Szerintetek manapság mennyire gyakori, hogy a 30-as férfiak egyedülállóak? (beszélgetős fórum)

Hát igen!:-) Gyermek utáni vágyat a nőknél, és a férfiaknál is bizonyos hormonok generálnak..

Ha a gyermek iránti vágy nem történik meg, az "öngyilkos" gén megakadályozzák a hibás gének tovább örökítését.

Vagyis természetes szelekció megy végbe: kiválogatódás, a populációban a rátermettek fennmaradása és elszaporodása a kevésbé életképesek rovására történik...

Jobb, ha békén hagyjuk azokat a férfiakat, akik nem éreznek semmilyen késztetést arra, hogy gyermeket nemzenek!..:-)

El nem tudom képzelni, hogy miért él egy 30-as felnőtt férfi az édesanyjánál?

Nem jobb egyedül, ha van párod, nyugodtan hazaviheted, azt csinálsz, amit akarsz.

Na ezen nagyon jól mulattam.

Egy kedves ismerősöm, aki egy időben megprbált hülyíteni, de rájöttem, nem kell nekem senki a páromon kívül. Tőle jobb soha nem lesz senki.

Mérnök úr, 31 évesen édesanyjánál él. Ez még csak oké is, de azon ledöbbentem , mikor felnőtt férfi ilyet mond nekem. Beteg volt, szedett valami vackot rá, de nem hatott. Megkérdeztem, de miért ezt szeded, ez semmit sem ér. A válasz: Mert anya ezt mondta.

Fúúúúúúúúúúúúúúúú. :( Ez durva.

A gyanús jóképű,menő 30-as egyedülállót arra értettem, hogy az inkább csak szórakozni akar, nagy valószínűséggel. Lehetőleg fiatalabb lányokkal.(Saját megfigyelés.)

A párom közel volt a 30-hoz, amikor megismertem. Szüleivel élt, soha nem akart nősülni, magának való mérnökember volt. (Mellesleg jóképű, így azt hitték van valami titkolt hajlama,mert nem csajozott.:-))

Fél év múlva a vőlegényem volt, rá egy évre a férjem. Hozzáteszem, én sem akartam férjet még jó darabig...

Szerintem itt a megfelelő emberek találkozása a lényeg. Anyagilag mi a nulláról kezdtük, suli mellett egyetem/fősuli mellett dolgoztunk.

Három éve azt hittük végre van valamink, lakás, kocsi. Jött a válság, ezek a dolgok megvannak még mindig+ egy kisfiú, de már külföldön élünk, mert valamiből ugye élni kell.

De a megfelelő emberrel nem a hely számít. Boldogok vagyunk és mindenből talpra állunk, együtt.:-)

Én amikor gáz pasival akadtam össze, mindig azzal vigasztaltam magam, hogy mekkora sztori lesz ebből :)))

Remélem nem kell sokat 'reptetned' már, és minél előbb megtalálod a boldogságod! :)

Örülök, hogy boldog vagy! :)

Hát ne tudd meg, van némi tapasztalatom ebben...és mesélik a srácok is a sztorikat. Az az érdekes, hogy az "ilyen pasik" eleinte úriembereknek tűnnek. Aztán egyszer csak beállítanak egy edzőtáskányi cuccal...hát ilyenkor szoktak repülni, de ívesen! :D

Én tudom, hogy nagy mázlim van, hálálkodom is rendesen érte :)

Sokáig kerestem párt mire sikerült megtalálnom az igazit, tudom, hogy mennyire nem egyszerű, sőt! Valóban óvatosnak kell lenni, az ilyen pasikat meg pattintani kell rögtön! És ugyanez igaz visszafelé is, a pénzéhes nőket is el kell kerülni, aki egyszer megégette magát, az gondolom már felismeri a típust, tehát el tudja kerülni.

A férfiak soha nem voltak önállóak, ezért kell nekik a nő. "Minden sikeres férfi mögött egy nő áll."

Amúgy biztosan benne van az érzelmi szegénység is, de szerintem a nők rontották el a férfiakat. Ha nem adnák oda magukat olyan gyorsan, akkor a férfi "kűzdene" értük.

Vevő vagyok egy jóvágású 40 körülire...

"Áll-e még a jegenyéd?" jeligére :-D

Ismerősöm sem egy ronda ember, sőt!

