"nem szereted, csak szeretni akarod a párod..." avagy mik a jelei a kihűlt szerelemnek? (beszélgetős fórum)
Amiben egyre biztosabb vagyok ,hogy nincs az a feleség akit ,ha a férje hajlamos a kikacsintásra meg ne csalnának.
Mi pl mintaházaspár voltunk a városban .Soha senki /én sem ,a két fiam sem akiknek elmondtuk ,hogy megcsalt engem/ hitte volna ,hogy ő valaha ezt tudja tenni velünk.
Sokat olvastam róla ,hogy azért történik ilyesmi mert hiányzik valami .
Lehet.
De nincs olyan nő a földön ,aki évtizedekig mindig toppon tud lenni .Nincs az a párkapcsolat ahol 28 év alatt ne lennének kisebb nagyobb problémák .Nincs az a feleség aki 28 éven át mindíg mindenben megfelel.
Nem tudok magyarázatot adni.
Egyenlőre megpróbálok napról napra élni,és felfogni mi történt.
Azt már reálisan látom ,hogy én nem foglalom és soha nem is foglaltam el azt a helyet a férjemben amit 28 éven át el tudott hitetni velem.Hogy én vagyok a legcsodálatosabb társ és anya ,hogy boldog velem és büszke rám,hogy történjen bármi is ő hűségben mellettem áll amíg csak élünk.
Hát ezek a dolgok örökre elvesztek.
És nem tudom ,mi is volt az ok igazán.
Igen megkérdeztem . Az volt a válasz ,hogy igazán nem tudja megmagyarázni.Akkoriban indult egy újabb vállalkozásunk ,amiben ő csak "külsős" volt.Rám maradtak a 16 és 11 éves gyerekek gondjai ,a háztartás az új cég beindítása napi 12-14 órában.
Azt mondja úgy érezte , Ő nem elég jó nekem ,nem volt önbizalma , neki akkor mondtak fel. És a beosztottunk épp kéznél volt.Azt mondta soha nem gondolta volna ,hogy kiderül ,mert nagyon körültekintők voltak mindíg.
Hogy miért tartott hét évig ?Na erre amíg élek nem fogok tudni megfelelő magyarázatot kapni.
Közben kiderült ,hogy 9-10 évvel előtte is előtte is volt egy "botlása" , egy akkori kollegínával.
Hogy akkor miért ? Azt mondta ,hogy akkora volt a kísértés ,hogy annak senki nem tudott volna ellenállni.Rajongott érte a kiscsaj.Hát egyenlőre
ezekről tudok ,és nem is akarok többet tudni.Sem a miértekről sem a hogyanokról.
Luca, ha nem vagyok túl indiszkrét (ha igen ne haragudj érte) megkérdezted tole hogy miért volt melletted viszonya?
A férfiak ősidők óta megcsalták a feleségüket (tisztelet a kivételnek, vannak hűségesek is). Az asszony dolga az volt anno hogy szeemt hunyjon felettuk. Mindegyik tisztában volt ezzel. De úgy tettek mintha semmi nem történt volna. És emiatt tisztelte érte a férje. Attól mert mellék... nem biztos hogy már nem szereti a feleségét. Bennük van az ösztön. Mi nők vagyunk azok, akik ezt nem tudjuk megérteni. Én sem tudnam. MEg kell próbálnunk úgy élni a szeretett férfivel, hogy ne adjunk rá esélyt sem, hogy félre kacsingasson. Ha pedig olyan tipus hoy kacsingat, hát akkor el kell igy fogadnunk ot, vagy pedig el kell hagyni. Mindenkinek sziva joga a választás. De nem szabada a gyerekeket emiatt feláldozni, hogy jajjj akkor ok is elvált szulok gyerekei lesznek. A francokat. Inkabb legyenek, minthogy idegbajos felnottek váljanak beloluk, akik ezt soha nem fogjak feldolgozni és viszik tovább a saját életukbe, kapcsoaltaikba. Tapaasztalatból irom...Sajnos...
van egy régi szóbeszéd.50 .ház.-i évforduló,kérdezik az ünnepelteket ,hogy tudtak ennyi ideig együttmaradni.
Apóka válasza : A mi időnkben még megjavították a dolgokat ,nem eldobták.
Ez nekem mostanság is gyakran eszembe jut.
Most ,hogy kiderült a párom 7 éven át viszonyt tartott fenn.És nem fontos ,hogy annak már 2 éve vége ,bennem mély a fájdalom,hogy úgy érzem mintha ma tette volna.
