Öröklés: 300 ezer forint alatti ingóság (beszélgetős fórum)
Mert olyan nincs, hogy "nem jut".
Anyu bankszámláját örökölte a húgom, a közjegyző tanácsára. 16 Ft volt rajta a temetés után.
Ha nincs jogerős kitagadás, akkor legalább jelképesen kell örökölni valamit.
Egyszerűen:
A lemondás kifejezés helyet az átengedést kell használni, és az örökséget át lehet engedni más személy részére.
Bocsánat! Igazad van!
De akkor már beidézhetted volna a másik részt is! :D
"Az örökség visszautasítása
A magyar jogban az ipso iure öröklés elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik, és ezzel az örökség kvázi automatikusan – minden más jogcselekmény nélkül – kerül át az örökhagyó tulajdonából az örökös tulajdonába. Ebből eredően az örökösnek nem kell külön nyilatkozatot tennie a jogutódlás beálltához, azonban ez azt is eredményezhetné, hogy valaki úgy lesz örökös, hogy adott esetben nem akar örökös lenni. Ennek megoldására szolgál az a Ptk.-beli szabály, hogy az örökséget – az öröklés megnyílása után, egyoldalú nyilatkozattal – visszautasíthatjuk.
A visszautasítás joga mind a törvényes, mind a végintézkedésen alapuló örököst megilleti, tehát bárki visszautasíthatja az örökséget, ha nem szeretné megörökölni azt. Egyedül az államot nem illeti meg a visszautasítás joga, ugyanis az államot a Ptk. szükségképpeni törvényes örökösnek tekinti, amelyik akkor örököl, ha az örökhagyónak egyáltalán nincs örököse.
A visszautasítás – a lemondáshoz hasonlóan – csak a visszautasító személyre vonatkozik, a leszármazók kiesését nem vonja maga után. Azonban a Ptk. szerint a visszautasítást nem szükséges írásban megtenni. A visszautasító nyilatkozat akár a hagyatéki eljárás során, akár azon kívül (nem címzetten vagy valamelyik örököstárshoz címezve) megtehető."
Tehát a közjegyző mondhatta volna a húgodnak, hogy visszautasíthatja az örökséget.
A m esetünkben nem volt végrendelet.
Egyébként inkább arra akartam példálózni, hogy nem feltétlenül kerül leltárba az ingó vagyon.
Az örökhagyó életében.
"A Ptk. szabályai szerint aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. Vagyis lemondani előre kell, amikor még él a leendő örökhagyó.
Ebből következően a lemondás létrejöttére az élők közötti szerződési szabályok vonatkoznak, azonban a törvény szövegéből kiindulva lemondási szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni. Miután pedig élők közötti jognyilatkozatról van szó, azt nem a végrendeletre vonatkozó rendelkezések szerint kell értelmezni, kivéve az akarati hibák miatti érvénytelenséget, mert erre a végrendelet megtámadására vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli a törvény.
A lemondás főszabály szerint csak a lemondó örökösre hat ki. Azonban a megállapodásban a felek kiköthetik azt is, hogy a lemondó leszármazóira is kihasson a lemondás, vagy ugyanezt eredményezi az is, ha a lemondás a köteles részt elérő kielégítés fejében történt. Lehetőség van arra is, hogy a törvényes örökös egy meghatározott személy javára mondjon le az öröklésről. Ez arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Ám ha a kijelölt személy nem számít sem törvényes örökösnek, sem pedig végrendeleti örökösnek, tehát nem örökölne az örökhagyó után, akkor a szerződésben kifejezetten ki kell térni a megnevezett személy hagyatékból való részesítésének szándékára."
Valamint a húgom azt sem akarta, hogy a gyerekeire szálljon át az ő része.
Hárman örököltünk nemrégiben, elhunyt édesanyánk után.
Gyakorlatilag csak a házáról volt szó, a benne levő ingóságokról sem hagyatéki leltár nem készült, sem sehol megemlítve nem volt. (Semmi értékes dolog nem is volt a birtokában, csak a sok könyve, de ezt meg sem kérdezte senki a hivatalban.)
A bankszámláján levő pénzét a temetésre költöttük.
A házat hárman örököltük volna, de a közjegyző előtt az egyik húgom le akart mondani a részéről. A közjegyző ekkor beleszólt, hogy "semmit sem örökölni nem lehet", ezért azt javasolta ennek a húgomnak, hogy "örökölje" a bankszámlát, amely üres ugyan, de mégis megnevezhető és okiratba foglalható örökség.
Az ingóságra ekkor sem kérdezett rá a közjegyző.
Köszönöm a részletes választ, amiben szerintem benne van a helyes válasz.
A határozatban a lakás mint ingatlan vagyon és a milliós nagyságrendű számlapénz szerepel, mint hagyaték.
A határozatban a 300 ezer alatti ingóságokról szó sincs.
Tehát én is azt gondolom, hogy ez utóbbi az eredeti örököst illeti.
Szerintem attól függ, hogy a közjegyző szó szerint!! hogyan fogalmazott.
Ha "lakó ingatlan" megfogalmazás van a határozatban, akkor az ingóságokról nem mondott le az örökös.
Ha viszont úgy fogalmazott: lakás és a benne levő ingóságokról... akkor igen, azokról is lemondott.
Alaposan meg kell rágni, hogy szó szerint a határozatban kizárólag csak az ingatlanról + készpénzről van-e szó, vagy kifejezetten külön megemlíti az u.n. "ingó vagyont" is!