A párom egyre többet veszekszik velem. Mit tegyek? (beszélgetés)

40 évesen öreg? Ráadásul férfiként? :)

Besavanyodott.

Párom már mondogatta hogy nem szeret hazajárni, szeret elmenni dolgozni, neki a gyerekekhez már nincs türelme, ő már 40 évesen öreg stb..

Viszont mostanában ő főz mert a főztömet is kritizálta.

Nem tudom mi lesz ebből...

Mindenki a sajátját tartja tökéletesnek, ez valahol emberi dolog:) De más az, amikor másokra ráerőlteti a nézőpontját, és ha nem fogadod el, akkor még téged hülyéz le. Na, az ilyen ember nem tudja elfogadni magát, mert csak akkor elégül ki, ha valakitől kicsikar egy kis elismerést, vagy ha valakit sikerül maga alá gyűrnie.

Én inkább olyanokat látok, sokat, akik tanácsot kérnek, írnak rá egy csomóan, de még csak el se gondolkoznak rajta, hanem csak hajtják a magukét. Hogy ennek mi értelme...

ha a szülők úgy gondolják, hogy az, és csak az a természetes, amilyenek ők, az a nagyobb baj. Ebben az esetben magukat elfogadják, és fel se merül bennük, hogy a gyerekük másmilyen lehet. ezen érdemes túllépni, és elfogadni, hogy az emberek sokfélék. Ez a mindennapi életben sem árt :) Ha ez megvan, nem lesznek olyan kijelentések, hogy az eggyerekeseknél a gyerek boldogtalan, mert minden gyereknek kell testvér. Mert ez így baromság.

A másfajta gyerek nem csapás, kihívás. tapasztalatból tudom :)

Nekem mindig voltak barátaim, átjártunk egymáshoz, nem volt ilyen gondom.

Bár nekem a testvérekkel sincsenek ilyen rossz tapasztalataim, sok testvérpárt ismerek, akiknek nagyon jó a kapcsolatuk. Mégse hiányolom magamnak.

Én sokakat ismerek, akiknek semmi igényük nincs rá. Intelligens, értelmes emberek. Ha választani kéne, hogy milyen szülők mellett nőjek fel, ilyen embereket választanék. De ők így tudnak kiteljesedni, gyerek nélkül.

Nekem mindig is hiányzott. Bár ahogy megnézem, a legtöbb testvér utálja egymást. De akkor is jó lett volna valaki, akihez lehet néha szólni. Rengeteget unatkoztam gyerekkoromban, nem tudtam feltalálni magam a sok felnőtt között.

Akinek anyagilag és érzelmileg belefér, és szeretnének, azok vállalni is fogják. Akik nem vállalnak, azok meg nem fogják mindenkinek elmondani, miért nem, mert magánügy.

Én szerettem egyke lenni :) Most sem hiányzik a testvér.