Válságban a házasságom! (beszélgetős fórum)

Ezt az idézetet véletlenül találtam, de mintha neked íródott volna.

Szerzője Biegelbauer Pál rendkívüli ember volt, aki az egész életét más emberek szolgálatába állitotta: mint író, tanító, mint gyógyító és életvezetési tanácsadó

""Aki egy kapcsolatban dominanciára törekszik, azaz felül akar kerekedni a másikon, irányítani akarja őt, az a saját gyengeségéről, mélyen rejlő önbizalomhiányáról tesz tanúságot. Aki valóban erős, az nem törekszik irányításra, mert úgyis ő irányít, ami annyit jelent, hogy őrködik mindkettőjük szabadságán." Biegelbauer Pál

...és nem mellesleg szinte mindnyájan itt a fórumon, ezt mondjuk neked !!!:)

Kevés az a fórumindító, akit ennyire őszintének érzek.

Valószínűleg ezért van, hogy a hozzászólások is komolyak, bántó szándék nélküliek.

Én a helyedben azért megnézném, hogy hányan vannak egy véleményen és hányan nem.

Mindenesetre - mivel a kivétel erősíti a szabályt - a többség véleményét fogadnám el kompetensnek.

Mint írtam korábban, voltam ilyen kapcsolatban, tehát tökéletesen megértlek.

Az értetlenkedő(k)nek üzenem, hogy ez az állapot a legveszedelmesebb "viszony", mivel nagyon nehezen felismerhető.

A zsarnokság a szeretet ürügyén történik és nem maradnak utána kék foltok.

Egy hosszú folyamat, mikorra kiderül, hogy nem maradtak barátok, nem maradt önálló akarat, nem maradt személyiség!...és akkor jön a felismerés!

Nem kellett ehhez "körtefának" hazudoznia sem magának, sem másnak.

Egyetlen hibája az volt, hogy szerelmes fiatal nőként ELHITTE, hogy minden csak az ő érdekében történik.

Miért olyan nehéz ezt megérteni ???

*...hogy Te elsorvadsz...

Bocs!

Milyen a családja? Hogyan élnek a szülei? Az ő házasságukban nem látod ugyanazokat a dolgokat?

Olvass utána a személyiségzavaroknak, szerintem ott is találsz ismerős dolgokat.

Nálunk is hasonló volt a helyzet, csak gyerekünk nem volt (most azt mondom, szerencsére).A férjem volt a munka hőse, természetesen azért robotolt hogy mi jól éljünk. Ma már látom, hogy a hatalmi mámorát élte ki a munkahelyén.Én is sokmindent elnéztem, mert ha nem, akkor megsértődött és rettenetesen tudta sajnáltatni magát, hogy az embernek lelkiismeret furdalása lett tőle. Ez egyáltalán nem őszintétlenség, hanem alkalmazkodás. Most már tudom, nem kellett volna.Én csak az utóbbi pár évben nem dolgoztam, most minden lehető eszközzel megnehezíti a munkavállalásomat.

A Te helyedben rögtön menekülnék! Én annak idején nem tettem meg, már nagyon bánom.

A gyerekek attól nem lesznek boldogok ha azt látják hogy te elsorvadsz egy szörnyű kapcsolatban.

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan.

Na mégis válaszolok de csak röviden,mert nem bírom megállni. :)Végigolvastam a fórumot,nem szoktam csak úgy beszólogatni senkinek.A véleményemen ez akkor sem változtat.Neked jó"a fantáziád,szép"meséket tudtál szövögetni körtefa férjéről így teljesen ismeretlenül,de az én szememben amiket leírtál,az minden csak blablabla.. Bocsi!

Nem tudom miért,de én alapjáraton jókat feltételezek az emberekről,talán azért van,mert nem sokat csalódtam. :)Ezt bizonyítja számomra a 25 évnyi házasságom is.Biztosíthatlak hogy én nagyon megértem körtefát,ugyanakkor nagyon nem értem!Aki csak 6 év után veszi észre hogy "lelkileg terrorizálják"illetve valamilyen okból kifolyólag 6 éven keresztül álarcot visel élete párjával szemben,hát sajnos azt kell mondjam,hogy az megérdemli!

