mindenkinek elmondani, miért nem, mert magánügy.

Én szerettem egyke lenni :) Most sem hiányzik a testvér.

1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook