A Gina egy áldozat tollából (beszélgetés)

Köszi, hogy megosztottad velünk, tényleg durva.

Bírom, amikor egy csomóan kórusban mondják, hogy úgy kell neki, minek ment oda, kereste magának, stb. Holott a te eseted is bizonyítja, hogy egy normális estének indult a tied...

Biztos, hogy kell tudnod hogy mi történt?

Egyébként az emlékek nagyon képlékenyek, sajnos a valóságot saját agyad mélyéről nem fogod előkeríteni, mert folyamatosan változik az emlék. Ezek a nagy vonalak megmaradnak, de ahogy felidézed, ahogy próbálod összerakni a képet, úgy a lehetséges verziók is beleépülnek, s már nem tudni, hogy mi a valóság és mi a restauráció eredménye.

Teljesen normális, hogy leellenőrzik házkutatással, hiszen ha a szervezetében drog van, akkor az már alap a gyanúra. Az ártatlanság vélelme nem azt jelenti, hogy mindent elhisznek és semmit nem ellenőriznek. Nem gyanús mindenki, aki él, de nincs olyan, hogy valami igaz, mert Jóska azt mondta. És azért még sokkal gyakoribb, hogy valaki magától drogozik. Persze pl. a fűnél meg társainál még nyilvánvalóbb, hogy tudta a használó, hogy valamit használ, viszont mindennél kell ellenőrizni.

Egyébként a házkutatás nem egyenlő a bűnösséggel. Az ártatlanság vélelme meg azt írja le, hogy senki nem tekinthető bűnösnek a jogerős bírósági ítéletig. Gyanúsnak tekinthető.

Mint sok hasonló ügyben, maga az áldozat is rosszul jár a nyomozás során... Eleve, ha narkó gyanús ügy, az áldozatnál is házkutatást tartanak, hátha te magad szedtél valami saját cuccot és most másra akarod fogni... Mert nem az ártatlanság vélelme szerint járnak el, hanem a mindenki gyanús aki él... és nem kell ehhez "rosszmájúnak" lenned.

A megerőszakolt nők sem szívesen mennek rendőrségre, mert egyrészt szégyenlik, hogy ez velük megtörtént, másrészt meg úgy is bánnak velük sok esetben, hogy megbánják, hogy elkezdték egyáltalán...

Ezért is nagyon nagy elismerésem a hölgy bátorságáért, hogy leírta a történetét, legalább mások okuljanak belőle...

Jó cikk volt, sajnos úgy néz ki, hogy nem lehet elégszer felhívni az emberek figyelmét erre a jelenségre. Sokan még mindig nem veszik elég komolyan, azt hiszik, hogy velük ez nem történhet meg.

Sajnos nekem is van tapasztalatom, bár fogalmam sincs, hogy Gina vagy valami más hasonló szer volt-e és nem is mostanában történt az eset, hanem úgy 15.

