Elfogadható a sok sírás árán történő nevelés? (beszélgetős fórum)

Örülök,hogy nem vagyok teljesen őrűlt,hogy eszembe jutott ilyesmi...

De sajnálom,hogy küzdötök!

Ironica! Ne aggódj,át fog állni a reggeli vagy esti kakira! A fiam az oviban nem hajlandó kakilni,így itthon intézi. Úgy emlékszem,2-3 hét alatt teljesen átállt a reggeli 1/ esti1 kakira. Neki nincs problémája a wc-vel,na,de csak anya és apa törölgetheti a seggét! :-)

Illetve most,hogy szünet van,már gyakorolja egyedül is...na,azt az élményt nem kívánom senkinek! :-D

Mi ezen is tul vagyunk mar. Sot, nem is kell neki mutatni mert o eroskodik hogy meg akarja nezni. Azt gondoltam ez a kezdete annak hogy majd egyszer o is de nem. Hatalmas egyezkedesek aran sikerul neha-neha.

Nalunk most az van hogy elfogyott a pelenka es muszaj raulni a wc-re. Meg egyebkent is o mar nagylany :-)

Az a baj hogy a bolcsiben meg egyaltalan nem kakil ugyhogy aggodom mi lesz mert szeptembertol este 6-ig ott lesz.

Nem találkoztam a problémával,de (lehet,hogy hülyeség,akkor bocsi) az jutott eszembe,hogy talán meg kéne neki mutatni a tiéteket is a wc-ben,hogy annak bizony ott a helye,és hogy ti mennyire örültök,hogy oda került (persze hatalmas színészi alakítással).

Ez elég undin hangzik,de talán...

Én már beígértem neki mindent, de semmi hatása...:( Az enyém már 3 és fél, és már jó egy éve ágytiszta, tehát éjszakára sem kell neki azóta pelenka. Nem szokott bepisilni, bekakilás soha nem volt, és az oviban sem pisilt be egyszer sem, szóval amúgy nagyon ügyes, de ez valahogy nem megy.

(Azt olvastam egyébként, hogy azzal van bajuk, hogy a széklet elválik a testtől, és ijesztő nekik, hogy a WC-be kerül, azt nem egészen értem, miért.)

Azért köszi a tippet!

Nálunk mostanában megy a harc. :( 6 évesek és az idősebbik (negyed órával!) állandóan egrecíroztatja a kisebbet. Állandóan megy a harc. :(

Kíváncsi vagyok, hogy fognak majd viselkedni a kicsivel, ha megszületik. Most mind a kettő angyal ebben a témában, ő lesz a nagy erős báty. :D

Most viszont elköszönök, mert a férjem végzett a zuhanyzással. Sziasztok! :)

Az enyém meg még mindig pelenkába, persze szigorúan a mi körünkben, és mindig állva, valamibe kapaszkodva...

Na ez pl. az egyik olyan dolog, amiben Vekerdynek nem lett igaza. Azt mondja, manapság nagyon sok gyereknél megfigyelték, hogy bár régóta szobatiszta, de kakilni csak pelenkába hajlandó, de 3 éves kor körül ezt maguktól elhagyják. Na az enyémnek nem sikerült. Próbáljuk rábeszélni a WC-re, de ha nem adunk neki pelenkát, akkor visszatartja napokig, ettől meg könnyen baja lehet, bélcsavarodás és hasonlók, ilyet meg nem kockáztatnék meg. (A pisilésben teljesen önálló, felül egyedül a WC-re, ülőke sem kell neki, kitörli magának, felöltözik, kezet most...) Szóval nem tudom, mit csináljak vele. Egy ismerősünk azt mondta, örüljünk, hogy ő legalább pelenkába hajlandó, mert az ő fia 6 éves koráig kínlódott, ő konkrétan egyáltalán nem akart kakilni. Hordták nevelésibe, pszichológushoz, hiába. Végül egyszer 6 évesen sok nap után olyan állapotba került, hogy orvost hívtak hozzá. Az orvos azt mondta, ő így nem hajlandó a gyereket otthagyni, beutalja a kórházba. Erre egyszer csak azt mondja a kisfiú, hogy jó, akkor inkább belenyomja a WC-be. És onnantól nem volt gondjuk ezzel.

Szóval erősködni nem nagyon akarok, mert ebből könnyen lehetne súlyosabb dolog is, így inkább adom neki a pelenkát, ha kéri, de meddig?

Ha valakinek van használható ötlete, megköszönöm.

Én beültettem a gyereket a "hurcibába",és dumáltam közben. Néha el is zsibbadtam,mert éppen valami magasröptű eszmecserét folytattam/folytattunk.

Már 4 éves,de a mai napig beülünk egymáshoz. Manapság a kedvenc téma carás közben a bálnák táplálkozása...

Akkor elmondanám, hogy Janka a mai napig csinál olyat, hogy kihozza a bilit oda ahol vagyunk (a kistesó ürügyén most előkerült szerencsére, és újra használatba vette), és ott végzi a dolgát, közben pedig beszélget... :D

Persze hogy jött utánam is folyamatosan, aztán megunta, de forditott esetben bepróbálkozik, hogy behivjon és szórakoztassam...

Hat ez nalunk is igy van. Nagyon erdekli hogy mi tortenik a furdoszobaban. :-)

Ferjem szerint en szokattam ra mert behordtam magammal zuhanyozni a hordozojaban mert nem akartam hogy egyedul uvoltson mig mosom a hajam.

Neeem, nyöszörgésre, ilyesmire nem ugrom én se. Mondjuk éjjel észre se vettem, mert ugye ott volt mellettem, és... szóval képzeld az el, hogy megszületik a gyereked, és mintha kihelyeztek volna belőled egy részt, és folyamatosan pásztázod éjszakánként. Egyszerűen nem tudsz már olyan mélyen aludni, mint azelőtt. És persze ez az éber alvás rohadtul nem pihentető (főleg ha megspékeli az ember még felkelésekkel is, mert el kell menni a kiságyig, felvenni, stb.).

Nem tudom a külön alvóknál mennyi idő, de együtt alvásnál a születés után eltelt pár hónap, lehet fél év is, mire először NORMÁLISAN végigaludtam az éjszakát. Pedig a gyerek már 3 hónapos kora óta... Valahogy addigra tért vissza a mély alvás fázisom...

Amikor a gyerek a saját ágyában kezdett el aludni, ugyanez volt, kb egy hónapig. Nagyon szenvedtem. De még most is van ilyen, pl most nyaralás alatt tök magas ágyunk volt, és kb előre sejtettem, hogy na erről tuti le fog zúgni. Hajnal 4kor meg is történt... :D

Nade visszatérve a nyöszörgésre. Éjjel sokszor volt olyan, hogy felkelt, lecsekkolt, ott voltam, visszaaludt. De olyan is volt, hogy rosszat álmodott, vagy tényleg csak nyöszörgött, és mondjuk én még nem voltam mellette (mert nem 8kor alszom el). Ilyenkor benéztem hozzá, és ha nem kelt fel, hagytam...