Kedves körtefa" :)

Nagyon örülök hogy szót tudunk érteni és természetesen nem kioktatásnak szántam amit írtam,csak gondolkodtatónak.Ha be tudod látni,hogy lényegében Te hibáztál,az már egy nagyon jó pont

a részedről.Te pontosan tudod hogy milyen a férjed és gyanítom hogy azt is pontosan tudod mennyit adtál Te ebbe a kapcsolatba és mennyit ő.Nos hát én úgy gondolom hogy az természetes dolog hogy egy házasságban mindkét fél felad magából egy kicsit,

az évek során csiszolják egymást,és az nem úgy van,hogy mindenki csinál amit akar,hanem a közös megegyezésen van a hangsúly.Nem hinném hogy gonosz ember a férjed,te is leírtad hogy elbűvölt és biztosan Te is elbűvölted őt (vagy legalábbis az a valaki elbűvölte akinek téged hitt.Most kiderült ennyi év után,hogy nem is az vagy akinek látszol.

Vajon hogy érezhet ezek után ő?Aki abban a hitben élt amiben Te meghagytad.Elég szomorú,de nem ő tehet róla hogy most sivárnak érzed az életed.

Persze hogy elég nehéz lesz mostmár "visszacsinálni" a hibát,de nem megoldhatatlan.

Én az őszinte beszéd híve vagyok,eléggé inteligens hozzá hogy megértse,ha elmondod neki hogy megfulladsz ha így kell tovább élned.Most sem értem miért inkább egy fórumot választottál

ahelyett hogy vele leültél volna megbeszélni mi a problémád.Családi dolgokat-problémákat nem egy fórumon és nem barátnőkkel kell megtárgyalni,azzal nem érsz semmit.Itt úgyis csak tele tolják a fejedet mindenféle téves elképzelésekkel,néhányan pszichologust is játszanak még tán beléd beszélik hogy a férjed egy pszihopata :-O pedig szegény....

Na mindegy nem akarok nagy előadást tartani,csak még annyit:nehogy azt hidd hogy minden esetben az áll melletted aki előadja a hattyú halálát,lehet hogy sokkal többet árt mint használ!Te tudod a legjobban hogy mennyit ér neked a férjed,de hidd

el,manapság nagyon nehéz jó,megbízható,odaadó társra találni!Én nem adnám fel a helyedben olyan

könnyen,ismét csak michelle.R remekbe szabott tanácsát ajánlom neked!A többiektől bocsi hogy nem válaszolok,nem óhajtok senkivel vitába kveredni,a véleményemet kifejtettem annak akinek akartam,ha elfogadja jó,ha nem úgy is jó.

"De ha már egyszer hibáztam az azt jelenti, hogy mikor rájövök rossz úton megyek, ne forduljak vissza? Csak mert én indultam rossz irányba?"

Nem,nem jelenti azt,bármikor visszafordulhatsz,

akár fel is égethetsz magad mögött mindent,te tudod mi mennyit ér neked.De ne feledd hogy ezen az úton nem egyedül mentél,akinek a kezét fogod azért felelősséggel tartozol,ha másnak nem, a saját lelkiismeretednek.Huhh na bocsi,már megint szóf.sásba bonyolódtam,pedig nem akartam. :)

Sikert kívánok a továbbiakban!

Sziasztok!

Köszönöm minden további hozzászólást!

Igaza van annak, aki azt írja, hogy én vagyok a hibás, mert nem voltam kezdettől fogva őszinte. Így van!

Nem állítottam, hogy csak a férjem miatt jutottunk ide. Egy hibás sosincs.

Nem akarok magyarázkodni, nincs benne semmi logika, hogy miért álltattam a férjem és magamat is éveken át. Mint írtam alapvetően jó ember, elbűvölt, minden tökéletesnek tűnt és a mint minden szerelmes nő, meg akartam felelni valamilyen szinten. Tény, hogy olyan áron, hogy végül nem magam adtam, tehát becsaptam.

De ha már egyszer hibáztam az azt jelenti, hogy mikor rájövök rossz úton megyek, ne forduljak vissza? Csak mert én indultam rossz irányba?

"Ez miben nyilvánul meg?"

