Szepes Mária idézetek (beszélgetős fórum)
"Ne csak törekedni, összpontosítani tanulj, hanem elnyugodni, lazítani is, mert erre éppolyan szükséged van, mint a tevékenységre."
/Szepes Mária/
"A szépség igazságát az igazság szépségével cseréld fel, hogy lélekmadarad kiszabaduljon hamis képzeteid kötéseiből."
/Szepes Mária/
"A szeretet valódi természetét nem ismerheted meg, ha csak azt szereted, aki sohasem bírál, mindenben aláveti magát kívánságaidnak, feltétel nélkül csodál és szolgál téged."
/Szepes Mária/
"Sohase a saját kívánságaidat vetítsd rá az emberekre, a körülményekre, hanem valamennyi karakterben és sorsvonalban az objektív valóságot próbáld felismerni. Mert csak az nem csalódik, akinek nincsenek téves várakozásai."
/Szepes Mária/
"Az ideák éppolyan testek és esszenciák, mint a fizikai elemek, csak magasabb rezgésszámon élnek. Mindaz, ami az anyagban megvalósul, ezekre a láthatatlan ideavázakra épül."
/Szepes Mária/
"Tudni. Merni. Akarni. Hallgatni." Életed beavatási próbái e négy kabbalista erény köré épülnek. Megvizsgáltad -e ezek tükrében, hogy mikor hagyott cserben tudásod? Mikor riadtál vissza egy merész tettől? Milyen helyzetben történt rövidzárlat mágikus akaratod vezetékrendszerében? Beszéltél -e, mikor hallgatnod kellet volna?"
/Szepes Mária/
"Tanulj örülni, csodálkozni s a jelen biztonságos fészkében elmúlhatatlan szépségéről álmodni a benned élő gyermektől. Az emberi életkor számadata csalóka visszfény. Repülj az idő gátrendszere fölé, ahonnan jöttél, s ahová valóban tartozol."
/Szepes Mária/
"Szabályozd gondolataid tüzét. Legyen lassú, egyenletes alkímiai hő, ne lobogjon emésztő, pusztító lánggal, mint a szenvedély és az indulat. Így fokozatosan átalakít, érlel, ahogyan a gubóból a hernyó szárnyas lénnyé lesz. S amikor a pillangó felrepül, ő sem néz vissza széttört gubójára, nem gyászolja léte levetett jelmezét."
/Szepes Mária/
"A mentális alkotó tevékenység létfeltételek alapjait táplálja az emberi síknál magasabb rezgésű lények számára éppúgy, ahogyan a növények oxigént termelnek a többi élőlény részére."
/Szepes Mária/
"A test és az ösztönvilág ingerei, kényszerei kielégületlenségből fakadnak, elviselhetetlen hiányérzetet próbálnak betölteni."
/Szepes Mária/
"A bölcs mosoly a szenvedélyes bánat és öröm fölött fénylik kimondhatatlan derűvel, mint a felhőket átfúró hófehér hegycsúcs. Piramisábrája benned is égre emelkedik, s az örök jelen egyensúlyát kínálja menedékül."
/Szepes Mária/
"Jövőd valamennyi lehetősége múltadban és jelenedben rejlik. Tegnapod kényszerű kötéseit a képlékeny jelenben holnapod teljesen új környezetévé alakíthatod megismerésed mustármagnyi energiájával."
/Szepes Mária/
"Az unió a Nap-lényeggel, az alkotóerő szétsugárzó áradásával egyesít. E teremtésaktust hő- és fénytünetek jellemzik. A Nap-erők kiteljesedése megosztódás, a személyiség háttérbe szorítása, a közösségbe való hővetítés, amely legmagasabb szintjén elkülönült gócból egyetemes életté old."
/Szepes Mária/
"Aki kitartóan kérdez, az mindig feleletet kap. Az emberek ritkán várják be, amíg kérdésük megtestesül, nyíllá sűrűsödik, amely surranva repül céljuk középpontjába, és feltöri a hallgatás mágikus pecsétjét."
/Szepes Mária/
"E világból a víz, a tűz és a kereszt próbáján át vezet kiút, ahogy belépni is a nedvek, a hő és a kín ösvényén át lehet. De a születés, betegség, halál próbáihoz a kegyelem lehetősége társul, amely a félelem és a haláltudat fölé emelkedő szellem bizonyosságát zengi az Örökkévalóságról."
/Szepes Mária/
"Szárnyalj fel az Adeptusok Hegyének felhőket átdöfő piramiscsúcsára. Építsd meg ott a szellemi tudás sasfészkét. Vond ki a mulandóság csíráit tested mélységi súlyából, de örökkévaló életedet ne temesd az anyag súlyos sziklái közé."
