50esek! Beszélgessünk régi időkről! (beszélgetős fórum)
Imádtam a diavetítőt :D
Sicc kalandjai :D
és imádtam a szocialista tanmeséket is :D
Sajnos nekem nem ugrik be...., meséljél mire gondolsz.
Szevasztok!/fiatalkák :)/
Újság-ing, emlékszik valaki rá?
Igen, igen, a régi diavetítő... Nekünk is volt, szerettük is, az egyik kedvenc mesém a "Cili cica a Tejúton" volt. A diavetítő sajnos a mai netes - rajzfilmes világban nem aratott sikert a családunkban most növögető kicsik körében - kipróbáltam.
Valóban, hétfőnként társasjátékot játszottunk a szülőkkel. Nagy csatákat vívtam Édesapámmal - sajnos már régen nincs velünk :( - a "Gazdálkodj okosan" társasjátékban. A nyeremények: konyhabútor, szobabútor, mosógép voltak, és még apró pénzek is voltak papírból 1-2 forintos, talán még 50 filléres is, azt hiszem a legmagasabb értékű pénz a 100 forintos volt, vagy talán az 500-as? Ebben már nem vagyok biztos. A kék huszasra és a zöld tízesre konkrétan emlékszem.
De jó volt.
Unokatesómmal a nagyszobai asztalt lepedővel letakargattuk, bebújtunk alá, és ott vetítettünk, jó kis diafilmeket. Mennyi, régi kedves emlék elevenedik fel bennem. Köszönöm a fórumnyitónak.
Mi hétfőn -itt az osztrák határ mellett- az osztrák tv-t néztük. Akkor ment ott a Bonanza sorozat. Csak a cselekményt kísértük figyelemmel, egy kukkot nem értettünk a szövegből.
Igaz! Én is! Volt az a nagyon szép középkék nylonköpenyem - és még szokás volt fehér gallért gombolni rá :)
Én szerettem az iskolaköpenyt :D
Sziasztok. A trapéz nadrág nagyon menő volt a 70-es évek elején, az első farmeromat a 8. osztályos nyári diákmunkámból vettem (Ápiszban dolgoztam) az Ecseri piacon, egy eredeti Roy Rogers-t :) Atyám, de nagy szó volt! És szerettem a patronos töltőtollam, a darabra is vehető gombfestéket, a fehér, patentos hócipőmet és a hétfői adásszüneteket a tévében - ilyenkor mindig kártyáztunk meg társasoztunk anyuval, apuval meg a bátyámmal és a kályhán apu szotyit pirított a serpenyőben...
Emlékszem bizony arra a hülye magas szárú gumitalpú,barna fűzős cipőmre...,ráadásul nekem nagyon hamar 39-re nőtt a lábam,nem is volt lánycipőm,ha nagyon kellett ünneplő,akkor állítottam,hogy jó a 38-as is.Szóval az ortopédus állandóan a lábujjaimért szid,pedig gyerekkoromtól ilyenek az ujjaim.Ez a barna magas szárú volt bőrtalppal is,az valamivel csinibb volt.Szo,szo vagy tíz éve vettem hasonlót magamnak egy fél vagyonért,és nagyon szerettem:)
Jó étvágyat a közelgő ebédhez!
Gratulálok Édesanyádhoz, az Ő korában netezni, facebookot használni, skypolni...nem kis teljesítmény. További jó egészséget kívánok Neki!
Nem tudom kiben, milyen emlékeket ébresztenek az akkori kor ruhái, cipői. Itt már volt szó a hócipőről (talán kalucsninak is hívták), klott gatya, könyökvédő, ABC-s iskoláskötény, barna, bőr bakancs (jujj, ezt nagyon utáltam), mackó nadrág és mackó felső. Emlékeztek még rájuk? Ha megnézem a 60-as évek elején készült osztályképeket....hát majdnem minden gyerek ezen szörnyűséges "egyenruhában" virít. Felnőtt gyermekeim jókat derülnek rajtunk, szerintük úgy nézünk ki, mint a menekültek. :)))
Vitaminok ,táplálékkiegészítők?:) Apa megtermelte a körtét,almát vettünk.Egész télen azt ettük,valahogy nem untuk meg!:) A mai napig szívesebben eszem az almát ,mint bármelyik kényszer érett gyümölcsöt.A gyerekbetegségek megvoltak ugyanúgy,mint most,bár én azokat sem kaptam el,aggódtam is mikor a srácaim bárányhimlősek voltak:)
Én is, és igazad van, megkövetem magam-ott tényleg volt:):D
Allergia? a szót sem hallottuk!
Én nem emlékszem, hogy gyerekkoromban bármikor is beteg lettem volna.
Nátha? azt sem tudtam mi az.
