Válságban a házasságom! (beszélgetős fórum)
Szia!
Mondanom sem kell, hogy megértelek. Hány éves vagy?
Mikor jöttél rá, hogy rossz irányba mentek?
Azt tudtam, hogy baj van nálunk, de hogy mi, arra csak itt és most döbbentettek rá a többiek. Hihetetlen! Ezúton is köszönöm sz eddigieket is!
Arra lennék kíváncsi, hogy az első 7 év után mivel próbálkoztatok, ami a leírtak szerint nem használt?
Sziasztok újra!
Próbáltam kicsit észhez térni.
Elolvastam néhány cikket, leírást, kérdőívet (ami meglepően szarul sikerült, mármint erősen benne vagyok a lelki erőszakban)...
Teljesen igazatok van! Teljesen le vagyok döbbenve. Értem a javaslatokat is, és valahol mélyen érzem, hogy lépnem kéne. Mégsem tudom, hogy akkor ez visszafordíthatatlan folyamat? Muszáj lépnem, vagy tehetek mást is a gyerekek miatt?
Ha felhívnám rá a figyelmét, mondjuk megmutatnám a leírásokat, amiket találtam, az szerintetek hova vezetne?
Mi 30 éve vagyunk együtt
Az első 3 év a hatalmi harcokkal telt.
A 3-10 évig tartó időszak nem volt egyszerű.
Majd ezt követte a 10-től 20 évig tartó időszak, ami egyszerűen katasztrofális volt.
Ezt már csak az elmúlt 10 év múlta felül, ami maga volt a pokol.
:DDDDDDD
Ahol a férj nem engedte el a feleségét dolgozni...
Nincsenek rokonaik, barátaik... a feleségnek saját nyugdíja sem... És bizony keményen a fejéhez vágja, hogy NEKEM VAN NYUGDÍJAM!!! A kör bezárult.
A férj lassan 30 éve fekszik a nap 23,5 órájában, mert neki fáj a lába!!!!
Van úgy, hogy a férj egy nagyon jó barát, kifele szépet mutat... de otthon a négy fal között egy családi terrorista....
nem feltétlenül kell gorombáskodnia, bántalmazzon, hanem szépen csendben, mint a szú a fában öröl ... megszabja Ő a játékszabályokat, ő dönt és határoz... az agyagba döngöl valósággal, hogy értéktelen vagy... nélküle egy nagy nulla...
Neki, ez a magatartás okoz boldogságot, hogy megalázzon ! - aztán lecsendesedik mint az álló mocsárban az iszap és a felszinen a tiszta viz.. sima... mig újra gyül benne a feszültség...
Remélem, visszanézel majd, ha kicsit ülepedtek a dolgok!
Akármikor, akár priviben is szívesen veszem, ha írsz, ha AKÁRMIRE szükséged van! Komolyan mondom.
Ráadásul a gyerekek akarva-akaratlanul, de olyan családi mintát, kapcsolati példát követnek, amiben felnőttek, ami normális számukra. Sokkal jobb végső esetben elvált szülők gyerekének lenni, mintsem beléjük plántálni, hogy a bántalmazó kapcsolat normális.
Körtefa, fel a fejjel és sok erőt kívánok!
Azt hiszem most egy picit elvonulok gondolkozni. Meg tényleg utána is olvasok.
Senki ne vegye sértésnek, de muszáj egy picit ülepíteni magamban az elhangzottakat.
Mindenkinek nagyon- nagyon köszönöm! Tényleg hálás vagyok az őszinte, segítő szándékú hozzászólásokért!
Viszlát később!
Teljes mértékben, ez így sok egyszerre, tudom. Meg hát az ember ösztönösen védi a férjét, az életét.
Ezért kérlek, hogy olvass a témáról és ha magatokra ismersz egy picit is, ne beszéld be magadnak, hogy a nyilvánvaló tények nem is úgy vannak.
Csak olvass, ennyit kérek :) Meg azt, hogy gyűjts erőt, magadban, magadért, a gyerekeidért!
Bocs, hogy értetlenkedem!
Csak ahogy leírod, olyan borzasztó. Azt hiszem nem akarom beismerni, hogy ebben vagyok benne 6 éve és még csak nem is láttam.
Ha elfogadom, hogy tényleg igazak ránk a leírtak, kétségbe esek. Nagyobbnak tűnik a baj, mint pár órája hittem.
Nem biztos, hogy én ezzel most meg bírok bírkózni. Érted?
Körtefa értem az aggodalmad.. és értem hogy tul erösnek véled az aggreszió szót.. de Iyokonak igaza van..
az aggresziot tobb szinten is fel lehet ismerni nem csak fizikai szintü aggreszió létezik épp ellenkezöleg téged most egy mély mentális, szellemi agreszivitás ér ebben a kapcsolatban..
amit csak ugy érhetö el ha manipulálnak.. és te hagyod magad.. vagy hagytad eddig..
áll a talpadra.. földelj..
Ezek szerint neked is több évre volt szükséged, hogy lásd, nem vagy úgy boldog.
Ha nem lennének gyerekek most én is könnyebben lépnék. Bár azt nem tudom mivel magyarázni, hogy eddig még csak nem is láttam semmi furcsát a dolgainkban.
Pár perc alatt több dologra döbbentettetek rá, mint amit magamtól 6 év alatt észrevettem.
Köszönöm!
Nincs szó durva dolgokról?
Egy egészséges kapcsolatban nem egy uralkodó és egy alávetett fél van.
Egy egészséges kapcsolatban nem csak a férjnek van élete, hanem mindkét félnek.
Egy egészséges kapcsolatban nem merül fel, hogy ide vagy oda te nem mehetsz.
Egy egészséges kapcsolatban nem marják el a barátaidat.
Egy egészséges kapcsolatban nem csak az egyik félnek vannak jogai.
Egy egészséges kapcsolatban nem lesz haragos a férj, hogy édesanyáddal közel álltok egymáshoz.
Stb.
Sajnos, ez mindig kottázható: ellehetetlenít a külvilágtól, teljesen elszigetel, anyagilag és érzelmileg is függővé tesz magától, majd lerombolja az önbizalmad és bántalmaz lelkileg. Ezzel szokott járni a lelki tiprás, anyagi függésben tartás, a fizikai tiprás, ezeknek mindig te vagy az oka, mert ő értetetek és bezzeg mennyit stb. És hullámokban meg bocsánatot kér, jó fej stb-,majd kezdődik előlről. Ún. nászutas-időszak a neve.
Ez a dolog ennyire jól körülhatárolható.
Igen, ez tényleg jó iránynak tűnik. Talán tényleg ezt kellene tennem.
Nagyon szépen köszönöm a meglátásaid!
Jön az ominózus HETEDIK ÉV !!!
Érdekes, de tényleg ilyenkor nagyon sok kapcsolat megbicsaklik.
Ismertem ilyen embert, mint a férjed.
Maximálisan ki akart sajátítani.
Ha egy cserép virág kedves volt számomra, azt legközelebb biztosan lelökte.
Én is hét év után szakítottam.
Igaz, nekünk nem volt gyerekünk.
További ajánlott fórumok:
- Milyen a házasságod? Megbántad-e a döntésed? Van-e valami, ami hiányzik?
- Vége a házasságomnak
- Valaki segítene, komoly lelki válságban vagyok?!
- Az anyósom tönkretette a házasságom..
- Szexuális segédeszközök a házasságon belül, hvagy:használtok, használnátok?vagy esetleg nem?
- Segítsetek véleményetekkel!! Válságban van a 22 éve tartó kapcsolatom!!