Hát én ezért gondolkodom az apóka szavain.
Igen,igazad van. De a gyerekekre is gondolnom kell :( Míg ők nem voltak,mindent másképpen gondoltam. Úgy gondoltam,ha már nem lesz szerelem elválunk és kész. De most nem megy :(
nem ez nem hullámvölgy. Már csak úgy szeretem,mint barát :(Akkárhogy is gondolkodom,nem fog már vissza jönni a szerelem. :(
Soha nincs késő változtatni! Igaz, gyerekkel sokkal de sokkal nehezebb, de nem gondolom, hogy nekik jó egy olyan légkörben, családban felnőni, ahol látják, a szüleik nem boldogok együtt. Én 5 év után, esküvő után 1 hónappal hagytam el a fárjemet mert szerelmes lettem valaki másba. Osztottam, szoroztam, elhagytam. Pdig ott volt a közösen felújíott ház (CHF hitellel természetesen, amit azóta én fizetek, mert végulis az enyém),gyereket terveztunk,stb. De az a a "VALAMI" elmult, és nem jott vissza. Ugy éltunk már mint két lakótárs. A szex pedig...csak muszajbol volt...Akiért elhagytam, azóta is vele vagyok és még mindig szeretem!!!!
Nem olvastam még az előzményeket ,csak ezt a hsz-t
Nem lehet hogy csak hullámvölgyben vagytok?
Remélem majd jönnek válaszok :D
Sziasztok. Olvasgattam a régebbi témákban és azt hiszem ez illik a legjobban most hozzám. Van egy férjem aki nagyon jó ember. Van 3 gyermekünk. 11éve vagyunk együtt. Hatalmas szerelem 19évesen. Viszont az elmúlt időben ez a szerelem elmúlt és már csak a szeretet maradt meg. próbáltam mindent és Ő is. Ő még szeret állitása szerint. Én viszont nem. Nekem Így már a házasélet se megy. Ha az eszemre hallgatok akkor még elviselem ezt az állapotot így ,de kitudja meddig bírom. Már msot úgy érzem nehezen. Mont barát anygon szeretem a párom,de ennyi. Ha a szívemre hallgatok akkor elválunk. de akkor jön az hogy a gyerekek. Tudom gyerekek miatt nem jó együtt maradni. De őket is figyelembe kell venni. Most készülök beszélni a párommal,de tudom,hogy akkor elindul a lavina. De úgy érzem így meg nem tudok együtt élni már. Még lehet boldog ő is más mellett és én is akár. Bár én úgy érzem többet nem akarom lekötni magam. Most sincs senki férfi a láthatáron,nem ez miatt van. Huh bocsánat ha kicsit összevisszaság amit írtam.
ez pontosan igy van ahogy leirtad:)ezen most jót nevettem mert szinte magamra ismertem...ma este is milánói epres tiramisu és két órával később egyedül ülök a kis laptoppal a hálóban és veletek
csevegek cool nem?...:)pfff és mind ez nem volna baj ha hagyna elmenni de nem hagy...és jön a hülye kérdéseivel...miért nem érsz hozzám?miért nem megyünk valahova?????azért b...meg mert áll a mosogatnivaló és valakinek takarítania is kell:):)
Szia
valahogy nekem is így áll most a szénám ahogy neked:)mennyasszony vagyok így év után stb...de tudod mit?elmult a lila köd,én nem vagyok már szerelmes..és az a férfi aki mellett nem lehetek önmagam az nem férfi a számomra csak egy munkamegszállott idióta aki valószínüleg azért van mindig egyedül mert amikor rájön hogy hibát követett el akkor már késő...ne maradj vele...hagyd a fenébe..találsz ezerszer jobbat aki önmagadért fog szeretni és nem parancsolgatni fog hanem kérni ez nagy különbség...szerintem
Hosszú kapcsolatban a pasik is ellustulnak, azt hiszeik már nem kell küzdeni, nem kell kedveskedni hiszen megszereztek minket. Erre kéne felhivni a figyelmüket, nálam pl a szakitással valü fenyegetőzés (ideig-óráig) bevált. Kedvesebb lett, jobban figyelt rám, szeretgetett. De ha érezte hogy elül a vihar megint visszatér a lustaság, a kényelem. Szerintem ez a viselkedés nem feltétlen ellenünk irányul, egyszerüen igy vannak összerakva. Persze, lehet hogy valóban az érzelmek kihűlése áll a dolog mögött. Szerintem lépjetek amig még nem késő, ezt le kell ülni megbeszélni mert félő, hogy egyik nap majd azzal toppan be, hogy beleszeretett valaki másba. Azt gondolom ez mindenkinek nagyon fájna, jobb megelőzni szerintem. Beszélni kell vele, hogy kiderüljön szerinte hogyan tovább. Ha nem hajlandó rá(az enyém sose volt) akkor ott kell hagyni. Ha fontos vagy neki megpróbál majd visszakapni, ha nem akkor meg ugyis mindegy.
