Nemi erőszak....vajon, tényleg mi nők vagyunk a hibásak, hogy bekövetkezik? (beszélgetés)
Iszonyú dühbe tudok gurulni mikor ilyen történetet olvasok. Nem is feljelentés kell nekik, az ilyenek még élveznék is a felhajtást, tán még büszkék is magukra, hogy milyen "f@szagyerekek". Az egész csak az áldozat számára megalázó.
Én inkább visszahoznám a középkorban jól bevált kínzó mószereket. Jaaaaaj, de el tudnék játszadozni az ilyen alakokkal egy kínzókamrában!!! Azt is megbánnák, hogy megszülettek...
Már több mint 4 éve történt, de még senkinek sem tudtam részletesen elmesélni.
Szerintem most sem fog menni, de megpróbálom.
Edzésről mentem hazafelé, leszálltam a buszról, és indultam a házunk felé. Egy garázssoron kell végigmenni. Az egyik oldalon van egy trafóállomás vagy mi, pont a sor közepén. Miután elhaladtam mellette kilépett 3 férfi. Éreztem hogy baj lesz, elkezdtem futni, de holt fáradt voltam, utolértek, lefogtak, elkezdték letépni a nadrágom, és nem tudom tovább írni. 50 méterre voltam a házunktól. Egyáltalán nem néztem ki kihívóan. Egy barna nadrág volt rajtam, és egy fekete zárt felső.
Próbáltam küzdeni ellenük de 3 megtermett férfi ellen esélyem sem volt, de azért próbálkoztam. Többször megütöttek, belémrúgtak, hogy fogjam be a szám, és álljak le, de nem tettem, mert menekülni akartam. Nem akartam hogy megtörténjen. Utána ott hagytak félmeztelenül a földön, a porban fekve. Kb fél órába tellett mire össze tudtam magam szedni. Amikor hazaértem már mindenki aludt. Örültem neki. Engedtem egy kád vizet, és beleöntöttem egy csomó Ultrasolt. Kb 3 órán át áztattam magam. Jó ideig fertőtlenítőszerekkel kombináltam a testápolót. Le akartam mosni magamról a szagukat, az érintésüket, a jelenlétüket, az emléküket.
Édesanyám, a barátnője, és a nagybátyám is rendőr. Rengeteg nemi erőszakos esetről hallottam, és nem akartam átélni azt amit azoknak kellett akik feljelentést tettek. Nem akartam hogy bárki is tudja mi történt velem. Nem akartam emlékezni, nem akartam kérdéseket, nem akartam sajnálkozást, nem akartam hogy csámcsogjanak rajta. Nem akartam szembesülni igazán azzal ami történt.
Ez az eset rányomta a bélyegét a szexuális életemre is, de nem hiszem hogy jobb lett volna ha feljelentést teszek. Egy ilyen cselekedetért nem lehet méltó elégtételt kapni.
Talán az nyugtatta volna meg a lelkem ha megkínozhattam volna őket, de ugyebár arra az igazszágszolgáltatás nem ad lehetőséget, pedig szerintem minden erőszaktevő kínzást érdemelne és azt hogy tönkretegyék az életét. Ahogy ő tette valaki mással...
Kétségtelen, hogy számos nő elveti a sulykot az öltözködésével, vagy a viselkedésével. De ez, sőt semmi más sem, semmi semmilyen körülmények között nem lehet ok az erőszakra! Születésétől fogva minden embert megillet a jog, hogy saját akarata szerint önmaga rendelkezzen a testével, és nincs ok, ami felhatalmazhatna bárkit, hogy ezt elvegye tőle.
Azon kívül a nemi erőszak korántsem csak a nemi ösztönökről szól, hanem hatalmi kérdés. Aki ezzel él, az le akarja igázni a nőt, gyűlöli és fél tőle, ezért meg akarja semmisíteni és elveszi a szabad akaratát. Az ilyenek nem férfiak, sőt nem is emberek. Mert az embert az állattól az önuralom és a tisztelet különbözteti meg.
Szerintem nagyon bátor vagy, hogy nem hagytad annyiban a dolgot. Sokan vannak, akik nem mernek feljelentést tenni, mert attól félnek (sajnos jogosan), hogy még őket fogják meghurcolni azért, aminek csak áldozatai voltak. A többi leendő áldozat sokat köszönhet neked! Nem kell szégyellned magad, csak annak az "embernek" kéne, aki így "ismerkedik".
A provokációt a többség sem úgy érti, hogy direkt egy férfit provokál a nő, hanem pl. rövid szoknya volt rajta, meg kint volt a melle stb., ezért provokáló. Magyarul a felelősséget a nőre hárítják. Lehet, hogy egyeseknek az is megfordul a fejében, hogy miért nem talpig beöltözve jártál gyógyfürdőbe. Az viszont már keveseknek tűnik fel, hogy ugyanazt a nőt férfiak százai láthatják ugyanazon a napon, akiknek érdekes módon eszükbe sem jut, hogy a nő provokáló (vagy ha mégis, akkor sem viselkednek úgy, mint az állatok).
