Nem tudok segíteni a fiamon, kudarcot vallottam mint anya.... (beszélgetés)

Új neved van?

Azt hiszem felismertelek, pedig ez rám nem jellemző;)

Na tehát. Én azt gondolom, hogy nevelés kérdése. A gyereket fel kell készíteni arra, hogy érhetik kudarcok, és utat kell neki mutatni ezek feldolgozására. Ha problémája van, akkor szintén meg kell tanítani arra, hogyan kezdjen hozzá a megoldásba, és van amit meg kell hagyni neki, hogy ő küzdjön meg vele, de már csak akkor, ha tudjuk, hogy mutattunk neki lehetőségeket, illetve megértette, hogy nem az a megoldás, hogy dühöng, piához nyúl, drogozik. Meg kell tanítani arra, hogy ez egy menekülés a tenni valók elől és nem ez a megoldás.

Ezt természetesen nem felnőtt korban kell elkezdeni, hanem már pici kortól kezdve, példát kell mutatni neki, támogatni, segíteni a feldolgozásban, mert ha ezt nem tesszük, akkor sajnos simán lehet, hogy ide jut.

Nem tudod, de biztos vagyok benne, hogy nálad is elcsúszott valami és ezért iszol. Nem mondom, hogy elhanyagolás, de tuti, hogy valamit nem csináltak jól, vagy sehogy nem tették...

Én egyszer próbáltam, rám nagyon rossz hatással volt, hihetetlen, félelmetes élményem jött elő a tudatalattiból, amit gyerekként éltem át lázálomban.

Nem feltétlenül kapudrog, mint ahogy mondják, ez eléggé egyoldalú megközelítés, van aki használja és semmi baja nincs tőle.

Abban a látom a tudatmódosítóknál a kockázatot, hogy nem tudjuk kiből mit vált ki.

"Nem tudom, hogy mit kell tenni, hogy a gyerek ne kezdjen inni, drogozni, stb., de nem utólag kell sápítozni, hanem már a kezdetek előtt meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy az ilyenekhez nyúljon, ha problémája van, jól akarja érezni magát, stb." - első lépésnek jó lenne, ha lenne prevenció; az nem prevenció, hogy folyamatosan szembe jön velem a youtube-on a whiskey, sör stb. reklám, közben eljutunk oda, hogy aki dohányzik, azt már lassan máglyán akarják megégetni. Az alkoholos üvegeken semmiféle információ nincs azzal kapcsolatban, mit lehet tenni akkor, ha valaki belecsúszik a piálásba (bár a legtöbben azt sem tudják, hogy problémájuk van a piával).

A prevenciót pedig - megfelelően képzett szakemberek bevonásával - el kellene kezdeni az általános iskolában, majd folytatni a középiskolában. Meg lehetne hívni olyan felépülő függőket, akik tényleg elérték a mélypontot (mondjuk hajléktalanok lettek a drog, alkohol miatt, vagy börtönbe kerültek) és most felálltak. Sok esetben az egykori függőkből lesznek a legjobb segítők.

Jelenleg a legnagyobb probléma szerintem az, el sem jutnak a függők a felismerésig, hogy valami probléma van, de ha eljutnak is, nem tudják hova lehetne ezzel fordulni, mert sokszor a háziorvos sem ért hozzá/nem érdekli és nem a megfelelő helyre irányítja. A köztudatban pl. az alkoholfüggő az, aki az alkoholizmus igencsak előrehaladott fázisában jár... Ez is nehezíti a felismerést és csökkenti ezáltal a gyógyulás esélyét.

A függőségre rengeteg tényező hajlamosít, ez külön megérne pár gondolatot.

Egyébként Magyarországon drogprogram sincs, mert az nem drogprogram, hogy "drogmentes Magyarország legyen", e mögött egyrészt ideológia rejlik, másrészt a drog már itt van, nem lehet megszüntetni a drogfogyasztást, mindenféle társadalmi osztályban jelen van. A szegregátumokban jellemzően a dizájnereket tolják, amivel nagyon látványosan szét tudják csapni magukat, az elit kábítószere pedig a kokain.

A "nyóckerben" például három generáció kábszerezik együtt...

Az ártalomcsökkentésnek szintén fontos szerepet kellene kapnia, de nem kap.

Egy unokatesterem a Dunaba ugrot. Harmadjara telen nem uszott ki.

Paranoid skizofren volt valoszinuleg.

