Mit tegyek? Hogy legyek okos? Hogy tudjam meg az igazat? Kétségbe vagyok esve, minden jel arra mutat, hogy megcsalt. (beszélgetős fórum)

Mi is ismerjük egymásét, de én rendszeresen elefelejtem az övét.

:)

Ez jó...még nem hallottam!!

Afelesleg nem nálam van:(

Sziasztok!

És mit tennétek ha minden rendben lenne....de ha egyszer nemet mondanátok a szexre ,azt vágná hozzátok hogy akkor keres mást? Így jártam...Kíváncsi lennék hogy ki hogy látja?

A mosó-, és mosogatógépet kifelejtetted! :))

Bár ez utóbbit nem tudom, létezik-e férfiember, aki képes lenne kezelni. (Nekem nem sikerült megtanulnom)

Ezek a fórumok azért jók, mert szinte naponta (vagy naponta akár többször is) rájöhetek arra, hogy nekem milyen piszokul jó sorom is van! :))

A telefonjaimat kizárólag új korában b@sztatják a lányaim, akkor is csupán addig, míg a SIM-kártyát átrakják, a beállításokat elvégzik, a telefonkönyvet átmásolják.

Feleségem legfeljebb felveszi, ha hívásom van a céges telefonomat.

A privátot nagyon kevesen tudják és hívják, főleg a közvetlen családtagok, hatan. (Nekünk egymásközt ingyen van a beszélgetés)

Más dolgot soha nem kíséreltek meg nézegetni a telefonjaimban.

Miután soha nem is volt bennük semmi titkolni való, nem féltettem tőlük egyiket se.

De egyszerűen nem voltak rá kíváncsiak.

A leveleim se bontják fel (igaz én se az övékét, legfeljebb kifejezett kérésre) pedig azokban se voltak titkolni valók.

Egyszer kijelentettem, ha valaki valamelyik levélben csekket talál, az ő köteles befizetni!!

Akinek szól az bonthatja! Ha valaki úgy dönt, hogy neki szól, akkor ő köteles a benne foglaltaknak eleget tenni!

Na ettől kezdve még a sajátjukat is velem bontatnák fel. :))

Ennek is biztosan meglehet az oka!

Pl. Bizonyos embereknek rossz a kisugárzásuk, és kárt tesznek a készülékben. :)

Nyugi! Én se törölgetek mindent naponta. Egyrészt se időm, se kedvem nincsen hozzá, másrészt el is felejtem, harmadrészt meg nem írok és kapok olyan sok SMS-t a céges mobilomra, hogy erre naponta szükség lenne. A küldött SMS-eim száma nem érné el a 200 db-ot, pedig 17 éve van céges mobilom, és kb. 12 éve privát is!

Ezért nem szükséges sűrűn törölgetnem. :)

Nem is írtam, hogy naponta törlök mindent.

Legfeljebb, ha időm engedi a bejövő és kimenő hívásokat (miután a jegyzetfüzetembe felvezettem ezeket)

Ezt kb. 4-5 éve csinálom. (Pont az apeh miatt)

A telefonokat pedig minden nap este kikapcsolom.

Nem is ment egyik se tönkre!

Legfeljebb akkor cseréltem valamelyiket, ha az akkumulátora már nem bírt ki egyetlen napot se egy töltéssel és a szolgáltató ingyen, vagy bagóért adta a hűségért cserébe.

Nekem a céges mobilomról részletes híváslistát küld havonta a szolgáltató (TELENOR)

Ezt kérem, mert ezzel tudom a NAV (ex-apeh) igazolni a "készülék kizárólagos üzleti célú használatát" egyébként mindenfélét vélelmeznének, és fizetnénk különböző címeken adót, áfát, stb. is!

Na ez az amit nem fognak tőlem beszedni!!!!

Mondd, te megőrzöl minden információt a telefonodban? (autópálya matrica vásárlás, SMS-parkolás, banki értesítések, híváslistát hónapokra visszamenőleg, az összes névnapi, szülinapi, karácsonyi, újévi, húsvéti jókívánságot, stb.)

Képzeld, én legtöbbször (ha el nem felejtem) még ki is szoktam kapcsolni éjszakára a telefonjaim.

Akkor ez is gyanús? :)

Miért is gyanús, ha az SMS-, vagy híváslista üres?

Időnként én is szoktam törölgetni. A telefon "megköszöni" ha nem terheljük felesleges információk tárolásával. :)

Eddig életemben nem volt olyan dolog (ki-, vagy bemenő hívás, SMS, stb.) egyik telefonomon se, amit titkolnom kellett volna.

Persze akadtak olyan hívások, amiket nem otthon, a családom előtt szerettem volna lebonyolítani. De nem azért, mert titkos, vagy éppen titkolni való lett volna, hanem azért, mert nem szeretek magyarázkodni! Főleg nem előre!

Mindent a maga idejében!

Előzőektől függetlenül (vagy éppen ezért) indiszkréciónak, hovatovább bizalmatlanságnak tartanám, ha bármelyik családtagom a telefonjaimat fürkészné!

Ezt ők is tudják, ezért tiszteletben tartjuk egymás dolgait, nem firtatjuk azt, amiről ÖNKÉNT nem akar beszélni. Az ő dolga! Felnőtt emberek vagyunk már valahányan, ezért képesek vagyunk eldönteni, mi tartozik a másikra.

Szintúgy. De ez szerintem már tényleg egy másik szint, tudod erről már tegnap is szót ejtettünk... :)

Aki nem tudja/akarja ilyen szinten beletenni magát egy kapcsolatba/házasságba, az majdhogynem bukásra van ítélve, hiszen pont az a bizalom, hogy hagyjuk, hogy a másik ilyen szinten jelen legyen az életünkben.

Egyetértek. Közös az életünk, a céljaink, a vagyontárgyaink, elnézést, de a testnedveink is, akkor pont a hülye emiljeimen legyen 80 db jelszó, nehogy bele tudjon nézni, mert az csak az enyém?

Mi ismerjük egymás jelszavait, hozzáféréseit. Viszont nem kutakodunk, hanem akkor lépek be a postafiókjába, ha keresek valamit, ami nálam nincs meg vagy néz ő meg valamit a telefonomban hasonló esetben. Mit kellene titkolnom? :-))