Ősz és a természet

„Itt van az ősz, itt van újra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem, de szeretem.”

Ahogy a nagy magyar költő Petőfi Sándor is megírta versében: Itt van az ősz, itt van újra.

Úgy gondolom, hogy számomra az ősz a legszebb, legkedvesebb évszak.

Akkor, amikor a nyár folyamán minden zöld színbe pompázik, addig ősszel új ruhát ölt a természet. Ez az évszak hozza meg a természet igazi szépségét. Ilyenkor megtalálható a sárga, a barna, a rozsda barna, a vörös - és talán mondhatnánk -,hogy az összes létező szín.

Nincs is annál szebb, amikor a nap még süt és az ember jókat sétálhat, kirándulhat egy-egy őszi erdőben. A föld tele van száraz levelekkel és talpa alatt zörög az avar. Ekkor ugyan még a fák tele vannak mindenféle színű levelekkel, amelyek kapaszkodnak az ágakhoz, bár tudjuk, hogy hamarosan ők is a földre pottyannak.

Az ősz meghozza számukra az elmúlást. Így kerek a levelek, növények élete, amelyek avarként táplálják a talajt, ezáltal azt a fát is, amelyről lepottyantak.

Reményeink szerint jövő tavasszal újra minden kis levél kihajt, és csodássá, terebélyessé teszik újra a fákat.

Minden évszaknak megvan a maga szépsége, de az ősz illata, színessége feledhetetlen.

Szerencsére jövőre ismét eljön és újra megcsodálhatjuk szépségét.