Védőoltások (beszélgetős fórum)

Kimásoltam az idevonatkozót:

"A beteg vagy jogszabályban meghatározott képviselője illetve hozzátartozója kérésére a bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét kérésére kivizsgálja. Ebben az esetben a kérelmet a klinika vezetője által megbízott személynek – az osztályvezető főorvosnak – kell benyújtani, aki a kérelmet köteles haladéktalanul továbbítani a bíróságnak. A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézetvezető által kijelölt osztályvezető főorvost, valamint beszerzi független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő –igazságügyi elmeorvos-szakértő véleményét. Amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság jogerőshatározatának közlésétől számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetből. A felülvizsgálat eredményeként a bíróság elrendelheti a beteg kötelező intézeti gyógykezelését is.A cselekvőképes beteget kérelmére, a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteget a gyógykezelésbe vételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani, ám az önkéntesen felvett beteg sem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szüksége. Ekkor a sürgősségi gyógykezelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.A bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét – még önkéntes gyógykezelés esetében is - időszakosan felülvizsgálja. A felülvizsgálatra harmincnaponként kerül sor."

Hogy elképzelésetek legyen arról, milyen esetekben alkalmazták, néhány példa saját emlékezetből: 20 éves főiskolás, aki egy napon, ill. éjszaka kimenvén a temetőbe, elkezdte kiásni a szülei sírját. Mindezt azért, mert hallotta a hangjukat, ki akartak jönni. Ebben nem lehetett őt megakadályozni... az osztályra bekerülve, nem evett, nem ivott, gyógyszert, infúziót nem fogadott el, nem nyughatott addig, amíg ki nem szabadítja a szüleit. Ráadásul mindenben méreg volt, nem fogta meg a fém evőeszközöket, mindent megszaglászott majd kiköpött...

Másik: 20 év körüli terhes nő, rettentően szorongva, mivel őt az UFÓK ejtették teherbe... és most már másodszor: az első gyerek születése után nem sokkal kútba ugrott a gyerekkel együtt, csakhogy szabaduljon az idegen lényektől, akik vissza akarták szerezni a gyereket, hogy kísérletezzenek vele. Mivel terhes volt, őt úgye csak szülés után lehetett gyógykezelni, addig gyógyszer, minden nélkül az osztályon volt (a nővéreknek nagy segítségére voltak a már gyógyuló betegek, figyeltek rá, szóltak, ha menni akart, kísérték mindenhová stb). Szülés után vissza az osztályra, na akkor érett meg a helyzet az ES-ra. Nagy előny ilyenkor az ES egyik hatása: a felejtés. Szerencsés esetben a betegek elfelejtik a téveszméiket, nem hallják már a hangokat stb...

Az a helyzet, hogy én nemcsak az oldalon (?) olvastam az ES-ről, hanem tanultam róla az egyetemen, sőt! én még láttam élőben is, a 70-es években. Már akkor is nagy ritkaság volt, csak gyógyszerre, injekcióra, infúzióra nem reagáló, nagyon zavart betegeknél alkalmazták, mint írtam, rövid altatásban, izomrelaxáns beadása mellett. Továbbá, a hosszabb ideig osztályon lévő betegek időről időre bírói szemlére kerültek, hogy a nem-önkéntesek további gyógykezelése indokolt-e.

Az ES hatásosságára bizonyíték? ez a módszer úgy született meg, hogy megfigyelték: hosszabb ideje zavart, pszichotikus betegek feltisztulnak egy-egy epilepsziás roham után. Persze ez csak arra a néhány betegre volt érvényes, akik epilepsziások ÉS pszichotikusok is voltak. Na erre jött a nagy ötlet: elő kell idézni mesterségesen az epilepsziás rohamot. Tehát, mint sok más orvosi eljárás, megfigyelés által, próba-szerencse módon született. Finomítottak rajta az altatással, izomrelaxánssal, ma pedig legalább 2 szakorvos javaslatára végezhető csak el, más módszerrel nem gyógyítható betegeknél.

Súlyos eset valóban nem. Van pár akik szednek nyugtatókat vagy ideiglenesen valami antidepresszánst, de hogy őszinte legyek látszott is a mellékhatás :-(

A 27 éves fiú előéletéről nem tudok sokat, mindenesetre az döbbent meg, hogy az állapota sokkal rosszabb lett mint mikor saját maga bement hogy kezeltesse magát. Az semmi esetre sem normális, hogy állandóan lekötözve tartanak vkit. Gondolj bele, ha egy egészséges embert is lekötöznének, előbb-utóbb szó szerint megbolondulna. Vitatható és nincs rá bizonyiték, hogy valóban veszélyes-e az emberek nézve, valóban azért kötözték-e le, mert agresszivan viselkedett. De sajnos ebben az esetben csak az egyik fél hallgattatik meg....

