Miért zavar ilyen sokakat a nyilvános szoptatás? (beszélgetős fórum)

Honnan tudod, hogy minek mennyire van alapja anélkül, hogy huzamosabban és mélyen ismernéd a másik családot?

A második fiam autizmussal él. Külsőleg semmi nem látszik rajta, sőt, egy nagyon szép külsejű kisgyerek.

Tegnapi példa, hogy beszélgetett más gyerekekkel, akik elég csúnyán beszéltek. Rájuk szólt, a maga kis kockafejű módján, nagyon szépen, ahogy neveltük, meg ahogy maga is a "szabályok" világában él, abban képes tájékozódni. Ezzel együtt elhülyéskedett velük. Ezt egyedül én tudom, és a nevelői, hogy ez mekkora dolog, és mekkora erőfeszítés tőle, hogy erre képes legyen.

De rá 5 percre, amikorra már neki elfogyott a türelme a dologhoz (az ő állapotában reális, hogy eddig tud egy társas helyzetre koncentrálni) már úgy szólt rá a másik szintén csúnyán beszélő gyerekre, hogy "befogod a pofád".

Egy kívülálló számára ez azt jelenti, hogy na, ő se külömb. Több év tanulás után én tudom, hogy ez egy echolália a Macskafogóból. Amiben sajnos vannak csúnya szavak. Neki bőven elég egyszer látni valamit, hogy egy ilyet megjegyezzen. Ő itt ezt a szót nem azért mondta, mert csúnyán akarta magát kifejezni, vagy mert azt hallja otthon, hanem adódott egy társas helyzet, amit nem tudott megoldani. Ezeket az asperger szindrómások gyakran úgy oldják meg, hogy olyan dolgot ismételnek el, amit egy - szeritük - hasonló szituációban mástól láttak, vagy hallottak. És ez nekik nem úgy van az agyukban, hogy két csúnya szót mondok, hanem úgy, hogy ez egy panel, amit ide alkalmazok. Általában 10 éves koruk körül képesek egyáltalán arra, hogy ezeket a paneleket lebontsák elemeire, és külön is elraktározzák önálló jelentéssel.

És persze akadt anyuka, aki erre már fintorgott, és bizonyára megjegyezte a másfél éves kis lánykája mellett, hogy hát az én gyerekem ilyet sohase fog mondani, és lám, mennyire jobb vagyok én másnál...

Az első gyerekemnél, aki egy korán érő, a szociális szabályokhoz alkalmazkodni tudó lányka volt én is azt gondoltam, hogy én vagyok ügyes.. Aztán a három fiam azért ki tudott mozdítani ebből az öntömjénező állpotból hamar.. Hálistennek.

Sokkal inkább embernek tudom nézni ezáltal a másikat, vélt vagy valós hibái ellenére is. Ez nagyon kitágítota számomra a világot.

Igy-igy.

Es nem is kell mindenben egyeterteni ahhoz, hogy kedveld a masikat. Veled pl. egy csomo dologban nem ertek egyet, de ettol fuggetlenul egy kituno embernek tartalak (mar ha ez barmit is szamit igy ismeretlenul).

Ezzel én is egyetértek. Nagyon azon múlik, hogy fejben mit tart fontosnak az ember, és a gyerekezést is ahhoz fogja alakítani, ha elég karakán a személyisége valakinek, és nem csatlakozik birka módjára a trendhez.

Sőt, ezek a dolgok egy életen belül is tudnak módosulni, mást enged meg magának az ember 20 évesen, és mást 38 évesen. Persze nem csak a gyerekekkel kapcsolatban.

De az azért meg nem baj, hogy ebbe nem vagyunk egyformák. Ettől szép a világ.

Ez mar a masodik :)))

En meg azokat birom, akik magukbol kiindulva meg vannak rola gyozodve, hogy a gyerek szuletesevel majd MINDEN megvaltozik. Jelentem, ez a gondolat nem feltetlenul allja meg mindenki eseteben a helyet :)

Nem pontos a hasonlat.

Egy könyvről úgy mond véleményt, hogy nem olvasta egy filmről úgy hogy nem látta.

De kijelenti hogy utálja az írókat és a könyveket is a rendezőkről nem is beszélve.:D

Már hiányzott, hogy végre valaki kijátssza az "anyakártyát" :o))

Ezen mezsgyén haladva, egy filmről, könyvről se mondjon véleményt az, aki nem filmkritikus, autókról, pénzről, akinek nics? :D