Milyen volt az élet a '60-as években? (beszélgetős fórum)

Nagyon szivesen gondolok rá vissza! 1957-es vagyok, tehát lényegében a 60-as években nőttem fel. Sokat lehet erről írni, nem megy másképpen mint sorba venni a dolgokat. Egy darab fekete-fehér Tavasz márkájú kisképernyős tévénk volt, azt nézte az egész család. Egyetlen adót lehetett fogni rajta, illetve külön antennával a románt. (Gyulán, ugye.) Hétfőn és pénteken adásszünet volt. Az sem volt hülyeség!

Az egész rokonságban egyetlen autó volt, néha szóltunk neki, ha valakit vagy valamit vinni kellett valahova. Nyaralni vonattal mentünk. Mi konkrétan Gyopárosfürdőre, illetve később a Balatonra vagy a Mátrába.

Külföldre, ha jól emlékszem évente egyszer lehetett menni, még a szocialista országokba is. Minden egyes utazás (busszal az IBUSZ-szal) előtt papirokat kellett kitölteni, a határátkelés kész stressz volt, akár le is vetkőztethették az embert vámvizsgálat címén. 1 órát nyugodtan lehetet kalkulni a határátkelőn való tartózkodásra.

Aki autót akart venni, az autó árának bizonyos százalékát be kellett fizetni, majd 5-8 évet kellett rá várni. Használt autót viszont akár azonnal is lehetett venni kéz alól. Ez már inkább a 70-es évek elején.

A legtöbb házban tartottak tyúkot, tehenet, kutyát, lovat, macskát, illetve volt kert a házaknál, sőt kisebb földjeik is voltak sok embernek. Sokan használtak még lovaskocsit. Kézi permetezőt, kaszát. Nem motoros fűnyírót vagy fűkaszát! Kutya fülét!

A házakban nem volt vezetékes víz. Közkutakra kellett kantákkal vízért járni. Fürdőszoba nem volt, lavórban mosakodtunk, a vizet sparherten melegítettük, illetve aparhelten főztünk, lerniben (lerben) sütöttünk, csutkával, kóróval, fával, szénnel tüzeltünk. A szobákat cserépkályhával fűtöttük. Nem volt gáz!

Nem volt számítógép, internet. A gyerekek udvaron, utcán, téren játszottak délutánonként. Sokat fociztunk. Egészségesebbek voltunk mint a mai gyerekségek! Volt ugyan a suliban napközi, de nagyon kevesen éltek vele. Általában 1 órakor vége volt a sulinak. Ebéd, egy összecsapott leckeírás, majd nyomás játszani! Este még lehetett egy kicsit tanulni. Akkor még akár fel is pofozták a kölköt, ha szemtelen volt vagy 1-est vitt haza a suliból. Netán beírást vitt haza. Gyereknek tanárral, felnőttel szemben nem lehetett igaza, még akkor sem, ha mégis neki volt igaza! Megtanulta a büdös kölök, hol a helye! Mégis azt mondom, nem voltak ilyen életuntak, depressziósak, elkeseredettek az emberek mint most, pedig sok tekintetben nehezebb volt akkor az élet mint most. Igaz, mindenkinek volt munkája, nem sok, de elegendő pénze.

Hagyok másnak is írni valót. Magam szivesen emlékszem vissza gyerekkoromra, örömmel írtam le ezt is!

Még valami: teleken volt hó! December közepe táján leesett, február végén olvadt el. Közben hízott is a hó! Mégsem volt belőle katasztrófa mint mostanság, hogy 10 cm hó katasztrófákat okoz. Volt olyan, hogy 30-40 centi hó esett le egyetlen éjszaka! A gyerekek örültek, a felnőttek kevésbé.

A városokban rengeteg utca földes volt. Csak a főutcák voltak macskakövesek, netán aszfaltosak. Ezekben eső után közlekedni... Persze a ló elhúzta a kocsit sárban is.

Minden május elsején felvonulások voltak zenével, csinnadrattával. Utána forgó, céllövölde, játékvásár. Minden május elsején kaptam egy patronos pisztolyt meg léggömböt.

Hát én 55-ben születtem, így aztán emlékszem sok mindenre. Az iskolában pl. kötelező volt a köpeny viselése, a tornaórán klott nadrágban és fehér trikóban voltunk :-). Minden állami ünnepen kisdobos-úttörő ing, fekete szoknya, öv, síp!, jelvény, piros- vagy kék nyakkendő. A tanárok szigorúak voltak, és néha vonalzóval a körmünkre üthettek. A gyerekeknek nemigen volt beleszólása abba, hogy mit vesznek fel. Visszabeszélni pl. tilos volt. Őrsi órára kellett járni, ahol mindenféle szocialista-kommunista eszmével akarták tömni a fejünket, /az enyémet nem sok sikerrel/.

Aztán a boltokból néha a legelemibb dolgok is hiányoztak, egyes cikkekből viszont túltermelés volt. A hatvanas években még ritkaság volt a tévé, ha valaki a házból vett egyet, az egész szomszédsereg odagyűlt.

A munka kötelező volt, a munkanélküliség fogalma ismeretlen volt. Aki nem dolgozott, az munkakerülőnek számított.

Akkor még a házak között az utcán lehetett focizni, mert kevés volt a személyautó. :-)

Nyaralni nem jártunk, mert mi nem voltunk túl gazdagok. Külföldre nem lehetett menni, legfeljebb a "baráti" szocialista országokba.

A kapitalista országok ellenségnek számítottak, és azt tanultuk, hogy ott kizsákmányolják az embereket. Az orosz volt a kötelező nyelv, amit igen rosszul tanítottak, nem is tanult meg senki rendesen. Hát kb ennyi ami most hirtelen eszembe jut. :-)

Van olyan 5. osztályos, aki már élt a '60-as években is? :)

Viccet félre téve, az én lányom is 5.-es, remélem nálunk nem lesz ilyen lecke.