Szülés utáni történet, avagy mi történt velünk a kórházban (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szülés utáni történet, avagy mi történt velünk a kórházban
Sajnálom nagyon, hogy így jártál! A csecsemősök tényleg nem a legkedvesebbek, nem is értem, hogy lehetnek pont ők ilyen bunkók! grrrr...
A tanulság ebből: ott ne szülj, ha még szeretnél babát!
Engem is érdekelne ez hol történt.
Amúgy mi áprilisra várjuk a 2. babánkat, és bár nem ugyan ott fogok szülni, de nekem is volt azért olyan élményem, ami miatt nem szívesen mennék vissza. Az "új " kórházról még rosszat nem hallottam, de kicsit félek.
Szia!
Tanulságos a cikked. Mi is megjártuk a poklot a fiammal. Én 2009.04.30.-án adtam életet az első és egyetlen kisfiamnak Balázsnak. Mikor megszületett 3600gr és 57cm-vel azt mondták minden rendben, gyönyörű egészséges baba, gratulálnak hozzá. Aztán kiderült, hogy inkubátorba került, mert nem tartotta a hőjét. Olyan vörös volt Balázs mikor kivették onnan mint a pávián feneke. Aztán 3nap helyett majdnem 5öt töltöttünk be, mert szerencsétlenül jöttek ki a napok. 04.30.-a csütörtök volt, így május elseje péntek, és még szombat vasárnap is bent kellett maradnunk, mert az orvosok 7vége lévén otthon voltak, csak egy ügyeletes doki volt bent. Így hétfőn jöhettünk csak haza, én addig lelkileg teljesen kikészültem, és erre kontrázott rá a csecsemős doki, aki a hazainduláskor kerek perec a szemembe vágta hogy Balázsnak veleszületett halláskárosodása van, magyarán süket. Mindezt abból következtette le, hogy a hallásvizsgálaton a gép nem tudta bemérni egyik fülét sem. Remek. Kaptunk beutalót a Heim Pál-ba, én zokogva hagytam el a kórházat, nem kívánom azt senkinek. Ez volt május 4.-én és május 28-án derült ki, hogy nem süket Balázs, mindösszesen nem tisztították ki a születése után a fülét, és begyulladtak a fülei a magzatmáztól vértől meg a többi trutyitól. Szóval én átérzem azt amit írsz, sajnos nagyon sok bunkó orvos és csecsemős nővér van:(
Na nem semmi hogy mik vannak. Egyébként nem csak neked vannak kellemetlen és rossz tapasztalataid. Bár amit most olvastam az eddig a legdurvább.
Én rettegve mentem már be mert előttem nem sokkal szült a barátnőm és az uncsitesóm is és hogy ők is miket meséltek a csecsemősökről és nővérekről. Alapjában nem vagyok egy rinyálós típus, de mi is nagyon megszenvedtünk a babónkért. Elég az hozzá hogy 9 év várakozás után lett és hát gondolhatod mennyire frászban voltam hogy minden rendben legyen.
Furcsa módon én nagyon kifogtam mert amíg benn voltam (3 napig) addig csak olyan nővérek és csecsemősök voltak akik tök kedvesek és figyelmesek voltak. Utolsó nap volt egy bicskanyitogató modorú nő de az már nem érdekelt mert jöttünk haza.
Kívánok sok erőt és egészséget neked és a babócádnak is.
ez borzasztó!
Én még nem is hallottam olyat, hogy anyukának kell betenni a gyereket a fény alá. Én a 2009-ben a ÁEK-ben szültem, de ott a csecsemősök tették be a fényre a picurt.
Semmi képpen nem a Te hibád! A csecsemősöket azért fizetik, hogy bizonyos feladatokat ellássanak.
Ugrás a teljes írásra: Szülés utáni történet, avagy mi történt velünk a kórházban
További ajánlott fórumok:
- Mit gondoltok arról hogy 5napról 3napra csökkent a szülés utáni kórházban tartózkodás?Szerintetek jó vagy rossz?
- Velem történt (érdekes történetek)
- Ismertek olyan kórházat, ahol Apa is a kórházban lehet a szülés utáni napokban?
- A Budapest X. kerületében található Bajcsy kórházban kit ajánlanátok szülészorvosnak és szülésznőnek?
- Információ visszatartás a kórházban – avagy szüléstörténet másképpen
- A Flór Ferenc kórházban ki tud jó szülésznőt?