Van-e igaz barátság felnőtt korban? (beszélgetős fórum)
sziasztok van sok barátom , egyben nagyot csalodtam,egy világ tőrt bennem össze,talán jőn helyette másik de majd ovatosabb leszek, tanultam az esetből,ő rajta kivűl van akire számithatok , mindent egyűtt véve szerencsésnek érzem magamat.
Igen van. Sőt, sokkal erősebb, mint a gyermekkori.
Sziasztok!
Szerintem is nehéz igaz barátot találni. Vannak barátnőim,de mindig mindenki a barátjával van vagy ha nincs barűtja akkor azért nem keres mert neki rosszul esik,hogy én jó párkapcsolatban élek!! Lányok között sokszor van féltékenység...
Sajnos nekem ilyen tapasztalatom van!
A gyerekkori barátok lassan eltűntek,elköltöztünk.....
Aztán munkám miatt sok barátom volt,de műtétek miatt 2évig nem élhettem teljes életet,se csavargás,se buli,se jókedv....mire meggyógyultam azon kaptam magam,h a barátok,eltűntek....igazából csak 2ő maradt(egy férfi és egy nő),akire mindig számíthatok,és ők is számíthatnak rám....és rájöttem h ez így jól is van....a felszínes barátság nem barátság,az mélyebbről kell h jöjjön!
Tudjátok, én 24 éves múltam, gyerekkori és középiskolai barátaim vannak még ma is mellettem. Nagyon nehéz. Szétkerültünk.Volt akit elvesztettem, elhagytam. Mindenki melózik, tanul, próbálkozik a nagybetűssel. Sokszor sok minden fáj,mert valami nem úgy sikerül, fáj, hogy már nem úgy van mint régen. Volt hogy minden nap órákat lógtunk együtt, minden hétvégén buli és kaland hegyek.. Felnőtté válás...időhiány..szerelmek..család.. Azt mondta az egyik nővérem, hogy tudod idővel eltűnnek a barátok, nincs egymásra idő. Mondtam neki,hogy ez lehetetlen, csak akarni kell...és rajtuk látom, hogy hiába akarják...minden megkopik. Mi még nagyon jól megvagyunk a kicsi társaságunk. Heti egyszer, vagy kéthetente "csakcsajok", két három hetente kis összeröffenés! Sűrű telefonálgatások, e-mailek.. ha pár napig, van hogy egy hétig is elveszik valamelyikünk, de nem jelent semmit. Mindennél jobbak, erősebbek ezek a kötelékek, emlékek, érzések. Akarni kell...
Biztosan van, ahogy ti is írtátok. Még nem talált rám.
De érdekes módon, ha akad, azok nem az én korosztályomból valók.
Mi 10 éve költöztünk Budapestről egy környékbeli kistelepülésre. Úgy gondolom, hogy a mai világban már az is nagy szó, hogy a faluban teljesen elfogadtak-befogadtak minket. (Annyira, hogy sokszor egy-egy beszélgetés kapcsán úgy beszélnek valakiről, mintha mindig is itt éltünk volna, aztán 10 perc kell, mire rájönnek, hogy mi nem ismerhettük az illetőt:P)Persze ezért nyilván nekünk is kellett tenni. Nagyon sok ismerősre tettünk szert és lett igazi barátság is néhány kapcsolatból, akikre mindig számíthatunk. Egy ilyen baráti házaspárból lett például "rokoni" kapcsolat, a párom nevelt lánya és az ő fiúk 2 éve házasodtak össze, a másik baráti pár pedig a gyerekeim keresztszülei lettek.
Van, bár meglehetősen ritka, nehezen meglelhető kincs. De nekem - is - sikerült, tehát biztosan állíthatom: létezik. :)
Nehezebb felnőttkorban már igaz barátságot kialakítani szerintem, de szerencsére lehet, van igaz barátság, ezt nemrég tapasztaltam meg. Sok a felületes kapcsolat, de akadhatnak/akadnak jóbarátok is közöttük.
én most egy uj helyen lakom lassan egy éve és igy sok uj dolog egyszerre hat rám de meg kell állapítanom vannak kedves nagyszerű emberek ma is legalább is mifelénk nyitottak az emberek persze a mi korunkban már nagyon bizalmatlanok vagyunk ami talán természetes is de ez idővel oldodik megismerve egymást...
Sziasztok.Nekem az a tapasztalatom hogy egyre nehezebb igaz barátot találni ,érdekbarátot meg böven.Nyomulnak és ha az ember valamiért nemet mond akkor hátat forditanak.
mi számit felnött kornak? ugy értem.. 26 éves vagyok vannak barátaim akiket 2-3 éve ismerek.. és tüzbe tenném értük a kezem. mégha nem is mindig érdemlik meg. van akit 8-10 éve ismerek és bármikor tüzbe tenném érte is a kezem.
az én barátaim között akad olyan is aki szinte mindig megbánt.. mert bunkó mert önzö és mégis tudom ha egyszer bajba kerülök ott lesz mellettem.
utálom azért mert megbánt.. mégsem tudok haragudni és mégis tisztelem becsülöm azért amit tesz (nem velem) az egyik legfontosabb barátomnak tartom.
nekem volt egy barátnőm aki nagyon megbántott , egyszerűen félek már barátkozni,
mindenre van az életben példa azt gondolom erre is , sok sok fajta ember él ma a földön...
van e barátság felnőtt korban , vagy csak érdekből barátkoznak, vagy más miadt ,vagy gyerek korban kezdődik az igaz barátság.
További ajánlott fórumok: