Szerintetek manapság mennyire gyakori, hogy a 30-as férfiak egyedülállóak? (beszélgetős fórum)

igen akkor fázok rá a legjobban

edig is ezvolt mindig semi értelme

úgysem lene belöle semi

ha a hejesírásal foglalkoznak akor a belsöértékemet semissnek veszi és csak jétékszer vagyok a számára

Volt egy duci barátnőm:-) Két évig. A világ legrendesebb nője volt, mai napig nagyon szeretem őt mint embert és beszélni is szoktunk. Az egyetlen barátnőm volt akire rábíztam volna az életemet is, mondjuk ez a többire nézve nem egy túl hízelgő kijelentés:-)

De tényleg zavart azért valahol ez benne bár soha nem mondtam meg. Nem e miatt lett vége hanem más dolgok miatt egyébként. Viszont ez amit levezettél tetszik és ez így is van ahogy írtad, egyetértek vele.

Szerinted melyik nő akar megismerkedni egy olyan pasival, akiből árad a negatívum, a megkeseredettség, a fásultság, a boldogtalanság, mindez egy hatéves helyesírásával ötvözve???

Próbálj pozitívabban gondolkodni, mosolyogj a nőkre, legyél velük kedves, gáláns, humoros, jóindulatú, mutasd magad magabiztosnak és őszintének! Biztosan előbb horogra akad valaki, mint így!

vajon minek értelme nincs

midig úgyan azt kapom sosem változik.

ha már a helyesírás fontos akor nem értékelik a belsö értéket

mivel csak az neki a fontos

Az, hogy leadni az igényeket egy kicsit erős megfogalmazás. Mondjuk inkább azt, hogy formálni az igényeket. Ha leadjuk, akkor valahol kompromisszumot kötünk.

Pl. neked nem tetszenek a ducibb lányok, de leadod az igényeket, és összejössz egy ducival. Nem érzed vele jól magad, mert duci. Téged ez zavar, frusztrál. Akkor úgysem tudsz vele igazán boldog lenni, ha csak a duciságát látod benne.

Mondok viszont egy ellenpéldát: a férjem először nem akart engem megismerni, mert a haverja azt mondta rám, hogy duci vagyok. Aztán kiderült, hogy nem is vagyok duci. Egymásba szerettünk, összeházasodtunk. Azóta 15 kilóval több vagyok. Még mindig szeret, sőt imád! Ezért a boldogságunk érdekében nem szabad elzárkóznunk olyan dolgoktól, amiről úgy véljük, nem fér bele, és ezt ne úgy fogjuk fel, hogy leadtam az igényeimet, hanem hogy a másik pozitív dolgaira koncentráljunk a negatívak helyett. Mert amellett, hogy duci vagyok, neki humoros, szép, okos, aranyos, hűséges...és én sem a kopaszodó, pocakosodó harmincast látom ám benne, hanem sokkal többet.

na én enyi kritériumot ne szabok ki de

itt mivel 30 férfiakrol van szo

én 40 vagyok és egy barátnöm sem volt sosem

érdekes akor én vagyok a hülye!

akor ki is az aki rengeteg feltételekt szab ki mivel sosem én vagyok aki szakit vagy enek nem is lehet mondani inkáb nem kelek senkinek

Ez általános igaz szerintem, lányokra, fiúkra egyaránt jellemző hogy nagyon magasak az igények sokaknál.

Régen bennem is volt valami hasonló, de már rég felfogtam hogy ennek semmi értelme csak azt éri el vele az ember hogy elmennek mellette olyanok akikkel nagyon jól érezné magát egyébként.

Viszont álszentnek sem szabad lenni, tény ami tény, a külső majdnem mindenkinek számít. Nem úgy számít hogy a szépségkirálynő jó csak vagy fordítva Brad Pitt, de tény hogy mindenki vagy majdnem mindenki első körben olyat keres aki fizikailag vonzó, legalábbis én így látom.

Inkább én úgy mondanám valahogy hogy le kell adni dolgokból cserébe hogy kapjunk valamit.

Na, akkor az igények. Pl. arra jöttem rá, nekem az hogy szép arca legyen egy lánynak nem lényeges, elég ha valami megfog benne, sőt az az igazán lényeges és jobb mintha szimplán szép, ez mindig valami hiba, sérülés meg hasonlók ( bár több barátom szerint ez már perverzió szintjére emelkedett nálam :)). Viszont számít az alakja, hogy jó legyen, ez mondjuk egy elvárás nálam.

Okos... nekem már nem kell hogy az legyen, régebben igen:-) Úgy mondanám nem baj már ha műveletlen csak ez ne párosuljon közönségességgel, rosszindulattal is.

Humoros, ez mérsékelten talán fontos ami annyit jelent hogy legyen némi humorérzéke azért.

Rendmániás nem kell hogy legyen, főzni nem kell állandóan, elég ha néha:-)

Na eléggé leadott igények? Remélem igen.

na de kérem ez azért egy elég erős általánosítás....... most lehet meg leszek kövezve de komolyan az a véleményem h vannak olyan pasik/férfiak és persze nők is akik kifejezetten élvezik ha játékszernek tekintik őket. Az ilyen tipus mindig is a pláza cicák mellett éli az életét.

Van az a tipus is természetesen aki sértve érzi magát egy ilyen eset folyamán és teljesen jogasan hiszem a másik érzelmeivel nem szabad játszani egyik nem részéről se.

inkább az hogy vannak olyan férfiak hogy senkinek nem kell.

vagy inkább csak játszanak velük pontosan a érzéseivel

csak egy játékszerek vagyunk semmi más

Természetes, nem is akarok én sem 19 évesen házasodni, még így 23 évesen sem. Ráérek 26-28 éves koromban, majd ha úgy érzem. Még nem jött el az ideje.

De már annyiraeltértünk az alap témától, ami nem is baj, csak én nem a házasságra éleztem ki a témát, hanem egyáltalán az egyedüllétre.

A harmincas férfiak szülei lakást vettek, vagy felépítették az otthont, szociálpolitikai kedvezményt kaptak, kifizették rá a hitelt, stb.

Sok helyen az egyik szülő már nyugdíjas, vagy meghalt, tehát az övé is... Manapság fizetni a tízezreket albérletre, a több tízmilliós kölcsön tudatával élni nehéz és kockázatos... Szóval elgondolkodtató. És itt mindegy, hogy férfi vagy nő... Az utóbbiaknál talán jobban működik a fészekrakás ösztöne. Vagy a mindenáron külön...

De lehet a kényszer is.