Most menj vissza a kezdetekhez és olvasd el újra, amit körtefa írt. Éveken keresztül ráérőszakolta az akaratát, de csak finoman, alig érezhetően, hogy körtefa elhiggye, ő is azt akarja, amit a férje. Elérte, hogy ne tartsa a kapcsolatot a barátaival és otthon üljön, nevelje a gyerekeket, hogy aztán belé sulykolhassa, hogy nélküle nem ér semmit, és amit addig elért, az is jelentéktelen apróság a saját eredményeihez képest. Majd amikor körtefa kezd rádöbbenni, hogy nem teljesen boldog, halálra sértetten adja elő, hogy de hát ő csak a családjáért tesz mindent, és ugyanezzel a sértett ártatlansággal adja elő a dolgokat a családnak, aki persze neki hisz, mert kívülről semmi jele nem volt annak, hogy valami nincs rendben. De az érzelmi terror is erőszak, sőt rosszabb, mint a fizikai, mert csendben, belülről öl. Nem, körtefának nem volt jó ezen időszak alatt, de az évek során a férje fokozatosan elhitette vele, hogy ő is ezt akarja, majd lerombolta az önbizalmát, elmarta mellőle a barátait, hogy még véletlenül se jusson eszébe kilépni a kapcsolatból, mert akkor a pasinak szembe kellett volna néznie a ténnyel, hogy már nincs kin uralkodnia, nem érezheti magát felsőbbrendűnek, így megszűnik az alap, amire csekény önbizalmát építette. Ez nem általánosítás, ez pszichológia. Aki ennyire uralkodni akar a párján, birtokolni minden percét, az valószínűleg annyira kicsi önbizalommal rendelkezik, hogy valamivel mindig bizonyítania kell, különben nem tudja elfogadni önmagát. Ha pedig talál valakit, akinél jobbnak érzi magát, akkor saját magát is szeretetre méltónak tartja. Erről szól az egész, saját magáról, nem a párjáról.

Az, hogy kezdjen el ismét eljárni és hogy legyen a barátaival, szerintem nem rossz tanács. Azt pedig, hogy a férje nem fog egyhamar változtatni a viselkedésén, nagyon valószínű. de tehetünk egy próbát, nézzük meg pár év múlva, hogyan alakulnak a dolgok. De annyira elhitte, hogy ő tökéletes (mert ha nem az, úgy érzi, őt nem szerethetik és így ő sem fogadja el saját magát), hogy minden, ennek ellenkezőjét bizonyító tényt élből elutasít, játssza a sértődöttet, hogy ő csak jót akar. Nem rosszindulatból csinálja, csak idővel ez a viselkedés lett számára természetes.

Lehet, hogy nem mindig választok jól pasik és barátok területén, de meglepődnél, mennyire el szoktam találni, melyik ember viselkedésének mi húzódik meg a hátterében... megérzés, alátámasztva szakemberek tapasztalataival. Körtefa hibája pedig mindössze annyi, hogy, mint a legtöbbünk, valószínűleg ő is hinni akarta, hogy ez a férfi az igazi, mellette igazán boldog lehet, és kezdetben hajlandó volt figyelmen kívül hagyni az árulkodó jeleket, mondván, idővel abbamaradnak, majd mire észbe kapott volna, már benne is volt az egészben. Nem lehet érte hibáztatni, sokan vannak ebben a helyzetben. Neked sem mondhatok mást, vigyázz, kivel kerülsz kapcsolatba, mert lehet, hogy pár év múlva majd rád mondja egy kívülálló, hogy "figyelhettél volna jobban is, te is felelős vagy". Akkor majd hiába magyarázod, hogy neked így volt természetes, nem fogja elhinni, ahogy most te is teszed. Mielőtt ítélkezel, ne feledd, te is bármikor kerülhetsz ilyen helyzetbe. Szóval próbálj egy kis megértést tanúsítani; azzal együtt, hogy időben léphetett volna, itt körtefa az áldozat. Megértésre van szüksége, nem kioktatásra.

"érzelmileg zsarolja, azért, hogy ő felsőbbrendűnek érezhesse magát"

Ez miben nyilvánul meg?

Az egy dolog hogy körtefa mit írt le,a valóság meg megint egy másik dolog,amit sem te,sem mások nem láthatnak.Ami biztos:egy ember csak annyit enged meg magának,amennyit hagynak neki.

Sajnos nem vagy jó ember ismerő,mellesleg ilyen hogy is mondjam? merész tanácsokat nem kéne osztogatnod és ilyen messze menően levonnod a konzekvenciát egy olyan emberről akit nem is ismersz.Valószínleg rossz tapasztalataidból adódóan állsz így a dolgokhoz.Amit nem szabad soha:általánosítani,mert nem egy kaptafára készült minden ember.Nem ítéltem el körtefát csak megpróbáltam ráébreszteni a saját hibájára,mert ő volt a kezdetektől fogva az,aki nem volt őszinte.

Vajon miért? Hat évig jó volt,most meg hirtlen rádöbbent hogy milyen sz@rházi férje van?? :-O

Ugyanmár.... :D

Katasztrófa amiket itt pontos ismertek hiányában összehord a sok tudálékos "profi" házasságban élő fehérnép",de azt elhiheted hogy néhány kivétellel mindegyikük "persona non grata a te életedben",tisztelet az igen kevés kivételnek!