Idegen volt, és mint utólag nem én voltam az első, de én voltam a legfiatalabb. Gyógyfürdőbe kellett járnom a térdműtétem miatt, ez az "ember" pedig odajárt évek óta "ismerkedni". Csak sose kapták el... Aznap én is elmenekültem, nem szóltam senkinek a fürdőben; de másnap Anyukám szólt a biztonságiaknak és tudtam, hogy pénteken megint ott lesz(akkor volt időpontja masszázsra) és vissza kellett mennem oda és kifigyelni hol lehet és ha felismerem jelezni és a rendőrség azonnal el is kapta... Rémes volt a medencék és a kezelők között cikázni... Bár legjobb barátom elkisért én meg kapucnis földigérő köntösbe próbáltam észrevenni a gőzben... Megtaláltuk szóltam az őrnek és bilincsben kivezették... Mindenki minket bámult, fiatal lány idős férfi... Azt hittem helyben beleugrok egy medencébe alábukok és ki sem jövök többé... Szégyeltem magam, meg az egész helyzet rémes volt, hogy vissza kellett mennem, de a többi leendő áldozat miatt meg kellett tennem... A térdemet csak onnan tudta, hogy 2x akkora volt mint a másik és volt rajta 3 frissen hegedett vágás...
Igazad van, nem érdekel ez a provokál nem provokál, noha hozzá kell tennem egy elhízott kopaszodó gusztustalan 60 éves férfit sztem egy 19 éves sem provokálna semmilyen módon...
Szia!
Borzalmas, ami veled történt. Ne is foglalkozz azzal, akinek egyáltalán megfordul a fejében az, hogy a nő viselkedése és az erőszak között bármiféle kapcsolat van. Egyik ismerősöm (pszichológiát tanul) mondta, hogy ez tipikus védekezési reakció, ha egy nő a másik nőt hibáztatja azért, ami történt vele, azzal tulajdonképpen saját magát nyugtatja meg, hogy ha ő másképpen viselkedik, akkor elkerülheti az erőszakot. A rideg valóság viszont az, hogy ez bárkivel megtörténhet, nem te vagy a hibás érte és védekezni sem tudtál, hiszen tudta sajnos, mi a gyenge pontod. Gondolom, ismerős (rokon) volt, nem idegen.
Ugyanúgy, mint ahogy a gyermekkori molesztálást, ezt sem lehet elfeledni! Nem teszed túl magad rajta, de megtanulsz vele élni, mert az élet megy tovább.
Én sokszor érzem azt 21 év után is, mintha a szégyen lánya lennék (a Gyermekkori molesztálás fórumban leírtam a történetem). Elraktároztam magamban a történteket és pontosan tudom, milyen érzés a másik oldalon lenni! Milyen érzés, ha bántanak, ha rettegsz, ha egyedül vagy és tehetetlen.
Régen történt, de nem felejtem el. Néha sikerül hosszabb időre félretenni a rossz emlékeket, de sosem tűnnek el teljesen...
Szia sivilla!
Sajnálom, ami veled történt, ugyanakkor csodálom is a lelkierőd!
Amúgy meg azt gondolom, hogy nem a nő a hibás.
Ha provokál ha nem. Az agressziv szülőt is azzal magyarázzák, hogy igy nőt fel ő is és ezt látta.
A lényeg magyarázni lehet, hogy miért is történt, a lényegen semmi nem változtat. Az erőszak az erőszak minden létező formában és ez nem helyes.
Egy másik embert tönkretenni lelkileg csak mert valaki úgy gondolta, hogy neki mindent szabad.
Néha ha belegondolok mennyire egy mocskos világ ez elmegy az életkedvem.
Julis!
Te nem áldozat vagy hanem TÚLÉLŐ!!
Igy gondolj magadra ezek után. Túlélted és megpróbálsz vele együtt élni. Véleményem, hogy a párod tudjon-e róla IGEN tudjon. Ha nem tudja kezelni akkor menj tovább.
Engem szerencsére nem erőszakolt meg senki, de nem sokun múlt. 16 voltam mentem haza a dizsiből egyedül.
Jött egy ember velem szembe és mikor már elkerültük egymást elkapott és ájulásig ütött rúgott. Mig ájúlt voltam elcipelt egy bokros részbe és ahogy ledobott magamhoz tértem. Máig nem tudom de elfutottam. Fél szemere megvakultam átmenetileg. Azóta is rettegek az embereketől.
De már nem áldozatnak tekintem magam. Hanem túlélőnek Mert az eset után még a szüleimre se számithattam, teljesen egyedül voltam ezzel az egésszel. De túléltem és ez a lényeg.
A férjem , hogy őszinte legyek nem tud vele mit kezdeni. De ennyi ésszel már csak olyan párt keresnék magamnak aki 100%-ig megtud érteni és mellém áll.
Ezt tanácsolom neked is, hogy ez nem a te szégyened. És aki nem ért meg az meg az ő szégyene.
Remélem sikerül feldolgoznod a történteket
S ha a szeretete valódi, nem miattad akad ki!
Szerintem másképp fog rád nézni, de nem negatív értelemben.
Szia!
Szerintem ezzel akár próbára is teheted, hogy reagál rá. Értelmes férfi fogja tudni, hogy csak áldozat voltál és megértő lesz. Lehet, hogy először kiakad, de aztán elgondolkozik rajta.
Szia!
Már írtam, hogy ez tévhit, hogy a nemi erőszakot általában sötét helyen idegen férfi teszi. Az esetek 80%-ában az áldozat és az elkövető már ismerték egymást előtte, sőt gyakran egy háztartásban élők között fordul elő. A legritkább az a típúsú erőszak, ami ellen segít az, amit írtál.
További ajánlott fórumok:
- Ugye mi jóbarátok vagyunk?
- Sok súlyfelesleggel küzdők...Nem vagyunk egyedül!!!
- Tényleg lelketlen tuskók vagyunk?
- Tényleg ilyenek vagyunk?!
- Hogyan tudhatom meg, hogy kisfiam allergiás-e a darázscsípésre pl.? És ha bekövetkezik a baj, akkor mi a teendő?
- Mit lehet tudni a toxoplazma fertőzés miatt bekövetkezett vetélésről? Lehet gyereket szülni?