Szerintetek manapság mennyire gyakori, hogy a 30-as férfiak egyedülállóak? (beszélgetős fórum)

Az én fiam itthon nem segített (csak a szobáját tartotta rendben), és amikor megnősült, megtanult főzni bizonyos dolgokat, polcokat készített, a vásárolt lakás felújítását nagymértékben a menyemmel együtt csinálták, vagyis amikor már a sajátját kellett csinálnia, abban teljes mértékben részt vett.

Bár én is ellene vagyok a katonaságnak, de bizony sok fiúra ráférne, hogy fegyelmet, önállóságot tanuljanak.

Én hajlamos vagyok megölni vele a másikat, de legalábbis nagyon kell kontrollálni magam főleg az elején egy kapcsolatnak mert már rég rájöttem hogy a nők nem tudnak mit kezdeni ekkora érzelmi töltettel, meg a túl sok szeretettel és megrémülnek, nem tudják értelmezni.

Vagy lehet van női kiadásban is akinek ez bejön, aki ilyen, de én még nem találkoztam vele.

A férjem 31 volt, amikor megismerkedtünk, még egyetemre járt. 27 évesen meggondolta magát, hogy ő mégiscsak szeretne egyetemre menni, azóta már befejezte, de közben esze ágában sem volt nősülni, mégis mire? Se lakás, se munka? Egy családot fenn is kell tartani. Egyébként egy okos, normális ember. Túlságosan is.

Nem azt tartom helyénvalónak, hogy tizenévesek "nagy szerelemből" összekötik az életüket "majd lesz valahogy" címszó alatt, aztán se munka, se pénz, se semmi, de a gyerekek jönnek, mert anyuka és apuka még annyira éretlen, hogy fel sem nőtt egy egészséges kapcsolathoz. Egy házassághoz nemcsak vélt szerelem kell, hanem sok más. Aztán meg ezek a fiatalok pár év múlva döbbennek sorra rá, hogy ki ez az ember mellettem? Egy kiforratlan ember ne házasodjon! Nem egy ilyen van a környezetemben, de ez sem törvényszerű (persze). Én legalább tudom, hogy egy életre szóló döntést hoztam, tudom, mit akarok, mit várok el tőle, és ez fordítva is igaz. ha hozzámentem volna 19 évesen ahhoz az emberhez, akibe "annyira szerelmes voltam", akkor nekem régen rossz lenne most, de nagyon.

A második is nagyon korrekt lenne, tudod "minden megoldás érdekel":-)

Persze nekem is szokták néha mondani emberek hogy "azért vannak rendes lányok is hidd el":-)

Erről jut eszembe amit írtál, hogy az ember mennyire meg tud változni, én valaha nagyon rosszul bántam szerintem a lányokkal, nem megcsalást értek alatta mert az soha, hanem elhanyagoltam őket, nem kezeltem őket nőként, nem sokat tettem értük, elfelejtettem a névnapjukat stb. Mára meg eljutottam oda hogy "a csillagokat is lehozom neked ha kell" és komolyan is gondolom, igaz erre meg jól ráfaragtam, de nem is ez talán már a lényeg hanem hogy az ember tud változni sokat ilyen téren, persze ehhez kellett jópár csalódás meg lányok akik elmondták elég durván (szerencsére) az igazat nekem rólam meg hogy milyen vagyok ( voltam ).

De hogy ezt most minek írtam le azt se nem tudom:-) Mert nemigen vág témába.

..ha nincs késztetés, annak oka van...ez a jelenség nőknél is előfordul!

Ne keverd össze a meddőséggel! Ebben külső károsító tényezők is szerepet játszhatnak! Ennek ellenére ezek a nők még szeretnének gyermeket!

Ez a "mama-hotel" jelenség. Rendkívül gyakori jelenleg egyébként nem csak nálunk hanem külföldön is, főleg bizonyos dél-európai országokban, de lányoknál is ugyanúgy megvan nem csak fiúknál.

Legalább annyira vannak anyagi mint kényelmi okai többnyire. Egyszerűen akit nem nagyon tudnak a szülők támogatni nehezen tud összehozni egy lakást sokszor még hitellel is, aztán inkább a küzdés helyett választja a kényelmesebb megoldást. Kétség kívül hatalmas előnyei vannak, ha valakinek még normális állása is van mellé akkor egy csomó olyanra tud költeni így amire másképpen esélye sem lenne talán, pl. drága külföldi nyaralásokra, ruhákra stb.

De az anyukák nem mindig szeretik azért ezt ennyire, csak eltűrik inkább szerintem.

Eléggé elterjedt ez.

Viszont a nők ezt csupán maguknak köszönhetik!!!

Nem egészen értem amit írsz. Aki nem akar gyereket férfiként az hibás, és jó is, hogy nem nemz?

Csak mert ha a természetes szelekciót hozod példának, akkor azokat a nőket se engedjék szülni, akik természetes úton nem esnek teherbe...