Elfogadható a sok sírás árán történő nevelés? (beszélgetős fórum)

Mit szokik meg? Hogy ha jelzi, hogy baja van, választ kap rá?

Baja nem lesz a sírástól, de a nagynak lett volna baja, ha azt mondod, egy kicsit várjon?

Mindenki más, engem pl. baromira idegesített volna, hogy a pici babám üvölt, és azt sem tudom, mi baja. Nem tudtam volna nyugodtan tovább legózni, beszaladtam volna megnézni, mi a gond, de ha már ott vagyok, akkor felvettem volna valószínűleg.

De oké, neked így volt jó, mások vagyunk.

Érdek szopiztatás, sógornőm: "abba kell hagynom a szopiztatást, mert vissza kell mennem dolgozni." Sikerült "leválasztania" gond nélkül, saját szájából hallottam: "nekem sokkal nehezebb, mint a gyereknek, úgy hiányzik, hogy szopizzon, úgy bánt, hogy megvan nélkülem, hogy nem igényli már a szopit, mintha már nem is szeretne (félig bőgve).

Gondolom, ez itt már előbb szól arról, hogy az anya nélkülözhetetlennek érezze magát... és a gyerek egy eszköz, aki feltétel nélkül, mindig szereti, és az anya az etalon, a minden, az alfa és omega. Az ilyen anyák lesznek a legrosszabb anyósok, akiknek a saját érzéseik a legfontosabbak abba a köntösbe burkolva, hogy a gyerek az első.

Olyan anyát se láttam még, akinek érdeke a szoptatás... :O

Olyat viszont nem egyet, aki éjjeli bőgések árán szoktatta le a gyerekét... Erről nem tudok objektiv itéletet alkotni, mert mint mondtam, én csak 2 hétig szoptattam, és amit nem éltem át, arról inkább nem alkotok véleményt...

Sokaknak azért nem jön össze a szoptatás, mert stresszelnek az első hetekben... Mert szalad a lakás, nyávog a férj, gyűlnek az ajtó előtt a rokonok...

Nem tudom ki irta itt, de nagyon igaza volt: nem véletlen a 6 hét gyerekágy!!! Nagyon fontos lenne betartani.

(nekem kórházba került a lányom 2 hetesen, ott ment el a tejem)

Ezt en is igy gondolom es szerencsere sikerult is betartanom. Nem vagyok kialvatlan rongy, nem is voltam soha. Hianyzott a szellemi kihivas igy GYES mellett tanulasba vetettem magam.

Nekem csak az vicces, es remelem ezen nem sertodsz meg, hogy emlekeztetsz kicsit magamra meg a gyerek elott. Megvoltak az elkepzeleseim mindenrol hogy mit hogyan szeretnek csinalni, aztan hazahoztuk az egy napos kislanyomat, betettuk a kisagyaba es onnantol kezdve minden mashogy alakult mint ahogy elkepzeltem elotte :-)

Ha akarod ha nem a kisbabad toled fog fuggeni es ez fizikailag, szellemileg es erzelmileg is megerolteto. Azok utan hogy az edesanya a testeben noveszti es a testebol taplalja honapokig-evekig a csecsemojet eleg nehez nem ugy erezni hogy potolhatatlan es" felfujni " az olyan dolgokat mint egy ket hetes tavollet.

Mikorôl valhat a szopizas a te erdekedde? ezt nem ertem.

A gyereket én hozom létre, nekem KELL rola gondoskodnom, nem ugy nevelni, hgy orulj, hogy elsz fiam! Nekem nem rabszolga kell akit magamhoz lancolok.

Amugy en kb 2 honapig szoptattam, de Mellette tapszereztunk mindket gyerekkel, mert nem volt tejem. nyilvan, nem tett jot hogy nem fekdudtem vele 6 hetig egy agyban semi mast nem csinalva, ahogy regen ugye szokas volt, na de ez van. Nem idegesitettem magma miatta. Az anya, ha odafigyel es akarja erezni, akkor tudni fogja, mikor mi a Baja a gyereknek, mivel tesz jot es mivel rosszat. csupan FIGYENI kell a gyerekre es nem konyvekbol nevelni.

"mindenkinek alkalmazkodnia kell, akár egy kisgyereknek is. Szerintem."

ugye ezt nem gondoltad komolyan?!?!

halvany lila gozod sincs, mit jelent anyanak lenni erzelmileg, lelkileg, testileg;

Emlékeztetőül: a topic arról szól, hogy egy ÖThetes babát hagyjunk -e sírni.

Remélem, nem képzeled, hogy akik az első pár hétben, hónapban a babájuk igényeit és szükségleteit tartották fontosnak, nem pedig a sajátjukét, és nem akarták mindenáron leszoktatni a sírásról és mielőbb megtanítani egyedül elaludni, azok háromévesen is csak szoptattak, nem adtak neki szilárd ételt, állandóan magukon hurcolták a gyereket, nem hagyták szabadon kúszni-mászni, felfedezni, egy percre sem hagyták magára, nem mentek el hónapokig otthonról... Eléggé végletekben gondolkodsz, és azonnal általánosítasz meg túlzásokba esel.

Magyarázd már meg, hogy pontosan mit értesz a gyerekbe bújás alatt? Főleg az első hetekre, hónapokra vonatkozólag.

A Suttogó ahogy szerintem az összes baba és gyerekneveléssel kapcsolatos könyv olyan, hogy elolvassa az ember, és azokat a dolgokat veszi ki belőle, amit a saját gyerekére, és élethelyzetére passzolónak és hasznosnak talál.

A Suttogóból pl. nekünk nagyon bejött a napirend, könnyen kialakult, de a lefektetés meg egyáltalán nem, mondjuk ott nem segített semmi sem, csak az idő.

De nekem mindig is igy volt.. Elejetol fogva..

Én ha nem baj inkabb a suttogoval ertek egyett es nem R. Jenővel.