Van munkahelye is, jár dolgozni, meg minden. Csak hát ugye anyuci gátolja ebben az egész párkeresésdiben.

Én is sok olyat ismerek, akinek nincs párja, szüleivel él. Sőt akinek még nem is volt soha, legalábbis komolyabb kapcsolata, ugye amiről tudhatnék. Futó kalandok nyilván voltak, de semmi egyéb.

Egyik ilyen ismerősöm pl azért van folyton egyedül, mert anyucija úgy bánik a 34 éves fiával, mintha 14 lenne...Babusgatva van, ha elmegy haverokkal egy laza kocsmázásra, anyuka jól lehordja, hogy "mi az, hogy ittasan mersz haza jönni?". Holott tök részegségtől távol áll. Nem mehet sehová, mert állandóan ez megy otthon. Bár ilyenkor meg belegondol az ember, hogy miért nem költözik otthonról? Lehet ezt sem engedné édesanya... Meg Ő talán azt várja, hogy majd egyszer csak becsenget hozzá Miss Tökély, és azt mondja, hogy "Peti, vegyél el feleségül!". :)

Egy másik hasonló férfi pedig már évek óta teljesen egyedül él, szülőktől elköltözve. Még sincs barátnője/élettársa. De Ő meg úgy válogat a nők közt, mintha mindenki Őt akarná, és neki csak el kéne dönteni, hogy ki legyen a "szerencsés". Egyik túl vékony, másik túl kövér, a harmadik hisztis, a negyediknek már van gyereke, és így tovább. Mindenkiben talál valami olyan kivetnivalót, ami miatt neki nem kell.

De persze vannak olyan férfiak is, akik úgy gondolják, hogy ki akarják élni magukat, mielőtt le lennének kötelezve egy feleség, és gyerekek által.

Sziasztok!

Nagyon érdekes a téma:)

Én majdnem 32éves voltam amikor rám talált a szerelem,akkor már lassan 4éve éltem egyedül és nekem is úgy tűnt,h szinte esélytelen párt találni...Azt láttam én is,h már mindenki elkelt,mindenki úszik a hitelben,kis gyerekeik vannak,ha meg még se,akkor is inkább élnek egy biztos,de rossz kapcsolatban,mert nem mernek váltani!Arra is gondoltam,h aki meg egyedül van,az meg nem véletlen,mert tuti,h senkinek se kellett,vmi nem stimmel vele...aztán meg magamra gondoltam,h akkor velem sem stimmel vmi,mert én se kellek senkinek?

Szóval,nem volt egyszerű...:)De nem lehetetlen!

Nekem eddig kellett várnom az igazira!Mindenkinek kivánom,h találja meg azt akivel boldog lehet,még ha nem is könnyű,csak meg kell látni a másikban az értékeket és nem álmokat kell kergetni...nem kell olyan magasra tenni a mércét,amit mi sem érünk fel:)Ebben is egyet értek az előttem szólokkal,illetve,h az anyagiak is nagyon kihatnak mindenre...ilyen világot élünk!

De kitartás mindenkinek,aki még keresi a párját!:)))

További nagyon szép napot és Kellemes Nyúszis Ünnepeket nektek!

Üdv:Maja

Nézd, akkor szerencséd van! :)

Nem akartam felhozni a magam példáját, de leírom. Harmincas nő vagyok, összegüriztem egy lakást, full fel van szerelve. Sajnos a hitel természetesen még egy ideig aktuális. Viszont van lakásom és ez manapság nem kis dolog.

Én is egy hosszú élettársi kapcsolatból léptem ki és utána kezdtem bele ebbe a lakás projektbe egyedül.

Társkeresés során azt vettem észre, hogy ha valakinek nincs lakása nyomban (heteken belül) oda akar költözni hozzám a papától vagy a mamától! Ez engem személy szerint zavar. Persze a hitelt én fizetem. Ez természetes. Viszont a rezsibe nem ártana beszállni. Nem?

R-go jobb óvatosnak lenni...igen lehet szerződést kötni, lehet ez csak kifogás. Bár ha az ember már megütötte a bokáját nincs sok bizodalma.

Az exem, amikor megtudta, hgoy megvettem a lakást nyomban vissza akart költözni. No ja...maradjon ott ahol van...:)