Nem közvetlen tapasztalat. Családban előfordult alkoholbeteg , több év kellett, hogy meggyógyuljon. De sikerült. Idős korában a családja mellett tudott maradni kórház nélkül , nem esett vissza. Ott egy véletlen segített az orvosának , hogy látta kialakulni nála a pánikreakciót, amikor éppen kezelésen volt és megfelelő gyógyszert sikerült beállítani . Ezért mondom, hogy ha megvan a szándék a gyógyuláshoz akkor soha nem szabad feladni !

Gyógyulásba vetett hit + Család + szakember + kitartás így együtt.

Ebben tobb van, mint amit mondok.

Nekem az eletem arrol szolt miert elni?

Most csak azert nem halok meg, mert masnak szamitok.

En mondjuk ugrani akartam. Nem tudom, mit neztem.

A depresszio egy resze igen. szar receptorok az agyban.

Viszont az ongyilkossag mas tema, mas konyv. Az inkabb masolas.

Kimutathatoan C. K. utan sokan lottek fobe magukat, ahogy M.M. utan gyogyszer.

De van egy nagyon erdekes konyv az 50-60-as evekbol. elvalasztott ikerparokrol.

Ha hazamegyek, megtalom, de egyedulallo.

Es a viselkedesunk tanult. Semmi mas.

Tekkes?!

Tudod mennyi szart latnak, es lelovethetik magukat is? Persze, hogy egy idegroncs. Nekem ket tekkes volt/van a rokonsagomban. Nem a narko a gond, hanem a TEK. De ha azt ott kiszurjak, repul.

Ugyanugy neveltek minket, csak en lettem alkoholista. Ez nem neveles kerdese, csak kicsit elbabralt az agyam.

En annyira megertem a kiirot. Csak a masik szemszogbol. Szereintem az a nyavalyas gyerek mikor leszokast mond, epp tenyleg hisz magaban. Csak olyan egyszeru elveszni.

Az en apam sem hinne bennem, ha nem latta volna, hogy akar evekre mindent letettem. Segitett masnak a csaladban, aki 50 folott, 20 ev kemeny pialas utan leszokoktt, es meg 20 evet elt jozanul.

Semmikepp sem a szulo hibaja. Es nem buksi simi, ha nem fordulnak el.

Engem tegnap rugtak ki ugy, hogy most elmesz. En magamnak nem tudom megindokolni miert csinaltam.

Es foleg korulottem nem ertik, mert a legtobbet dolgozo alkalmazott voltam. Az eeves dzsuvakat letakaritottam telefonozas helyett, besegitettem a bar alkalmazottjainak, a vendegek nagyon jo benyomassal tavoztak, hogy a cheffel beszelgettek, aki a kajat csinalta, es az ures tanyert is magaval vitte.

Ma felhivott a tulaj, hogy nagyon sajnalja, hogy ki kell rugni, evek ota nem volt ilyen jo alkalmazottjuk.

De ez valami sotet, ha jol emlekszem a Perverzio demonaban, vagy a Kutban, vagy mindketoben Poetol.

Valószínűleg van valamilyen súlyos pszichés betegsége, amit mi itt nem tudunk kitalálni. Súlyos depresszió, pánik vagy hasonló, ehhez nem értek.

A betegséget nem a család okozza, az jön, sokszor nem tudjuk mitől. A drogtól elmúlnak a félelmei és nem érdekli, hogy ti közben mit éltek át. A saját belátási képessége a gyógyulást akaró óhaja kell , amikor éppen tiszta , hogy meg legyen és az, hogy igenis keresni kell a gyógyulás lehetőségét. Mielőbb keressetek pszichiátert , aki végig vezeti és segíti, hogy intézeti , rehab kezelést kaphasson.

Jó volna ha egyszer összeülne a család és mindenki előtt megbeszélnétek a dolgokat együtt. Előtte csinálj róla felvételt, képeket , hogy a testvérek is pontosan képben legyenek. Ez nem kíméletlenség, hanem annak a bizonyítása, hogy mellette álltok és segíteni fogjátok. A TEK-es testvér elveszítheti az állását , soha nem tudja bizonyítani, hogy nem tudott róla és ezzel ő is zsarolhatóvá válik. A család előtt mondd el, hogy most vége a tartalék erődnek, nem bírod tovább , kimerültél és elköltözöl mert nem bírod látni tovább vagy vállalja a kezelést.

Szeretve de keményen, határozottan kérjétek a kezelésre. Ha megállsz elfogjátok veszíteni őt de fiatal és meg kell, hogy gyógyuljon. Be kell vállalnia az intézeti kezelést, ha másképpen nem megy.Tarts ki és ne engedj!! Sikerülni fog!!!