Tényleg annyira csodálatos a terhesség? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Tényleg annyira csodálatos a terhesség?
Nincs időm az összes hozzászólást végigolvasni,de az utolsó néhányból úgy látom mindenki a súlyváltozás miatt nyugtatgat.Persze,én is híztam 22 kg-ot és lement,ezen ne aggódj.
Ami engem jobban megfogott,mert én is átéltem:úgy éreztem akaratom ellenére átveszi valaki a testem felett az irányítást,elegem volt ,hogy nem csinálhatom amit szeretnék és még jó pofát is kellett vágnom hozzá,mindennek éreztem magam csak fittnek és boldognak nem--
DE ez csupán néhány hétig tartott és ahogy egyre inkább ráhangolódtam a babára,úgy szépen el is múlt.
Kitartást kívánok neked!Próbálj örülni az apró dolgoknak.Játszd azt,hogy nem vagy terhes néhány hétig,egyszerűen ne foglalkozz vele-megnyugszol és újult erővel lehetsz ismét kismama
szerintem ez teljesen rendben van hiszen elsősorban EMBEREK vagyunk, és így nem is lehetünk mindig csak türelmesek és kedvesek, és odaadóak. Feleségként, barátként, testvérként sem viselkedünk mindig egyformán, és van amikor hibázunk is...
szerintem hazudik aki azt mondja, hogy rózsaszín felhőben él.
Bárki megkövezhet, de én nem tartom önzőnek a cikk íróját, sőt! Igazán bátor az aki kimondja, hogy nem állapotosnak, hanem terhesnek érzi magát.
Vannak akik könnyen, vannak akik nagyon nehezen viselik a terhességet. Ez mindenkinél más.
De ne áltassuk már magunkat és másokat, hogy kizárólag csodás terhesség létezik!
Attól, hogy ő nem úgy éli meg a terhességet, mint azok akik 40 héten át röpködnek, lehet még jó anya.
Lesz is.
Azok meg, akik sárdobálásba kezdtek a cikk olvasása után és kígyót békát kiabáltak rá, kicsit nézzenek már magukba.
Nekik az élet minden területe tökéletes? Minden része boldog?
Nekik nincsenek problémáik? Minden rendben a férjjel, gyerekkel? Nincs rossz időszakuk????
Ugyan már...
Az "én 40 kg-t híztam mégis örültem" meg a "baj lett a babámmal, örültem volna, ha csak hízok" megnyilvánulások nagyon szomorúak. Sajnálom az ő bajukat (lám-lám, mégis van nekik), de ettől még nem szabadna másnak is rosszat kivánni! ("lennél toxémiás")
Szóval, mindenkinek más és más a terhessége, ne itélkezzünk, hanem bátorítsunk!
Szerintem érdemes a naplóját elolvasni én megtettem!
Nagyon érdekes!Szerintem minden tehesség alatt vannak hullámvölgyek valami miatt,neki a súlya miatt ami érthető abból a szempontból,hogy anorexiás ill.bulimiás volt!Én szülés után küzdöttem lelki problémákkal!Engem császárra írta ki(2009.04.10.),mert nagyra becsülték a baba súlyát (4700grszülés előtt 1 héttel)3880gr-mal született 04.08-án!Ugyhogy én ezzel "bírkóztam" egy darabig,mi van ha simán szülök.....+ ott volt még a súlyom,mert 1 mindenki azt mondta szoptatással lemegy,2 egyek mert attól lesz tejem!
Hát nekem ez nem jött be,mármint szoptatás=fogyás,de ezt már írtam...
Igazából csak azt akartam,nem szabad bíztatni olyan dolgokkal amiket nem látunk előre és mindenkinél más,mert bizony elég rossz az amikor az ember azt látja ill.olvassa,hogy ez is lefogyott x időalatt meg az is.....
Engem egy ideig nagyon zavart(igaz nem tettem ellene,mert"egyek attól lesz tejem"),ruhákat kellett vennem,mert semmibe nem fértem bele és bizony sokszor próbáltam takargatni magam a párom előtt olyankor(amit Ő persze nem engedett).
:DDDDDDD
Ettől még jó anya vagy,nem lehetünk a toppon mindig,nincs olyan ember,akinek ne szállna el az agya időnként,erre sok minden rátehet,az anyagi gondoktól kezdve a munkahelyi stresszig minden.Nyugi,a gyerekednek te vagy a legjobb:)
én felvállalom hogy vannak olyan napok amikor ballábbal kelek fel és ingerültebb vagyok mindenkivel és a gyerekmre is előbb rákiabálok és hamarabb elvesztem a fejemet, de ettől még hiszem hogy jó anya vagyok, csak nem állítom magamról hogy minden nap 10 cm-rel a föld felett egy rózsaszín felhőn lebegve töltjük a napjainkat, mert ez korántsem lenne igaz!nem vagyok szuperanyu sem, mert vannak emberi pillanataim!é
egyébként én sem vagyok az a játszótéren ücsörgős anyukatípus!megértelek,mert gyakran én sem vágyom rá hogy na már megint csak ugyanazokról az elcsépelt dolgokról beszéljünk aztán meg kezdjük előröl:-)én ezt fogadtam meg a terhességem elején, hogy ilyen nem akarok lenni, nagyszájú játszótéri anyuka aki mindenkinél mindent jobban tud:-)és egész délután trécselget!nekem a férjem is mondta hogy ne legyek ilyen:-)azt mondta nem szeretné ha agyilag leépülnék:-)
Szia!