Erre csak annyit szólok, hogy neked még biztos nem volt hozzátartozód, szomszédod, munkatársad pszichotikusan, gyógyszer és kezelés nélkül.

Sok film készült, valóban, ott van pl. a Száll a kakukk fészkére. Azt pedig nem a Lipóton forgatták.

Azokban az időkben nagy hangsúlyt helyzetek arra, hogy "beilleszkedés minden áron". Sokszor még politikai per helyett is pszichiátriai "kezelést" adtak. Azonban ez a riportbeli 27 éves fiú vsz. az a ritka eset, aki semmi más kezelésre nem javult, sőt, ahogy kinéz, az ES-re sem. Külföldön akarja gyógykezeltetni az anya? miért nem viszi haza? nyilván, mert a fiú odakint "nem tartható" :(

Fogalmam sincs, nincs sok infom erről. Lehet, hogy egyesek jobban járnak mig másoknak nyilván szükséges lenne a további kórházi ápolásra. Viszont megfigyelték, hogy a fejletlenebb országok betegalanyai akiknek nincs lehetőségük mindenféle gyógyszeres kezelést kapni, ugyanúgy javulnak, sőt jobb a helyzet náluk mint a fejlett országokban ahol rengeteg gyógyszer áll rendelkezésre.

Mindenesetre nem egy film készült a pszichiátriai kezelések sötét világáról, visszaélésekről. A Lipótmező nagyon gázos hely volt.

A gyógyszerek hatástalanságáról is irtak már páran, nemcsak Stájer Géza....

[link]

De ha az oldal nem tetszik, irhatok mást is :-)

Már látom, csak a linkből ki kellett venni egy közt.

Az ES kezelés fénykora az 50-60-as években volt, ráadásul nem így natúrban, hanem izomrelaxáns beadása mellett és nem ébren végzik (ha egyáltalán). De nem divat, éppen a korszerűbb gyógyszerek miatt.

Hát igen, azok voltak a szép idők, amikor bilincsekkel, kényszerzubbonnyal és hideg fürdővel gyógyítottak. Viszont megnyugtatásul közlöm veled, hogy az elektrosokk (+inzulinsokk) szintén kiment már a divatból!

Stájer Géza gyógyszerész pedig... hát lehet, hogy a könyv normális, az adatai biztos nem.

A pszichiátriai kezeléseket illetően is nagyon-nagy az ellentmondás akár a gyógyszeres kezeléseket nézzük akár egy elektrosokk-terápiát. Stájer Géza gyógyszerész pl. a könyvében (nem gyógyszer és nem orvosellenes, teljesen "normális" könyv) leirja, hogy a pszichiátria által használt antidep. és egyéb gyógyszereket vizsgálva rájöttek, hogy 50-75%-ra tehető a placebóhatás. Hogy miért, nem tudják. Az orvosok előszeretettel irják fel ezeket a szereket, melyek nagy része többet árt mint használ. Az elektrosokk terápia mint kiderült nem is bizonyitott "csak" használják. A Ritalin egy nagyon veszélyes gyógyszer, mégis felirják hiperaktiv gyerekeknek.

Még egy példa (szintén a gyógyszerész könyvéből): a prebiotikus ételek fogyasztását hangsúlyozzák mindenhol a reklámokban, holott ez sem bizonyitott, soha senki nem vizsgálta, hogy valóban használ-e.

De szerintem még egy sor dolog van, amit az egyik oldal nyom előre, az ellenvéleményt és kritikát meg igyekszik elnyomni...

"Ezt egyik oldalnak sem szabad/na elfelejteni" - hát sajnos úgy tűnik ezt a "másik" oldal bizony próbálja elnyomni (lásd a védőoltás-témán kikerülve akár pszichiátria)

Ez mit is jelent, ez a pszichiátria-utalás? fejtsd ki, talán megértem.

Nekem a 30% jelen esetben nagyon sok; márcsak azért is, mert hiába oltatok, ezek szerint lazán elkaphatja a gyerek - akkor meg minek terheljem feleslegesen a szervezetét egyéb anyagokkal? Lehetséges hogy annyira jó az immunrendszere, hogy nem is lesz beteg mégis védettséget szerez...

"Az orvostudomány nem mindenható" - igen de akkor nem kéne sokszor úgy tennie, mintha az lenne....

"Az orvosok is emberek" - csak sajnos náluk nem engedhető meg a tévedés mert abba belehal a beteg. Te sem örülnél, ha a gyerekednél tévedne a doki, gondolom? Vagy ha már tévedett, legalább ismerje be - óriási különbség lenne rögtön a megitélésében!