Azt nem árt tudnod,hogy Te is nagyban hibás vagy azért amiért így alakult az életed!Még nagyobb katasztrófa rád nézve hogy egy fórumon akarod megoldani ezt az igen fontos és kényes családi problémát! :-O Tudod az a leghelyesebb,ha senki véleményére itt nem adsz,(az enyémre se!):)inkább vonulj magadba és gondolkozz el,hogy mit csináltál hibásan?Ugyanis aki 6 éven keresztül ilyen simulékony volt mint te,az nem volt őszinte még saját magához sem,nemhogy a férjéhez!Ahogy leírtad,az alapján a férjed nem rossz ember,csak amint michelle.R is megjegyezte,fut benne egy program vagy példakép amit te ennyi időn keresztül jóvá is hagytál,most meg e nagy hirtelen megvilágosodásod folytán minden hibát rá akarsz pakolni?!Egy házasság csak úgy működhet jól,ha mindkét fél részéről bele van téve a maximum!Ahogy leírtad,a férjed nem csavargó,nem iszik,nem bántalmaz,szereti a gyerekeit és téged is!Te tévhitben ringattad őt éveken keresztül és most azt szeretnéd hogy hipphopp megváltozzon minden egy pillanat alatt,mert ráébredtél hogy már nem elégít ki téged az ami eddig.Ne haragudj de te a saját rossz gondolkodásod és őszintétlenséged áldozata vagy!Sokan mit nem adnának egy olyan emberért,amit itten felvázoltál!A féltékenység is normális dolog amíg egészséges szinten van.Barátok elmarása?Hm..Amikor az ember megházasodik,feladja a régi éltét és kezd egy újat,amiben első sorban a család és a házastársnak kelljen hogy jusson a főszerep,nem a külvilágnak,meg kell találni mindenben a közös nevezőt,becsületesen,őszintén adni magunkat és nem áldozati bárány képében tetszelegni.elnézni olyan dolgokat amitől egyszer úgyis borul a bili,ha nem előbb akkor utóbb és aki erre képtelen az ne házasodjon,mert annak úgyis válás a vége.Szarvas hiba nem őszintének lenni az első perctől kezdve,nem magadat adni,félre vezetni a másikat ebből következik a sivár élet,a boldogtalanság és az ilyen hirtelen megvilágosodások,mint a tiéd is.Dönthetsz hogy tovább folytatod e így,vagy felforgatod fenekestől az egész házasságod,csak vigyázz hogy aztán nehogy újból beleess ugyan abba a hibába vagy egy még rosszabba!Mert hidd el,itt te vagy hibás egyedül amiért így alakultak a dolgaid!Ha nem akarsz borogatni,tégy úgy ahogy michelle.R igen megfontolt és helyes módon tanácsolta.Gondolkodj el magadban hogy megéri e,vagy valami mást akarsz,de ne egy fórumtól várj megoldást könyörgöm,mert abból semmi jó nem származik!!!

Bocsi a hosszúságért!

Dr. Pálhegyi Ferencnek vannak nagyon jó előadásai, amik neten is elérhetőek.

Persze egy házasság megmentéséhez két ember kell, de az első lépést nekünk kell megtenni. Ezekre is kitér az előadásokban, amik humorral teltek, nagyon élvezetesek, főleg hasznosak. Nekünk is sokat segítettek.

ja és ha hajlandó rá, akkor egy szakemberhez elvinném, ill. menjen maga :D

mert ha valóban fiatal , helyes, sikeres, férfi akkor nem lenne szabad kisebbségi komplexusának lennie

Kedves topiknyitó

én általában mindig azt szoktam javasolni ilyen házassági válsági témában hogy mentsék meg.

de a te esetedben nem tudom ezt tenni.

a férjed idővel csak rosszabb lesz.

és minél inkább belehajtod a fejed az igába, annál jobban fog csodálkozni, és becsapva érezni magát, ha majd x év múlva nálad (megint) tele lesz a pohár, és azt mondod: elég volt!

jó anyagi helyzetben vagy, csinos és fiatal.

szerencsére a pénz nem akadálya az esetleges válásnak.

első körben megpróbálnék beszélni vele, hogy változzon meg, mert ez neked így nem jó

aztán ha nem fogja fel mit is akarsz, miről beszélsz, akkor elhagynám

Nem hinném, hogy nagyon lájkoná :)), hogy kiteregeted a dolgaitokat.

Azt tudnod kell, hogy nem szándékosan csinálja. Valamiért ez a program fut benne, nyilván valami családi elrendeltség.

Egyelőre emésztgesd, figyelj. Finoman, szeretettel, de határozottan állj ki az érdekeidért. Vállald el a munkát, menj tornázni oda, ahová szeretnél. Ne demonstratíve, hanem a legnagyobb természetességgel, és közben maradj kedves vele. És figyelj, hogy reagál.

Sziasztok.

Tűzálló a film címe,nekem is ezt ajánlották.