A kilókat illetően leírnám az én esetemet.
57 kg voltam, amikor terhes lettem,
összesen 24!!!! kilót híztam, így szinte gurultam... most, hogy lassan 1 éves lesz a kisfiam, 51 kg vagyok!
Szóval nyugalom!!! A felszedett kilók igenis le tudnak menni.
Sok boldogságot a babához és ne stresszelj ezen sokat. :)
Persze hogy beszélsz róla, hiszen ő a legfontosabb az életedben, nyilván örömmel osztod meg másokkal a vele kapcsolatos élményeket, esetleg tapasztalatot cserélsz..stb.
Én is szoktam beszélni róluk, hiszen számomra is ők a világ közepe, csak az én életem nem áll ki ennyiből. Vannak nők, akik szerintem tipikusan anyának születtek, akiknek maximálisan kielégíti az életüket egy, vagy akár több gyerek nevelése, játszótérre hordozása..stb.
Én nem tartozom közéjük, de ettől még nem vagyok rossz anya, illetőleg az ilyen típusú nők sem buktak meg "nőségből" :)
A változatosság gyönyörködtet :) Nem véletlenül nem vagyunk egyformák :)
Én is olyan vagyok akkor mint te,én sem témáztam erről senkivel,apával megbeszéltük,hogy most biztos jön a foga azért nyügös,meg már egyre ügyesebb,stb.
Nekem sem volt szükségem kibeszélő showra:D
Semmi rossz nincs benne, ha te így jól érzed magad, akkor mi lenne benne a rossz? De én se hiszem, hogy rossz vagyok, mert nem teszem :)
Vedd észre, hogy nem támadok, pont az ellenkezőjét csinálom :)
Azt pedig egyáltalán nem kérdőjeleztem meg, hogy itt bárki is ne szeretné a gyerekét, vagy nem lenne jó anya.
Pontosan arra próbálok rávilágítani, hogy attól még mert valaki, valamit máshogy gondol, még nem feltétlenül rossz, hiszen nincs jó sem, mert minden ember egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. Így a maga nemében minden ember jó és mindenki normálisan viselkedik!
(persze azért akadnak kivételek, mert pl a ki a kukába dobja eltitkolt terhessége megszületett babáját, azt azért nem tudom tolerálni :S )
Ez is benne van a pakliban,de gondolom vannak nagyszülők,aki segítik a nehezebb időszakokban,amikor már meg lesz a kicsi.Most még kihez forduljon,talán a rokonok is megvetik ezért az érzéséért.Nincs kivel kibeszélni a problémákat.
Egyébként írták már előttem az orvost is,talán segítene,meggyógyítaná a lelkét.
Hiszen ő már nem most először beteg,mert volt anorexiás is,és ez azért sokat nyom a latba,nehezebben viselheti a túlsúlyt,mint mondjuk te vagy én,amikor terhesek voltunk.Engem speciel nem érdekelt,hogy 30 kiló +al mentem szülni,de én sosem voltam csont sovány,és engem a baba érdekelt,azon idegeskedtem én is,hogy ne legyen baja,egészséges legyen.Bármit megkívántam,megettem,nem törődve azzal,hogy tehén leszek,de nem vagyunk egyformák,és ezt kell elfogadni.
Nem tudom melyik hozzászólásra illik az "alpári paraszt" jelző! Itt egy olyat sem olvastam. És olyat sem, hogy mintaanyának képzelné magát valaki!
Szerintem nem arról kell h szóljon, a dolog hogy "mit hallasz szívesebben" -mert ha visszagondolsz, a cikk írónak is ez volt a baja, hogy mindenkitől azt hallotta, amit SZÍVESEN hall/mond az ember,hogy minden baromi jó lesz, és fasza (bocs) közben meg azért nem teljesen... Szóval szerintem a kulturáltság határain belül sokkal többre megyünk mindannyian az őszinteséggel, még akkor is ha éppen nem JÓ hallani...
Nem kell megfelelnünk!!! Kizárólag magunknak!
Én mondjuk kifejezetten nem tartozom azon típusú nők közé, akik órákig tudnak arról csacsogni, hogy hány foga van a babának, mennyit, mit és hogyan eszik, illetve hányszor ürít egy nap... Soha nem is akartam ennek megfelelni, messze kerültem a játszótéren az ilyen anyákat, inkább "magányos farkasként" toltam a babakocsit, de boldog voltam, mert szeretem a gyerekem. Nem érzetem hiányát az effajta beszélgetéseknek.
És tudod én pont teszek nagy ívben XY-ra, aki 3 hónap alatt lefogyott..stb, mert én meg YX vagyok és az én gyerekeimnek én vagyok a legleg :))
Azt hiszem, ezt hasonlóképp látod te is :D
További ajánlott fórumok:
- Tényleg annyira nem számít a babavállalás anyagi oldala?
- Igaz, hogy ha terhesség alatt a kismamának a pociját éri valami (pici ütés, nyomás, bármi...) az tényleg meglátszik majd a babán?
- Terhesség alatt tényleg nem szabad hajat festeni?
- Lehet, hogy tényleg terhesség?
- Volt úgy valaki terhesség elején hogy annyira rosszul volt, hogy nem tudott dolgozni sem?
- Van olyan, hogy a teszt már nem mutatja ki a terhességet, mert annyira lecsökken a Hcg hormon és ha igen, mikortól?