És milyen igazad van!Én sem vagyok képes rá!Már nem!Mindenkit be lehet csapni,de igazán szar ember vagyok,ha még magamnak is hazudok!
sziasztok!Én a párommal 7-éve vagyunk együtt és már egy éve gondok vannak.Ő nem mondja ki de érzem hogy már nem úgy szeret,szerintem megszokásból.A viselkedéséből ítélve.És ahogy egyre jobban nem foglalkozik velem csak színlel és úgy bánik velem mintha csak a lakótársa lennék én is ugy érzem hogy meg szokásból vagyunk együtt.Szeretem valamilyen szinten de már én sem ugy ahogy ő engem de ezt magának köszönheti.Neki meg valószínű hogy volt valakije és ezért változott meg hirtelen
Azért még itt nem járok, de előbb-utóbb eljutok erre a szintre én is.
Szerencsére nálunk még nincs bébi.
Ha már meglátom a férjem, összeszorul a gyomrom, pedig csak hétvégén van itthon.Elképzelni sem tudtam soha, hogy én megcsaljam , de megtettem és egyáltalán nem bánom. Azóta nem idegesítenek annyira a dolgok vele kapcsolatban. A gyerekek sem ragaszkodnak nagyon hozzá, mert soha nincs velük. Dec.-ben lejár a gyesem, és ha újra melózok, lehet,hogy le is lépek tőle, de addig összeszorítom a fogam és sokszor sírok, ha együtt vagyunk.
De egész életünkben? Nem fárasztó az? Mindig mindenki előtt jópofizni a boldogságot, a sugárzó örömöt??? Asszem, én erre képtelen vagyok.
Jaj istenem,hányan járunk még egy cipőben...nem tudom,mit kéne tenni..menni vagy maradni???Boldogságot keresni,vagy élni a langymeleg életet tovább???
Pont így vagyok én is, de nemtudok mit csinálni! :-(((
Sziasztok
Azt hiszem, én is kihűltem. Vagyis már nem vagyok szerelmes a férjembe. És ahogy egy másik forumban írtam, minden idegesít már.
Van még valaki így? Ha igen, mit csinál?
Még szeretem, vagys azt hiszem. Jó vele lenni, de sokszor összekapunk. Nem nagyn foglalkozik velem, de persze szexet akar. Én nem nagyon kívánom a szexet.
Ez nálad mit jelent? Hogy megszűnik a szexuális vonzerő, és már csak pl. jó barátként tekintesz rá, akivel együtt élsz?
Mennyi idő után múlik el a szerelem és marad csak a szeretet?
Szerintem azért, mert csak az zavar, hogy nem rád figyel, hogy nem kaphatod meg, de amint megkapod, el is dobnád. Ez a birtoklási vágy...nem szeretet...
Nálam is ez volt a helyzet. Én szerettem! Szerintem normális ez a vívódás amit érzel. Nem mindig szeretünk ugyanolyan forrón, de ez még nem jelenti azt, hogy sehogy.
Én nem hiszem, hogy az egyedülléttől félnél, bár ez sem kizárt. Figyelgesd magad és rá fogsz jönni, hidd el! Sok sikert!
Segítsetek! Miért van az, ha már úgy érzem, hogy nem szeretem, hogy szét vet az ideg, ha nem keres, ha épp nem reagál azonnal a hívásomra, vagy sms-emre???? És ilyenkor is arra gondolok, hogy nem szeretem, de akkor miért érzek így??? Ennyire félek az egyedülléttől??
Üdv. a táborban. :-(
Azt hiszem bennem is ez a folyamat játszódik. De félek bevallani őszintén magamnak és a páromnak is... :-(
Nem fogok, ezt már eldöntöttem.Igen, koncentrálok meg reménykedem.
További ajánlott fórumok: