Nem akartam elmondani a lányomnak, de kihozta a szó, hogy... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Köszönöm!
Ezt mondtam én is neki. Mond ki nyugodtan, nem fogom azt gondolni, hogy nem szereted, hanem megértelek.
Sokat beszélgetünk erről a helyzetről, azt mondja, hogy sokat segítek neki azzal, hogy meghallgatom és nem mondom, hogy emiatt sz@r ember...
Nem vagytok barátnők és felszínes a kapcsolatotok. Eddig sem osztottál meg mindent, ehhez szokott hozzá. Ezek szerint tetteted a boldog családi életet is.
Gondolom a lányodnak is vannak problémái, de pont emiatt nem veled osztja meg őket.
Barátnőm anyukája haldoklott. Egyszer tudtunk róla beszélni, hogy hogyan viseli. Akkor kibukott belőle, hogy szeretne túl lenni rajta, annyira nehéz. Megkönnyebbülne. Elsírta magát, lelkifurija volt.
Valószínű attól is megkönnyebbült átmenetileg, hogy kimondta. Én megértem ezt teljesen, ebben semmi kivetnivaló nincs. Ez a végső szenvedés senkinek sem jó.
Mindenki más. Nekem van lányom és fiam is, és nagyon is baráti a kapcsolatunk.
Sosem mondanánk egymásnak olyat, hogy nem kell mindent kimondani!
Ki az ebben a világban, ha nem a család, aki őszinte lehet egymáshoz?
És ezt nem kell félreérteni, nem egymás dolgában vájkálás, hanem egymás lelkének az ápolása. Nagyon jól működik.
Büszkén szokták mondani a gyerekeim, hogy a barátaik, milyen irigyek, hogy ilyen a kapcsolatuk az anyjukkal.
Jujj!
Ez viszont úgy hangzik,mintha a fejéhez vágtál volna régi sérelmeket.
Ha ez történt, akkor igazat kell adnom neki. Sose szoktam bosszút állni. Ha valami gondom van, akkor azonnal elmondom, nem gyűjtögetem éveken át, várva a szerintem megfelelő alkalmat, amikor mindent a másik fejéhez vághatok, hogy még rosszabbul érezze magát...
Köszi!
Nehéz időszakunk van:(
Pont ezt mondom én is az illetőnek. Ha egy idegen hallaná a beszélgetéseinket, akkor tuti, hogy kapnánk érte. De ezt csak az tudja megérteni, aki már volt ilyen helyzetben...
Sajnálom.
Tényleg hülyén hangzik,,de bizonyos mértékig megértem,,én sem tudtam tisztázni hogy mi "jobb" tudni hogy szenved ,,nagyon,,és még így is kapaszkodni belé.Vagy azt mondani menjen el és legyen nyugodalma.,mert ez nem embernek való.
Jó lenne ismerni a körülményeket.
Van egy haldoklónk a családban, és a lánya azt mondta, hogy hülyén fog hangzani, de már szeretne túl lenni rajta.
Erre mondta a férjem, hogy nem kell mindent kimondani/elmondani, ez enélkül is be fog következni.
Nem tudom, hogy te mit mondtál el a lányodnak, amire ezt reagálta.
Egyébként, ha ennyire nem kommunikáltok, akkor miért gondoltad, hogy most el kell mondanod neki?
Sajnálom egyébként! Még sosem mondott ilyet a gyerekem, bár a mi kapcsolatunk a tieteknél, biztos sokkal szorosabb...
A férjem pont ezt mondta valakinek a napokban.
Az illetőnek viszont nagy szüksége van arra, hogy kibeszélje magából a jelenlegi gondjait.
Én mindig meghallgatom, próbálom nyugtatni, amennyire lehet ilyen helyzetben.
Vannak dolgok, amiket át kell valakivel beszélni, hogy tisztán lásson az ember vagy könnyítsen a lelkén.
Bireborával értek egyet.
Persze ha valaki olyan típus hogy nem tudja kiönteni a lelkét és szüksége lenne rá ,,az rossz.
A lányod valószínűleg más típus.
Sok erőt kívánok!
A lányodnak mindent megadtál, megteremtettél, valószínű azért nem ért meg.
További ajánlott fórumok:
- Mit ér elmondani az egész életed, ha válaszra se méltatják?
- Hogy mondjam el a nagymamának, hogy a harmadikat várom, mikor az első kettőnek se örült? Hogy lehet úgy elmondani, hogy végre örüljön?
- Második osztályos lányomnak a Kincskereső kisködmön a kötelező olvasmány. Reális ez?
- Milyen laptopot válasszak 3 éves lányomnak?
- Várom beszélgetni azokat akik legmélyebb gondolataikat nem merik elmondani senkinek mégis elmondják mindenkinek!
- Név leendő lányomnak