17-18 évesek voltunk, barátnőimmel 4-en elmentünk diszkóba. Kb. miután beléptünk már ránk nyomult egy pasi, aki ránézésre olyan kétszer annyi idős lehetett, mint mi, ráadásul olyan perverz kinézete volt. Leráztuk rögtön, el is tűnt. Kikértük a piáinkat (nem ittunk sokat, mivel pénzünk se sok volt, két pohár pezsgőt ittunk), elfoglaltunk egy asztalt. Megittuk az első pohár piát, táncoltunk, hoztuk a következő kört, amit leraktunk az asztalra és táncoltunk tovább. Kb. fél méterre voltunk az asztalunktól, de nyilván nem őriztük a piáinkat, mivel akkoriban még ilyen sztorikról én nem is hallottam és amúgy sem voltam gyakori bulizó. Szóval táncikáltunk aztán észrevettem, hogy a pasi megint ott ólálkodik körülöttünk, de nem nyomult, csak bámészkodott, viszont nagyon kitartóan a közelünkben maradt. Aztán megittuk a maradék piánkat. Barátnőim mentek tovább táncolni, én maradtam az asztalnál, hirtelen elment a kedvem a bulitól, zavart a hangos zene, az emberek. Aztán olyan gyengének éreztem magam, de semmi különösebb rosszullét vagy akármi komoly. Na egyszer csak odajött a pasi hozzám és mondta, hogy menjek ki vele levegőzni. Én nem mozdultam, de nem is tiltakoztam, ő megfogta a kezem és kivezetett. Úgy mentem utána, mint egy engedelmes jó kislány. Nagyon furcsa volt, mert mindent láttam magam körül, csak nem fogta fel az agyam, nem volt saját akaratom. Kimentünk, ő odavezetett a kocsijához, mondta, hogy szálljak be, beszálltam, ő meg hazavitt magához. Még valamennyire a házra is emlékszem, meg mintha valami olyasmit hadovált volna, hogy nem rég örökölte vagy a nagymamájáé, valami ilyesmi rémlett másnap. Sőt azt hiszem a kerületre is emlékszem, mert a kocsiban nézelődtem, csak akkor nem tudatosult bennem semmi és később sem voltak határozott emlékeim. Szóval a házába érve adott egy pohár vizet, levetkőztetett és megtörtént a dolog. Egy két dolog homályosan dereng, hogy mi történt, de nem akarom részletezni, képtelen lennék rá, hogy leírjam. Nem volt erőszakos, nem volt rá szüksége, mert mindent engedelmesen megtettem. Aztán egy jó pár órára egyáltalán nem emlékszem, valószínűleg már ott elaludtam, aztán otthon ébredtem, de fogalmam sincs hogy kerültem haza, szüleim nem keltek fel rám, így őket is hiába kérdeztem. Másnap olyan volt az egész, mintha álmodtam volna, magamnak se akartam elhinni, hogy ez megtörtént, sőt még most is úgy vagyok vele, hogy lehet, hogy csak álmodtam, de legalábbis jó lenne, ha így lenne. Másnap kérdeztem a barátnőim is, hogy mi történt, ők azt mondták, hogy odajöttek, amikor a pasival kifelé indultam és kérdezték, hogy mit csinálok, én meg válaszoltam, hogy kimegyek levegőzni, mindjárt jövök. Na erre nem emlékszem, meg valószínűleg még jó pár dologra sem. Ja meg a buli utáni nap egy párszor hánytam, szerintem így ürült ki a szer.

Érdekesség, hogy sose voltam nagy piás, évente kétszer-háromszor ittam, akkor sem sokat, a pezsgőt viszont azóta sem bírom. Szó szerint rosszul vagyok a szagától is, konkrétan elhányom magam.

Évekig nem meséltem erről senkinek, mert annyira meseszerűnek, kitalációnak tűnt nekem is, hogy féltem, hogy nem hisznek nekem és csak egy túl élénk fantáziájú csitrinek gondolnak majd.

Már azon is gondolkoztam, hogy valamikor hipnotizáltatom magam, hogy kiderüljön 100% biztosra, hogy mi történt. Bocsánat, hogy hosszú lett, csak néha jól esik beszélni erről, meg hátha valaki tud valami értelmeset tippelni, hogy ténylegesen mi történt. Komolyan még annak is jobban örülnék, ha az történt volna, hogy kiütött a két pohár pezsgő. Engem legalábbis nagyon megvisel, hogy vannak ilyen szerek, amikkel robottá változtatják az embert és irányítják kedvük szerint.

Na végre! Örülök, hogy van eljárás, legalább megpróbáltad, nem hagytad annyiban a dolgot. Ha csak ráijesztenek, már az is valami, hadd izguljon! A hozzáállásod szintén jó, fiatal vagy mi értelme bedepizni, nem?:)))

Legközelebb ne vigyél értékeket magaddal és vigyázz magadra!

Nem is tudom, hogy reagáljak-e arra a kb három negatív kommentre amit elolvastam,egyáltalán nem hiányzik senkinek a savazás,szerény véleményem szerint...

Pár dologra azonban azt hiszem mégiscsak reflektálnék. Nos először is,olvastam hogy jó ez egy tanácstalan blogírótól. Ez a cikk még márciusban megjelent a blogomon. nem most lett írva.

Második dolog, áhh inkább nem is írok semmit,nem tartom szükségesnek, hogy bárkinek is magyarázkodjak,ez úgysem segít senkin.

Azoknak akikben felmerült némi empátia,nekik üzenem, hogy köszönöm remekül vagyok,jelenleg kicsivel több,mint egy hónapja tünetmentes vagyok és a gyógyszereket sem szedem. Nem fogom magam tönkretenni 25éves és nem fogok a bogyók rabságában élni más gusztustalansága miatt.

Az ügyben jelenleg is eljárás folyik,meglátjuk mi lesz a vége.

Miért gondolod, hogy bármi mást is "kell" csinálniuk?

Rengeteg ilyen és ehhez hasonló eset van. Nem tudnak mit kezdeni vele, pont azért, mert nagyon kevés a nyom...

Nagyon gyorsan lebomlik, mire odajutnak, hogy vérvétel már nem kimutatható. Csak az utóhatásaiból és a szemtanúk elmondásából tudják a szakértők összerakni, hogy mi lehetett.

Hogy miért nem tudnak vért venni időben, mert általában elviszik az áldozatot. Sokszor a saját lakására kísérik és ott is hagyják, csak éppen a lakást rámolják ki. Vagy éppen egy kieső helyen kirabolják (és ez a jobbik verlzió). Mire olyan állapotba kerül, hogy bárkivel beszélni tud, már késő (a vérből történő kimutatáshoz).

Ha eszméletét veszti az más, akkor talán több az esély. Csak ugye ott se azzal kezdik, hogy levesznek tőle két ampulla vért.

Nem tudom, hogy beginázták-e. A cikk alapján azt gondolom, hogy csak periférikusan történt vele az, amit leírt. Valójában többet ivott (nem is egyszer), mint amennyit a szervezete elbírt, s ezek után kiszínezte a történetet napjaink kőkemény valóságával: tényleg nincs senki sem biztonságban, aki nyilvános szórakozóhelyen csak pár pillanatra is felügyelet nélkül hagyja a poharát.

A cikk akkor ért volna célba, ha azok olvassák, akik veszélyben vannak. De azokat jó eséllyel éppen most ginázzák be, vagy éppen most isszák le magukat – lévén nyár, "szabadság" - önkívületlenségig részegre.

De nagyon drága ám a vérvétel és annak vizsgálata,hát még a rendőrségi munkálkodások?

És mindig a pénz az első szempont.

"A legtöbbször leszólják, hogy nem kellett volna annyi inni"

Na igen, ezzel kell kezdeni valamit. Több empátiára lenne szűksége azoknak, akik kontaktusba kerülnek a sértettekkel. Oktatni kellene és számon kérni.

Ha a kórházban vesznek vért (passzolom, hogy minden esetben megtörténik-e) akkor azt be lehet vizsgálni, hátha nem bomlott még le. Gondolom a szervezetben bomlik le, ha biztosítják a vérmintát, akkor abból kimutatható később is, hiszen az élettani folyamatból kivonták (de ez is csak tipp, így józan paraszti ésszel, na meg arra alapozva, hogy az alkoholt is ki tudják mutatni, a vérvételkori koncentrációban, ez sem bomlik tovább, ha már levették a mintát)

Értem én, hogy a rendőrségnek leterhelt, és macerás ezeket az ügyeket felderíteni a későn beszerzett bizonyítékok és az amnézia miatt, de nyilván törekedni kell a felderítésre. Ha van nyom, bármi, arra el lehet indulni.

Ez azért nem teljesen így van, ahogy elképzeled. A legtöbbször leszólják, hogy nem kellett volna annyi inni. A koktélok alkotóelemei olyan szerek, amit a kórházakban használnak műtétek előtt és közben, tudatmódosítószerek.

Nagyon gyorsan lebomlanak, nem tudják kimutatni. A drogszakértők elemzéseire hagyatkoznak és ha van akkor viedófelvételekre, szemtanúk vallomásaira.

A legtöbbször nincs szemtanú, mert ahogy mondtam, addig ügyeskednek, hogy az áldozat már ne legyen a barátaival, utána kezdődik a történet, amire egyáltalán nem fog emlékezni. Van, hogy napokig nem tér magához rendesen, aztán jönnek ezek a depis hullámok.

Ne úgy képzeld el, mint amikor valakibe simán belekötnek egy diszkóban és mindenki ráfigyel, vannak szemtanú és az áldozat is emlékszik az egész folyamatra.

Ezek a sz@rok átmeneti amnéziát okoznak, semmire nem emlékszik, aki kapja.

A múltkor egy reggeli rádióműsor foglalkozott vele, az ott elhangzott sztorik között volt olyan, hogy ATM kamera vette fel, ahogy a bedrogozott ember önként és dalolva ürítette ki teljesen a folyószámláját, aztán átadta a pénzt a mellette állóknak.

SEMMIRE nem emlékezett!!!

Ha komolyan veszik és összeáll a kép, hogy nem sima ivászat eredményéről van szó, akkor is rettentően nehéz dolga van a rendőrségnek az elmondottak miatt.

Az A-terv egyelore az, hogy csak a batyjukkal fogom elengedni oket:)

A tobbi amit irtal, stimm