/Szepes Mária/
"A sötétség a kárhozott szomorúságával hívja meg a világosságot. A világosság magvában sötétségidéző szorongás feszül. Egyik a másik nyomában fut a matéria síkján. Sorsuk az, hogy váltsák egymást. Ugyanaz a törvény teljesül be rajtuk, amely az éjt a nappal sarkába űzi, s az életet a halál elől átszökteti a Tükörvilág küszöbén."
/Szepes Mária/
"Meg tudod -e különböztetni, hogy figyelmeztető előérzet vesz -e erőt rajtad egy látszólag kockázatos lépés előtt, vagy félsz megtenni valamit, ami kockázattal jár ugyan, de lezár egy tarthatatlan helyzetet, s új lehetőséget nyit meg előtted?"
/Szepes Mária/
"Ha növényekkel álmodsz, az lelked szenvedélyvilágát mutatja; ha állatokkal, az lelked indulati hangoltságát tükrözi vissza. Érzelmeid gyökerei e humuszból nőnek elő. Megszelídítésük a benned virágzó, játékos vagy kegyetlen természet erőin visszaszerzett teremtő hatalmadtól függ."
/Szepes Mária/
"Az élet úgy válik csodálatos színjátékká, ha tudatosítjuk átmenetiségét, s nem torzul gyásszá a látható lét örök energiájának áthullámzása a láthatatlan síkra."
/Szepes Mária/
"Amint feladod a tehetetlen szánalomból és bosszúságból eredő görcsöt, egészségtelen viszonylataid lassan feloldódnak, vagy eltűnik belőlük a gyötrő feszültség. "Egy kézzel nem lehet tapsolni."
/Szepes Mária/
"Minden átmenetben van körülötted, benned és az egész anyagi világban. Hogyan akarnál cölöpöt leverni e végtelen mélységű létóceánba, hogy szilárd épületet emelj rá? Bevihetnéd -e a szobádba dísznek a leggyönyörűbb, hóból formált szobrot? E rögzíthetetlenség mégis könyörületet rejt, mert nemcsak a földi jó, hanem az is elmúlik benne, ami bánatot, gyászt okoz."
/Szepes Mária/
"senki nem függetlenítheti magát maximálisan a környezetétől"
Nem tudom, mit értesz a "maximálisan" alatt, de annyira igenis lehetséges függetlenítened magad a környezetedtől, hogy az kb. olyan mértékben hasson rád, amekkora egy papírra rajzolt síkidomnak a MAGASSÁGA. Vagyis elhanyagolható mértékben.
Nekem pl. sikerült. Igaz, nem egyik pillanatról a másikra, és több lépésben, de össze se tudom hasonlítani, mennyivel jobban élek azóta.
Hát, ebben csak hinni lehet, mármint ha az embernek vannak tapasztalatai, könnyebb elhinni az efféle kapaszkodókat. Nekem ez már gyerekkoromtól megvolt. Az egy más kérdés, hogy az ember felnőttként milyen próbatételeket vállal be, a saját fejlődése érdekében. Sajnos van egy ellenerő, ami ebben a mértékben is próbálja őt akadályozni. Az életminőségem progresszív, de azzal együtt determinált is abban az értelemben, hogy senki nem függetlenítheti magát maximálisan a környezetétől. Ugyanakkor nagyon megnehezíti egy örök optimista ember életét, hogy egy örök pesszimista közeggel kell együtt lélegeznie. Kölcsönhatások vannak. A kollektivitásnak hatalmas húzó- és taszítóereje van. Ebben egy idő után kimerül az ember, ha nem reppen (emelkedik) föléje. Senki nem mondta hogy könnyű a pozitívat, a jót képviselni. Ez egy óriási tévhit. Ellenben hatalmas erő, hit, bátorság kell hozzá. Összefoglalva: ÖNBIZALOM, ÖNMAGUNKBA VETETT HIT
***
"Könnyebb vakon sodródni a mélység ösztönáramlataival, mint ellenállni a nehézkedés tömeghatásának. Könnyebb a fénytelen hétköznapok lapályán vesztegelni, mint a mulandó lét szakadékából a SZENT HEGY csúcsára felcserkészni."
/Szepes Mária/
***
"A gyermek nemcsak hiszi, hanem még tudja a csodát, amit a felnőtt legtöbbször elfelejt. A csodák bizonyosságának azonban kettős kulcsa van. Egyik a gyermek, másik az öreg bölcs lényében rejlik. E két kulcs együtt nyitja az Éden kapuját."
/Szepes Mária/