"Ha kérdez az anyuka, akkor felvilágosítják " - anyuka kérdez, csak éppen teljesen őszinte választ nem kap. Mindenki "semmiségnek" itéli a hivatalos gyógyszergyártó által kiadott betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokat. A védőnő sem lát túl a szemellenzőn (sokszor).

"Ezt egyik oldalnak sem szabad/na elfelejteni" - hát sajnos úgy tűnik ezt a "másik" oldal bizony próbálja elnyomni (lásd a védőoltás-témán kikerülve akár pszichiátria)

Egy másik topikban van egy anyuka, 2 nappal az Infanrix oltás után éjjel bealudt a babája. A feltevést, hogy az oltásnak bármi köze lenne hozzá, elutasitották, kizárták. Ügy lezárva. Anyuka élje túl, oltási statisztikát nem rontjuk, mi kell még? Mondjuk ha ez velem történne, tuti nem élné túl az orvos...

Ugyehogyugye? Nem mindegy ám,h főként oltottak v. 30%...

Az orvostudomány nem mindenható

Az orvosok is emberek

Ha kérdez az anyuka, akkor felvilágosítják ( Ha az orvos nem ér rá: van ám védőnő, ami kifejezetten "hungaricum" de legtöbb anyát nem is érdekli...)

Igen, ritkább dolgokat kevésbé tartunk evidenciában (de ez az élet más területén is így van, nem gondolunk rá) => a szakemberképzésben viszont felhívják a figyelmet erre, pl. a szamárköhögés feljövőben van a felnőttek között - és az orvosok még nem nagyon gondolnak rá-, ennek komoly előadást szenteltek a minap egy kétnapos balatoni járványtani konferencián.

Igen, az éremnek is két oldala van. Ezt egyik oldalnak sem szabad/na elfelejteni.

Nyilván azért idézek vkitől, mert egyetértek a véleményével, ha nem, akkor meg hozzáfűzöm, miért.

A kanyarójárványról 2 német orvostól is értesültem, eléggé otthon vannak a témában. A "főleg" szót átjavitanám akkor, 30-35% volt beoltott a megbetegedettek közül. Én elhiszem azt is, hogy Te mást tudsz, már semmin sem csodálkozom, hiszen minden lap másképp hozza le ugyanazt az információt (tehát mindenki ferdit valamerre). Annyit még felvetnék, hogy a szegény waldorfos oltatlan gyereknek is valahol össze kellett szednie a virust, vagy ezt hordozzuk? Nem hallottam még róla ugyanis.

Nem idézek több cikket, én senkit sem meggyőzni akarok, pusztán arra próbáltam felhivni a figyelmet, hogy ne szemellenzővel járjunk. Minden éremnek két oldala van! De azt súlyos hibának tartom és fenntartom, hogy Mo-on a szülőket egyáltalán nem készitik fel a védőoltások lehetséges mellékhatásaira, elbagatelizálják "kis láz, bőrpir előfordulhat anyuka más semmi gond nem lehet". Kutyakötelessége az orvosnak elmondani, hogy ha csak 1:100000 az esélye, de pl. előfordulhat SIDS. És hogy miért inog a bizalom egyre inkább? Lásd a mostani friss esetet: bolhacsipésnek néz az orvos egy agyhártyagyulladást. A fő probléma az, hogy ami ellen oltunk, abban annyira hiszünk, fel sem merül a lehetőség hogy mégis megbetegedhetünk abban a betegségben, ezért téves sokszor a diagnózis. Az ilyen esetekkel meg tovább rendül a bizalom az orvostudományban....

Ezt a vitát már más topikokban lejátszottam, kicsit unalmas a forgatókönyv: dobálózás a számadatokkal, mindenki a sajátját támasztja alá, a tényeket is lehet több szemszögből nézni (lásd autizmus számának az emelkedése!). Te pl. bizonygatod,h az osztrák kanyaró járványban főleg oltottak betegedtek meg (vajon honnan vetted?) én meg az ellenkezőjét - mondjuk én legalább az ottani járványtani szakemberek jelentéseiből és statisztikáiból, aminek a nyilvánosságát nem ismerem.

A szaktudásom korántsem teljes, így folyton utána kell/ene néznem mindennek,h pontosan válaszolhassak - ennyi időm nincs netezésre. Pl. ennek az ukrán esetnek is pontosan utána kellene néznem - megbízható forrásokból, nem két perc. És ha belegondolok,h mennyi cikket idézhetsz még...

Azért én örültem volna saját véleménynek is. Könnyű úgy dobálózni,h azt mondjuk,h ez meg az, de nem a saját véleményem (magyarul nem vagyok érte felelős!)...

Bár sztem az idézés is egyfajta állásfoglalás/vélemény...