Miért történik ez velem? Na ezt, hogy élem túl? (beszélgetős fórum)

Szia !

Fogadd részvétemet!

Köszönöm, nektek!

Csak nem akarom, hogy anya úgy lásson..

Ez pontosan így van!

Az én környezetemben is NAGYON erős példák vannak!

Kezdődött januárban, de már lassan én sem hiszem el!

Tömeges lenyomorodások, halálozások!

Van olyan család, amit majdnem teljesen kiirtott.

Fogadd együttérzésemet!

Szerintem nincs okod félni. Gyászolsz. Okod és jogod van ahhoz, hogy sírj, és szerintem csak jó lehet, ha képes vagy erre! Megkönnyebbülhetsz tőle.

Fogadd részvétem!

A gyászmunka idő. Közhelynek tűnik, de ez az igazság.

A veszteségek feldolgozásához ajánlom neked Polcz Alaine műveit, csak néhányat kiragadva:

- Gyászban lenni

- Élet és halál titkai

- A halál iskolája

- Kit siratok? Mit siratok?

Nem érzem, hogy könnyebb lenne. Nekem nővérem anyósa is fontos volt! Ő is családtag!!

Mi nem teszünk ilyesmiben megkülönböztetést! Apa halála a legmegrendítőbb, de a másik két haláleset sem kevesebb a lelkemnek!

Felfoghatatlan számomra, hogy az elmúlás ennyire befészkelte magát a családunkba!!

Tudom, nagyon jól tudom, hogy ez az élet rendje! De azt nem tudom, hogy mennyi erőm lesz és mikor fogok tudni úgy befeküdni az ágyba, hogy lehunyt szemeim előtt nem jelenik meg apa és nem villan be a gondolat, hogy a büdös életben többé senki nem ölelheti meg azt a nagy mackót, akinek olyan puha volt a keze, mint a vaj és olyan édes a mosolya, mint a legédesebb méz!

Hogy hazamegyek két hét múlva, és azon a nyamvadt ágyon nem fog már ott ülni az apukám, és nem fogja azt mondani, hogy "Édes kislányom, megjöttél?!!", "Eredj egyél valamit, szépségem!" 😭😭😭😭

Elgyengülni lehet.

De nem szabad megzuhanni, mert a te életed nem állt meg.

Ők sem szeretnék, hogy veled baj legyen.

Reméljük, megvolt a 3, és vége.

Úgy könnyebb elfogadnod, ahogy írtad is, hogy idősek voltak.

Nyilván apukád érint legrosszabbul, nővéred anyósa, hát az nem igazán rokon. Persze ismerted, fáj.

Nem tudom, mi a hobbid, de most amennyit tudsz, azzal foglalkozz.

Egy bolti eladó ismerősöm, na ő rendesen kikészült, mert 10 hónapon belül 5 halott volt a családjukban, nekik kellett a költségeket is állni, már a harmadiknál hitelt kellett felvenniük. A munkahelyén (kisebb Coop üzlet) többször elkapta a sírás. De ment tovább, csak így lehet, megnyugvást kívánok neked.:)

Engedd el őket.

Élsz, élj is!

Gyászolj , de sose akarj utánuk menni. Az élet előtted!

Apukám unokatestvérét is a héten temetik. :(

Az élet-halálos vallomás is az enyém. Na, mindegy. Már rájöttem, hogy idi.ta voltam az öngyilkosos korábbi vallomásommal...túl kell élnem, MINDENT!!!!

Fogadd részvétem, tudd h nem vagy egyedül.

Nagyon régi szólás-mondás az, hogy a bajok csőstül jönnek.

Nekem is, meg másoknak is, a sajátunk a legfontosabb, legfájóbb.

Fogadd részvétem.

Ne pánikolj, nem tudsz ellene tenni semmit. Ez az élet velejárója. Kinek, mit hoz, nem tudhatjuk előre.

Együtt érzek veled!

De!

Ne keress magyarázatot és ne tedd magad tönkre.

Sokakkal megtörténnek sorozatban ilyenek és túlélik. Én is túléltem a szüleim és a nagymamám halálát, majd az apósomét és még egy gyerek halálát is, pedig ez utóbbi borzasztó nehéz volt nekem is, így a szüleit és nagyszüleit nem is említem csak ennyire.

Igyekezz ne belesüllyedni ebbe és gondolj arra, hogy nem szeretnék az elhunyt szeretteid sem, ha miattuk boldogtalan lennél.

Én a gyerekembe próbálom ezt belediktálni, azaz azt, hogy ha eljön az idő, ne zuhanjon magába, hanem élje tovább az életét és foglalkozzon azzal, hogy boldog maradjon...

Köszönöm, túl tettem magam.

Neked is menni fog, de adj időt magadnak.

Nálunk is ilyen hamar volt. Mamám elment júniusban, papa augusztusban.

Rá 2 évére keresztanyám januárban keresztapám márciusban.