Vidéken nőttem fel, mindent a kertből ettünk, semmi mesterséges kaja, mindennap rendesen kajáltunk, nem volt sok szemét nasi, nem is voltunk betegek soha, ennek köszönhetem azt is, hogy a szüleim közel 80 évesen még egészségesek:))
Ja és soha nem láttam a szüleimet délután, hogy lefeküdtek volna, vagy akár a tv elé odaültek volna, egész nap munka, mozogtak sokat, még a mai napig is, ez tartja őket egészségesen!
Ma már rengeteg fiataL gyereket látok, ugy el vannak hizva, hogy szörnyü!!
a semmi mozgás, milyen felnőttek lesznek?
Nálunk nem nagyon volt illata,mert valamilyen fáradt olajjal kenhették és naponta kétszer söpörték,mert mi még két műszakban jártunk. Szóval büdös volt,ja és semmi bajunk nem volt tőle,nem lettünk allergiásak.
De nagyon jó, hogy van, ilyen dolgokra:)
Az én anyukám 77 évesen ugy netezik, hogy csak csodáljuk!
arra használja, hogy információt olvas a világról, a facebookon meg nézi az unokáit, skypon beszélget a külföldi rokonokkal.
Nagyon örülünk ennek, mert frissen tartja az elméjét, és mindenről tájékozódik ami a világban történik, nem a bugyuta sorozatokat nézi!
Igen, tényleg, én is vidéken jártam általánosba, bizony ugyanigy volt, még most is érzem az illatát annak amivel felkenték a padlót:)
és azok az iskolai ünnepségek, nekem azok is szép emlékek, nov.7, április 4 mindig az énekkarral énekeltünk, még most is emlékszem azokra a kommunista dalokra:)
Jaj és azok a május elsejei felvonulások, már reggel az egész város zenére ébredt, és vonultunk az utcán, mindenki boldog volt!!
Hol vannak ezek a békés évek?
Örülök, hogy szép számban összejöttünk, pedig az internet világa nem a mi korosztályunké.
Ez tényleg érdekes, nem volt vízálló ruhánk, cipőnk és mégsem voltunk betegek. Sokkal egészségesebbek, edzettebbek voltunk, mint a mai gyerekek.
Pedig még ilyen szuper cipők,kabátok sem voltak.A világvégére is elmentünk egy jó szánkózó helyért.Apu nem győzött szánkóval bennünket.
Igen, minden délutánt kint töltöttünk az udvaron, utcán.
Sajnos ezt a mai gyerekek nem ismerik, csak bent a lakásba a számitógép elött.
Na és én is emlékszem a szénszünetre, vidéken, abban a régi iskolában, ahol kezdtem az iskoláséveket - édesanyám is oda járt - szén,- és fatüzelésű kályhák voltak, volt egy bácsi, aki fűtött. Néha óra közben is bejött, hogy megpakolja a kályhát tüzelővel. A burkolat fapadló volt, amit néha nagyon büdös olajjal kentek be. :)
Bizony volt olyan hideg tél, nagy hóval, hogy egy-két hétig (lehet csak pár nap volt, már nem emlékszem pontosan, olyan régen volt) szénszünet volt. Sőt olyan is volt, hogy tüzifát vittünk, hogy fűteni tudjanak az iskolában.
Hú ez, de nagyon régen volt. Egyszerűen, mondhatnám, hogy szegényen éltünk, nagy- nagy szeretetben és békességben az ott élő családokkal együtt.
Volt bizony ketten osztoztunk a bátyámmal,meg volt hozzá Duráber bakancsunk,egyforma méretű volt a lábunk,felváltva használtuk:)
Emlékszem egy Télapóünnepségre a könyvtárban tartottuk,este 7.kor apum jött értem,mert olyan hirtelen hóvihar kerekedett,alig tudtunk hazamenni.De szép is volt...
Én arra emlékszem, hogy gyerekkoromban igazi telek voltak, hideggel, hóval és jéggel. Délutánonként suli és tanulás után órákat töltöttünk a közelünkben lévő dombnál, ahol a környék gyerkőcei szánkóztak. Mire hazaértünk nyakig vizesek voltunk és milyen érdekes, hogy csak nagyon ritkán voltunk betegek.
Ma azon a területen teniszpályák vannak, a tó körtér felé eső szélén. Emlékszem, hogy mi volt ott:)
hihi ,még a végén profik lettek?:))
Vagy volt hegy, hóval :D Most mondta a rádió, hogy valahol már havazik, de nem hallottam hol.
Valakinél esik már a hó? Itt nem az tuti. Borsod közepe.
A régi idők emlékeihez hozzátartozik ez is. Akkor még nem volt net, és stratégiai játékok, helyette volt a jég:)
További ajánlott fórumok: