Mindenkit önmaga érdekel a legjobban. (beszélgetés)

Te még mindig nem érted.

---------

Itt a Hoxán édesanyák, leendő édesanyák, nagymamák vannak többségében.

A szavak jelentőségéről beszélek.

Az enyimnagyi is. :)

Maradok a kócsnál és a csujogatásnál.

A nagymamám az jó coach volt.:)

Ezt a mostanában divatos szót bárki magára aggathatja, aki tanácsot ad (akár kéretlenül és/vagy ismeretlenül is) másoknak.

Mi tudomány kell ahhoz, hogy az ember ilyen sarkalatos bölcsességeket toljon, mint "ha mosolyogsz, visszamosolyognak rád"?

Nem tudom honnan veszed a képtelenségeidet - a praxisod biztosan hozza majd a példákat - de szerintem a mai gyermekeknek "úgy általában" nincs baj az önbizalmukkal.

Nem dolgozom pszichiátrián, így nincsenek ellenkező tapasztalataim. Csak a környezetemben élő gyerekekről, fiatalokról tudok beszélni.

Nem kell bocsánatot kérni, nem tudsz megsérteni. Ahhoz te nem tudsz felnőni.:)

"Elnézést, lehet picit indulatos voltam."

Mint ahogy a jó coach-ok szokták...

"Ezt úgy adod elő, mintha felfedezted volna a spanyol viaszt.

Amit írsz, azzal mindenki tisztában van."

---

Igen??????!!!

Évente gyermekek ezereit teszik tönkre a tudatlan, felelőtlen szülők, aki a gyermekeiknek nem adják meg a megfelelő önbizalmat az élethez.

Ezzel mindenki tisztában van? - Akkor mond ezt, ha képben vagy!

---

Elnézést, lehet picit indulatos voltam.

Ezek szerint lusta is vagy.

Rám nem illik minden, amit a rák jegyűekről írnak, mert az én otthonom bár nagyon otthonos, imádom a családomat, ők is engem, megteremtem a kellő hangulatot mindenhez, stb., de a főzés helyett inkább olvasni szeretek, azaz egy pillanatig sem érdekel, hogy az imádott családom mit eszik:DDDD

Ja, és lusta egyáltalán nem vagyok:D

Emberi kommunikációban maradok az irodalomnál.

Szándékod szerint kellene másokat befolyásolnom (netán manipulálnom), vagy az emberi kommunikáció törvényszerűségei szerint?

A másik emberre úgy tekintek, ahogy tekintek, ahogy ez az ösztönös első benyomás és a viselkedése alapján kialakult, és magamat sem fogom azzal terhelni, hogy ne felejtsem el, hogyan tekintek Katira, Pistára vagy Marira.

Mintha néha a fellengzősség kedvéért elhanyagolnád az értelmet.

Ezt úgy adod elő, mintha felfedezted volna a spanyol viaszt.

Amit írsz, azzal mindenki tisztában van.

Látod, ezt nem tudom, itt visszajelzésem erre nincs.

-----

De ha eldobok egy papír repülőt, amire ráírom, hogy "Szia, hogy vagy?", akkor az, aki ezt megtalálja felnéz és körbetekint: Ki küldhette ezt? Na itt kezdődik...

Nagyon egyszerű.

Ha valaki nem a "szájízük" szerint való egyeseknek, arra azt mondják: Ez hülye!

Ezt én már agressziónak tekintem.

Persze.

Ahhoz, hogy jó ember legyen valaki, arra születni kell, továbbá nem baj, ha a körülményeknek is klappolnak.

Teljesen igazad van, az iskola mindezt csak "árnyalja", az emberi jóságot. (Vagy rosszaságot...)

Ezzel együtt is: olvastam én itt a portálon olyasmiket is már, hogy valaki SZAKMAI dolgokban volt pápább a pápánál... No, erre gondoltam én, mikor idézőjelbe tettem a szakember szót!

Van igazság a hozzászólásodban.

De tudod, hogy hányan nem ismerik ezt az egyszerű szabályt?

Nem szeretném számokban kifejezni az emiatt "parkolópályára" került embereket...

Értem amit gondolsz.

És nagyon fontosnak tartom amit írtál.

A "szakember" nem "szakember" fejtegetése... nem biztos, hogy szerencsés.

Egy jó nagymama, akit imádnak az unokái az szakember?

Igen! Jó nagymama.

Egy olyan anya, aki önbizalommal tudja gyermekeit elindítani az élet rögös ösvényére, az szakember?

Igen! Jó anya.

Tehát "ember ügyben" a szakembert azt nem mindig az iskola képezi ki...

Elnézést, javítok:

de semmiféleképpen agresszíven! = de semmiféleképpen NEM agresszíven!

Ha van 100-ból 1-2 ilyen ember, az is a környezetünk része.

Őt akként kell kezelni - de semmiféleképpen agresszíven!