Pedofilok leselkednek a gyerekeinkre? (tudásbázis)

Viszont szerintem nem biztos hogy azzal megodlható a probléma hogy állandóan elkisérik a gyereket.

Inkább valamiféle felkészítés,önvédelmi oktatás,arra hogy tudja magát megvédeni.És itt most nem az ovisokról beszélek.

Hát szerintem nem.

Azért egy ilyet nem könnyű feldolgozni.

"akár csak ráteszi valaki a kezét), és épp nem lennék ott, ordítson, ahogy a torkán kifér"

El tudom képzelni hogy valaki megérinti a vállát hogy megkérdezze: merre van a Petőfi-utca? Ő meg visít ahogy a torkán kifér.

Előfordulhat bizony ismeretlennel, ismerőssel egyaránt. Velem is ez történt. Kiskoromban egy exhibicionista emberrel való találkozás nagyon mély lelki traumát okozott. Eleven cserfes vidám kislány voltam addig az esetig, aztán megváltoztam. Befelé fordulóvá, zárkózottá és depresszióssá váltam. Féltem az emberekkel kapcsolatba lépni, a boltban egy zsemlét nem mertem kérni, köszönni sem, szinte semmit. Ez persze társas kapcsolataimban sem volt másképp, arra is rányomta a bélyegét. Magányos voltam visszahúzódó és félénk, igy kevés barátom volt. Párkapcsolatom egyáltalán nem, fiúkkal szóba sem mertem állni sőt sokszor rájuk nézni sem. Akkoriban megvolt a feljelentés a rendőrségen, azonban egy általános iskolás kislány panasza nem sokat nyom a latban tehát nem történt semmi. Én a mai napig tudom ki volt az de nem hitt nekem senki. Valahogy az emberek elzárkóznak egy ilyen történet elől, struccpolitikát folytatnak és tabuként kezelik. Majdnem tönkretette az életemet, nem kerültem pszichológushoz egyedül kellett feldolgoznom.

Most 20 éves vagyok, de teljes mértékben még most sem sikerült feldolgoznom, pedig voltaképp hozzám sem ért.

Bocs,most olvastam hogy nem nekem írtad.

Én meg szépen válaszoltam rá.Annyira egyforma a név :)

Mikor gyerek voltam akkor igy hívták :P

Azóta lehet hogy már nem.nem tudom, nem találkoztam velük mostanában :)

Hát,ez a veszély valós,és leselkedik a gyerekekre sajnos.

Én ezért nem értem,amikor szülő ovis gyereket rak fel az iwire,fotó,ovi címe,stb...

Olyan ez a pedofil bácsikáknak mint egy hatalmas katalógus.

Kiválasztja,rábök,majd meglesi,elcsalja.

Mi a tizenkét és fél éves lánykámat is hozzuk-visszük. Nyolcosztályos gimibe jár, és az a város másik felén van.

Itt az utcából is sokan teszik a megjegyzést, hogy miért nem jön-megy már egyedül, de én azt mondom, mindenki a saját gyereke ügyében döntsön.

Amúgy én azt tanítottam még meg neki, hogy ha bármi erőszak félét tapasztal (akár csak ráteszi valaki a kezét), és épp nem lennék ott, ordítson, ahogy a torkán kifér, mert az tán feltűnik.

A másik fontos, hogy soha nem menjen el idegennel, mondván, hogy "anyukád ügyfele vagyok, engem kért meg, hogy hazavigyelek".

Olyan szar ez, én már 5 évesen egyedül jártam oviba.

Gyermekkorúként intéztük el a bácsit (nem volt büntethető és nem is ment a rendőrségre)

Ez a világ ilyen. Erőszakos.

A gyerekemnek lehet, azt fogom majd mondani, hogy ha leszólít valaki és gyanús akkor jól verjétek meg az osztálytársaitokkal. Akkor majd nem fognak az intézmények környékén tobzódni az ilyen alakok. A gyermekek meg nem büntethetőek.

A tanár helyett - verjék a pedofilokat!

nem

Hajlamosak, pláne elsőben kitalálni, hogy kell (még akkor is ha nem), és jogos is a részükről, mert hirtelen nyugton kéne maradni az ovi után... Erre volt az a megoldás, hogy hátul a teremben van szőnyeg, ha nagyon nem bírták az egyhelyben létet, hátra lehetett menni picit autót tologatni, könyvet nézegetni az elején. Természetesen, akinek ezután is nagyon kellett, kiment, de jobbára megszünt a kijárkálás. Mivel az emeletünkön történt két eset, egyáltalán nem tartom túlzásnak. Egyik délután a tanító ment az egyik kirohant kisgyermek után, mert ők is így látják biztonságosabbnak. (nem részeleteztem úgy mint most, természetesen ha nagyon kell, úgyis ki fog kéretőzni)

Persze hogy nem.Ebben igazad van.Lakótelepen lakom.A házunk mellett park van.Nap mint nap látom hogy a 6-7 évesek egyedül járnak suliba.

Anyu apu dolgozik,nem tudják ezt megoldani.De szerintem úgy a jó ha a gyerek önálló,erre pedig hogy vigyázzon, csak akkor lehet megtanítani igazán, ha önállóan jár-kel.Ha ott vagy mellette akkor biztonságban érzi magát, és hozzá is szokik, aztán majd ha egyszer egyedül kell mennie, akkor fog félni.

Persze, egészségesen hozzá lehet állni a témához, hogy lehet egy gyerekkel elbeszélgetni,mi az amire oda kell figyelnie.

Ennél sokkal többet nem tud az ember tenni

Ez sajnos így van. Amikor én voltam gyerek cukrosbácsinak hívtuk az ilyet.

Ugyanúgy volt és lesz is

Persze, hogy nem állhatok mindig mögötte:) De eljön az az idő,amikor már meg tudja védeni magát!

Az meg, hogy nem fog örülni neki, ha a szülei kísérgetik.. szerintem attól függ, hogy van nevelve a gyerek és milyen a kapcsolata a szülővel. Ha egyben baráti a viszony,akkor nem gond, ha a szülő kísérgeti.

Itt nem erről van szó, hogy iskolába ne szóljon senkihez!

Hanem a felvilágosításról, hogy mit kell tudnia a gyereknek, hogy ne legyen semmi baja, hogyan kerülheti el a problémát!

Ilyen emberek mindig voltak.

Emlékszem Édesányám mindig mondta, hogy ne fogadjak el senkitől - semmit. Gyerekként bandázva meg is dobáltunk és meg is vertünk, olyan bácsit aki "mutogatós" volt.

Sajnos a társadalom, a felületes törvényi szabályozás, a sztárügyvédek és sorolhatnám még a sok "új" dolgot, amivel sikerült KINEVELNÜNK és bátorrá tennünk ezeket a (nem is embereket).