Mit tegyek, ha a munkatársaimat, vagyis a tényleg hétköznapi embereket nehezen viselem, a témáik zavarnak inkább? (Tv, híradó, pletyka, stb) (beszélgetés)

Ez igaz, de nem félévente.

A 8 félév tuti, hogy belekerül kb. másfél millióba.

Informatikát csak akkor ajánlanám, ha amúgy is jó vagy benne és van valami speciális tudásod. Elhelyezkedni csak úgy lehet ebben a szakmában.

Baromi könnyű volt a rákos férjemmel...akinek a nyugdíja semmire nem volt elég.

Persze könnyebb rögtön azt mondani, hogy másnak könnyebb.

Neked pont olyan könnyű lenne.

egyébként pont ebben a témában egyszer már nyitottál egy fórumot, akkor sem találtad meg a választ?

Nem bántani akarlak, de ha én is mindig csak nyafognék, akkor sehol nem lennék.

Elb.tam az életem ott, hogy amikor szüleim elváltak, én elköltöztem, egy volt barátom kedvéért. Anyámnak magára sincs pénze a férje mellett, még kishúgomra sem, pedig neki szerintem nem kis betegsége van... Másik húgom apámmal lakik. Ők azért szoktak segítgetni dolgokban, ha van valami. Nem pont pénzre gondolok, hanem bármire.

21-22 évesen érettségiztem munka mellett.

Neked abban volt kicsit könnyebb a sulis dolog, hogy ott volt a férjed. Igaz, gyerekkel nehéz lehetett.

Biztos vannak olyanok is, de azt tudnod kell, hogy egy jól kereső kú...nak jól kell kinéznie, érdekesnek kell lennie, stb.

Én rendes munkával kerestem meg az árát a sulimnak. Igaz, nem gyárban dolgoztam akkor sem.

Pedig muszáj lesz, ha akarok valamit csinálni már, mert így nem fog menni, azt tudom! Hallottam valahol olyat, aki ilyen melóval fizette a fősulit vagy egyetemet.

Így is leszólnak itt is sokan, mert nem teszek semmit, akkor már mindegy mit csinálok, de legalább csinálok valamit. :)

Te mikor érettségiztél?

Szüleid hol vannak? Őket is untad?

Egyébként én is magamnak fizettem a főiskolát és még dolgoztam is, sőt már a fiam is meg volt, így férjem is volt.

Mennyit nyafoghattam volna, hogy nekem senki nem fizeti ki a tanulmányaimat...

Sajnállak, Éva, mert az én felfogásomban, aki a cicákat szereti, rossz ember nem lehet.:)

Sajnállak, mert az élet nem arról szól, hogy ki kell bírni a kínt. Arra még bőven ráérsz.

Hidd el nekem, az, hogy a kollegáid felületes pletykálkodással próbálják jobbá tenni a munkaidejüket, nem a legnagyobb megpróbáltatás az életben.

Nem, nekem nem számít a végzettség, de neked biztos.

Én tök jól elbeszélgetek a szakmunkás ismerőseimmel és egyáltalán nem unom őket.

Engem érdekelnek az emberek, köztük a piaci kofa is, ezért nem idegesít, ha valakiről nem az agysebészet a téma.

A pletykálkodásban nem kell részt venni, de irányítani tudnád a beszélgetést, de azt gondolom, hogy téged annyira nem érdekel semmi, hogy még a saját közérzeted miatt sem akarsz kicsit sem változtatni a hozzáállásodon.

Így elég vacak lesz az életed.

Engem is leszólhat bárki, én is leszólhatok bárkit! Úgy látom, nálad az ér többet, akinek magasabb a végzettsége.

A legtöbb magasabb végzettségű 18 éves koráig érettségizett, és volt lehetősége tanulni még. Nekem nem volt, csak érettségire tellett a pénzemből estin. Ennyi.

Már gondolkodtam, hogy elmegyek qvnak, hogy megkeressem egy sulira a pénzt. :) Viccesen hangzik, de komolyan gondoltam...

Az is:))))

De ennek ellenére megvédem, mert én ilyen vagyok. Kedves ellenségem vagy mi:))))

Hát, tudod nekünk sem valaki csak úgy adott pénz, hogy elvégezzük.

Na ez a probléma veled. Mástól vársz megoldást, de tenni valamit, azt már nem.

Tehát a kolléganőmre én mondhatom, hogy idióta, de te nem nagyon, mert sehol nem vagy hozzá képzettségben.

Amíg nem szerzel magadnak megfelelő végzettséget és állást, addig bizony az egyszerűbb emberek között kell dolgoznod és ezt kell hallgatnod. Tudod velük ennyi történik, így erről tudnak beszélni.

Tudom milyen, szoktam ilyesmit néha. Valamikor túl sokszor szólnak hozzám munka ügyben, úgy nehézkes, de szoktam csinálni ezt. :)

Mennék dokihoz, de ha nem veszi fel a telefont...:S

Gyakorlás kérdése! Merülj bele amit csinálsz, "ürítsd ki" a fejed, utána gondolj valamire ami neked érdekes és fontos.

Előbb-utóbb menni fog.

Alapban át kellene gondolnod az emberekhez való viszonyulásodat, erről már beszélgettünk egy másik fórumon.

Próbáld meg elfogadni őket olyannak, amilyenek arra a 8 órára amit velük töltesz.

Tudod, ez az idióta egy főiskolát végzett programozó.

Te mögötted mi van? Azon kívül, hogy mindig másban keresed a problémát?

Ha ennyire korlátoltak a kollégák, akkor is ő a hibás. Váltson munkahelyet!

De vannak emberek, akiknek ez a mindennapi szórakozás, ez az életük.

Ha ő ezek felettinek érzi magát, akkor tenni kell, hogy ne ott legyen.

Dolgoztam konyhán néhány hónapot, hát voltak ott érdekes emberek, de érdekességképpen, nem én mentem le hozzájuk, hanem ők jöttek fel hozzám. A szakácsot megtanítottam rejtvényt fejteni:) A másik szakács és a pincérlányok pedig elkezdtek olvasni, híradót nézni és rögtön lett témánk.

Dolgozni nem úgy kell, hogy síri csendben ücsörgünk egymás mellett és csak melóról beszélünk, hanem lehet közben jókat beszélgetni is. Egy jó hangulatú csapatban sokkal hatékonyabb a dolgozó:)

Ez jól hangzik!

Én tévét se tudok úgy nézni, hogy ha szólnak hozzám, ne halljam meg.

Az életemet nők közt, irodában töltöttem.

Megtanultam kikapcsolni, olyan szinten, hogy akár rólam lehet beszélni a jelenlétemben, nem hallom meg! Biz' Isten!

Én utálok magamról beszélni, nem istenítem magam, úgyhogy engem ne hasonlíts össze azzal az idiótával, aki nálatok van! Nincsenek megszokott témáim, hogy csak arról szeretek beszélni, másról nem!

Amúgy szerintem jó csapat lehet a tietek! :)

Azt gondolom, hogy rossz helyen vagy.

Lehet munkahelyet kellene váltanod. Kevesek neked?