Nem hívom meg a ballagásra, egy éve nem is látta a gyereket... (beszélgetés)
jó
nem olvastam végig a fórumot,ti tudjatok....
Már írtam, hogy a Lányom nem akarja hogy meghívjam. Az Ő döntése a legfontosabb.
hívd meg,ha nem megy el,az az ő szégyene!!
Nem volt ilyen régen, Ő volt a legboldogabb mikor kiderült babánk lesz, kicsi korában rendszeresen jött és támogatta a gyereket. Azután ez kezdett csökkeni, évekig nem voltunk jóban, utána megint felbukkant és ez így ment tovább. Ma már egyáltalán nem keresi de már elengedtük ezt a problémát.
Hogy ilyen undorító alak. nem tudtad amikor gyereket vállaltál vele?
Persze tudom változnak az emberek, én férjem is sokat változott és nem feltétlenül elönyère de ezek nem velünk kapcsolatosak. Az hogy milyen férj és apa nem változott.
Szerintem jól van ez így.
Nálunk is ugyanez a helyzet, mi is általánosból ballagunk. És azok lettek meghívva akiket Ő szerette volna.
Mekkora a gyerek?
Az enyém általános iskolából ballag, az lett meghívva, akit ő látni akar.
Teljesen megértelek és igazad van, az ilyen ember csak önmagát szereti,átgázol mindenen és mindenkin. Biztosan nem szereti, hozzáteszem van egy pár gyerek máshonnan is de azokkal sem foglalkozik,egyedül a fiával, mert azt tudja pattogtatni. Undorító egy alak, nem is érdemel meg semmit.
Persze hogy a tartásdíj miatt. Holott amit kaptunk, 1 pár olcsó cipőre se futotta. Viszont nem dobtam őt ki mikor felbukkant, mert akkor már középiskolás volt fiam, én meg anyagilag teljesen padlón pedig nagyon sokat dolgoztam. Titokban arra számítottam hogy ha hagyom őket összeismerkedni, hátha támogatja fiamat. Meg is beszéltem vele, legyen barátságos az apjával bármit is érez. Elértük a célunkat, az iskola végéig rendesen támogatta, sőt még utána is tartották a kapcsolatot néhány évig. De aztán besokalt a förtelmes természetétől fiam és úgy elhajtotta hogy az életben többet nem fog elé kerülni.
Egy ilyennek nem jut el a tudatáig hogy bármit is veszít. Ha szeretné a lányodat, esetleg. Egy anyát vagy egy apát el lehet hagyni valamilyen indokkal, de egy gyereket hogy??? Ezt sose fogom megérteni.
Küldjed a képet ha gondolod, én nem küldeném az biztos. Kutyából nem lesz szalonna. Érzései sincsenek az ilyennek.
Na igen, ez egy fontos kérdés gondolom a tartásdíj miatt. Nálunk azért is könyörögni kell minden hónapban. Határozottan nem akarja a lányom, de úgy sem jönne el. Képet csak azért kap hogy lássa mit veszít, bár lehet az sem hatja meg.
Akartam írni, kérdezd meg a gyereket meghívjad-e az apját, de látom már megbeszéltétek. Ha 1 éve felétek se néz, azt sem érdemli hogy szemközt köpjétek. Nem hogy meghívót!
Ismerem a helyzetet. Én fiam 17 éves volt mikor 15 év elteltével először találkozott az apjával. Akkor is azért jött hogy megtudakolja tanul-e még a gyerek.
Már többször mondtam neki, volt is egy idő amikor rendszeresen vitte magával, meg szülinapot rendezett neki, de aztán megint megszakította a kapcsolatot. Ez régebben odáig fajult, hogy pszichiáter kezelte a gyemeket meg pszichológus, de ma már nem kell neki.
Okos a kislány, bízd rá akkor , hogy mit szeretne.
Ilyenről sem tudsz az apával beszélgetni, hogy mit érez a gyerek, mennyire fáj ez neki, hogy nem vesz részt az örömeiben sem?
Azt tudom, hogy még nincs, de a félévi most elég a továbbtanuláshoz, mert azt viszont már tudják, hova mennek tovább az általánosból.
Még nincs bizonyítvány, de nem gratulál ő semmihez, még a születésnapján sem köszönti fel. Ez van, már elengedtük, biztosan nagyon fáj ez a gyermekemnek csak nem beszél róla. Ez olyan amit nem lehet erőltetni, így döntött.
A bizonyítványához gratulált?
Úgy hagyta anno apa a fiúkat hogy vissza sem nézett. Mindig meghívattam velük minden jeles eseményre soha nem jött el. Unokám született külföldön, itthon voltak nem vitték el hozzá/ki tudja hogyan fogadta volna őket? /annyira mély a fiamban a seb hogy azt mondta nem megy el hozzá. Nehéz dolgok ám ezek.
De más ám, a címből kimaradt hogy "a gyerek kifejezetten nem szeretné ha meghívnám".
Azért ez más sztori, mint ahogy kezdted.
Tud róla, mert mondtam neki. Kap tablóképet, a gyerek kifejezetten nem szeretné ha meghívnám. Teljesen elhidegült tőlünk. Személyesen nem is találkozunk, csak messengeren beszélünk.
Hívd meg, ha apja, nagyszülők. Így a gyerek sem tudja esetleg később a fejedhez vágni, hogy meg sem próbáltad.
Így csakis győztesként jöhetsz ki.
Legyél jobb mint ő. Hívd meg, aztán majd ő eldönti.
Én sem hívnám, csak megemlíteném vagy üzennék neki hogy a ballagás ekkor és ekkor lesz itt és itt és csá. Kezdjen az információval amit akar.
Én meghívnám a helyedben. Legyen az ő döntése, ne a tiéd! Legalább elmondhatod, hogy te megtetted!
Azért megemlíteném, aztán az ő döntése.
Így viszont fejedhez vághatja, hogy eljött volna, miért nem szóltál.
További ajánlott fórumok: