Miért szégyelnivaló, ha segítenek a szüleim minket? (beszélgetés)

Mi nem veszünk el a szüleinktől a házasságkötésünk óta, pedig akartak adni, nagyon is. Nehezen szoktuk meg, de ezt tartjuk normálisnak. Inkább annak örülünk, hogy őket nem kell támogatnunk, mert olyan a nyugdíjuk, költsék csak magukra a sajátjukat.

Szívből örülök neki, hogy megtehetik.

A saját családot alapító ember, ha elég felnőtt házasodni, főleg gyerekért felelősséget vállalni, akkor oldja meg az életét. Ez alap.

Nem érinti ez az alkalmankénti, vészhelyzeti segítséget, de ingyenélésre berendezkedni családosként és a szülők lehúzására elég szánalmas.

Ha saját élet, akkor saját költségek. Nem anyu pénzén anyucit meg feleséget játszani. Elítélem a felnőttek élősködését.

Úgy gondolom, hogy az a normális, ha egy család tagjai támogatják egymást. Az irány mindegy, ha mindenkinek jó így. Ti is viszonozni fogjátok majd, ha úgy adódik. És a gyereke(i)tek is ebben nőnek fel, így nekik is ez lesz a természetes. Szerintem sokat ad egy ilyen család a gyerekeknek: biztonságot (olyat, ami felnőtt korukban is elkíséri, ha minden jól alakul).

Én is látom, hogy a szüleim hogy támogatják a nagyszüleimet, de arra is emlékszem, hogy régen még a nagyszülők támogattak minket néha. Itt persze nem feltétlenül pénzről van szó. Szerencse, ha ez így működhet! Szerencsésnek mondhatom magam, amiért ilyen családom van.

Van, aki nem tudja elfogadni a segítséget a saját szüleitől sem (a kérésről nem is beszélve). Pedig anyaként már látom, hogy a gyerekeimet mindig is segíteni szeretném, amíg csak tehetem, és ez nem olyan "áldozat", mint ahogy ezt gyerek előtti korszakomban gondoltam.

Úgy gondolom, hogy az a normális, ha egy család tagjai támogatják egymást. Az irány mindegy, ha mindenkinek jó így. Ti is viszonozni fogjátok majd, ha úgy adódik. És a gyereke(i)tek is ebben nőnek fel, így nekik is ez lesz a természetes. Szerintem sokat ad egy ilyen család a gyerekeknek: biztonságot (olyat, ami felnőtt korukban is elkíséri, ha minden jól alakul).

Én is látom, hogy a szüleim hogy támogatják a nagyszüleimet, de arra is emlékszem, hogy régen még a nagyszülők támogattak minket néha. Itt persze nem feltétlenül pénzről van szó. Szerencse, ha ez így működhet! Szerencsésnek mondhatom magam, amiért ilyen családom van.

Van, aki nem tudja elfogadni a segítséget a saját szüleitől sem (a kérésről nem is beszélve). Pedig anyaként már látom, hogy a gyerekeimet mindig is segíteni szeretném, amíg csak tehetem, és ez nem olyan "áldozat", mint ahogy ezt gyerek előtti korszakomban gondoltam.

Úgy gondolom, hogy az a normális, ha egy család tagjai támogatják egymást. Az irány mindegy, ha mindenkinek jó így. Ti is viszonozni fogjátok majd, ha úgy adódik. És a gyereke(i)tek is ebben nőnek fel, így nekik is ez lesz a természetes. Szerintem sokat ad egy ilyen család a gyerekeknek: biztonságot (olyat, ami felnőtt korukban is elkíséri, ha minden jól alakul).

Én is látom, hogy a szüleim hogy támogatják a nagyszüleimet, de arra is emlékszem, hogy régen még a nagyszülők támogattak minket néha. Itt persze nem feltétlenül pénzről van szó. Szerencse, ha ez így működhet! Szerencsésnek mondhatom magam, amiért ilyen családom van.

Van, aki nem tudja elfogadni a segítséget a saját szüleitől sem (a kérésről nem is beszélve). Pedig anyaként már látom, hogy a gyerekeimet mindig is segíteni szeretném, amíg csak tehetem, és ez nem olyan "áldozat", mint ahogy ezt gyerek előtti korszakomban gondoltam.

Ez volt az a topic:

[link]

Bár nekem sajnos nem élnek már a szüleim,de mindent nekik köszönhetek.

A két házat,amiért keményen megdolgoztak,fizették az iskoláimat,hogy legyen szakmám,végzettségem.

Sokszor ebédeltem náluk,gyakran spájzoltak :D

Szeretném én is így segíteni a gyermekeimet-sajnos nagyon nehéz világot élünk:(

Ez így eléggé sarkos, amit írtál. nyilván nem az olyan esetekről beszélek, amikor valaki élelmiszert kap, és pont arról oktat ki valakit, hogy ne vegyen húst, mert ő sem költ arra.

Nyílt itt egyszer sok hónapja egy topik, amiben a fórumindító azt ecseteli, hogy semmire nincs pénzük. Igaz, hogy a párja erős dohányos, és a gyerekek joghurtot, meg túrórudit esznek tej helyett, sorolhatnám, hogy mik derültek még ki. Aztán ki lehet találni, hogy mit kaptak azok - többek között elsősorban én - amikor elmagyaráztuk, hogy le kéne tenni a cigit, és az alapvető élelmiszerekre kellene koncentrálni. Jött is a válasz, hogy könnyen beszélünk mi... Persze, én, aki évente kétszer láttam édességet: húsvétkor és mikuláskor, én, aki gyerekkoromban nem is hallottam a joghurtról...

Aztán még leírtam, hogy miken szoktam spórolni, akkor mindenki kigúnyolt, hogy csóró vagyok, aztán elmondtam, hogy bútorozott házat bérlek, akkor én voltam az újgazdag.

Az emberek képtelenek felfogni, hogyha egy beállított relatíve alacsony nívón tartják a szükségleteiket, akkor minden igazán fontos dolgora lesz pénzük.

Ja, tudom, most jön az, hogy akkor minek élünk. Leírom, bár csak az fogja érteni, aki meg akarja érteni: a ciginél, túrórudinál, adidasnál fontosabb dolgok is vannak az életben, egészség, boldogság, szeretet. Ezekről mindenki csak dumál, de mikor át kéne ültetni a gyakorlatba, az valahogy senkinek nem megy.

Ugyanmár! Ezt te sem gondolod komolyan... engem ne oktasson ki senki arról, hogy osszam be a pénzt az ennivalóra, miközben ő úgy kapja azt a szüleitől. Mennyire lehet ez már hiteles?

Egyébként mi is úgy kapjuk a zöldségek egy részét faluról, a szüleimtől, anyósoméktól pedig a húst, így nem veszek húst egyáltalán.

Most akkor én oktassak ki bárkit is arról, hogy, mikor, hol vegyen húst, vagy véleményezzem, milyen béna, hogy nem tud okosan élelmiszert vásárolni? Bezzeg én!!! Szerinted mennyire lennék hiteles???

nyilvan aki olyat irt neked, az irigy, mert neki nincsenek ilyen szulei. Irigyseget jol el lehet rejteni mindenfele joszandek moge.

rohogj rajtuk.

Ne vedd a szívedre.Szerintem irigyelnek téged azok,akiket nem tudnak/nem akarnak támogatni a szülei.

Nagyon sok embernek meg van már keseredve a szájíze,és mindenkinek nekiugranak,mindenféle,akár túlhaladott elveket hangoztatva.És persze,főleg:nem ismerve a mai világ adta lehetőségeket.

Sok embernek jobban esne,ha senkinek nem volna könnyebb,mint neki,és mindenki csak keseregne,meg belefulladna a sajátjába.

Ne magyarázkodj senkinek,h mit miért csinálsz,ne törődj vele,hogy mit gondolnak rólad.Ha a szüleid felé gondoskodással viszonzod a segítségüket,már nyugodtan belenézhetsz a tükörbe,nincs szégyellnivalód.

Attól, hogy valakinek a családjában normálisan működik az adok-kapok, még nem zárja ki, hogy a család fiatalabb tagjai is be tudják osztani a pénzt, és jótanáccsal tudnak bárkit ellátni a spórolással kapcsolatban.

A tényközlés pedig nem meríti ki a kérkedést, a spórolási tanács pedig nem egyenlő a kioktatással.

A fórum témájától függetlenül pedig leírnám, hogy vannak emberek, akik a jószándékú tanácsok ellenére is hülyeségekre költik a pénzt, és mindenkit okolnak, ha elfogy, kivéve magukat.

Kedves Fórumindító! Nem kell magyarázkodnod senkinek sem, mid honnan van. Ha szülők segítségével, hát azzal. Ez teljesen normális, hogy a szülők segítik a gyerekeiket. Engem is segítenek a mai napig és rengeteg mindent nekik köszönhetek. Egyébként senkinek semmi köze, miből vettétek a házatokat. Miért is foglalkozol ezzel?

Nekem is van gyerekem és mindig azon leszek, hogy mindene meglegyen, mindent megadhassak neki, a többi ember véleménye meg nem számít.

Anyósom szokta mondani, hogy ő kinek segítsen, ha nem a gyerekének??

Az emberek akkora idióták tudnak lenni hogy az valami fantasztikus. Aki egy kicsit is "könnyebben" boldogul mert van segítsége az már biztos hogy "lop csal hazudik" mert az ő nyomorult élete (véleményező) szerint lehetetlen a mai válságos időkben boldogulni, de azért önállóan szerezz meg mindent.. az ilyennek azt mondom hogy tegye ki magát száradni egy diófa ágra.. jó vastagra hogy ne törjön le..

Te meg kedves Mira, éld az életed és légy boldog hogy egy erős és támogató, szerető család vesz körül!

Semmi szégyellnivaló nincs ezen, oda-vissza segítitek egymást.

Ne foglalkozz ezekkel a véleményekkel.

Irigyek,ennyi!

Én is rengeteg segítséget kaptam.Most ne örüljek,hogy nem kell hitelt nyögnöm életem végéig a szüleimnek köszönhetően?Ettől még senki nem lesz életképtelen.Ugyanezt megtenném én is a gyerekemért,aki meg nem,az szégyellje magát!

A szülői segítség elfogadása szerintem nem szégyen. A visszaélés vele az az. Lehet, hogy nem volt elég árnyalt a kép, amikor nekedestek.

Én biztos, hogy kudarcnak élnem meg, ha anyagi támogatásra szorulnek, de elfogadom, hogy lehet ilyen helyzete kerülni. Viszont az egyéb számomra természetes. És a legfontosabb, hogy oda-vissza legyen meg. Pl. anyukám vigyáz a gyerekre, de mi behordjuk a fát , meg ilyenek.

Miért kellene ezt szégyelned? Minden szulo úgy segíti a gyerekét ahogy tudja. Nekem pl.pénzt, házat nem tudtak adni, de minden mást igen. Felpakolt táskákat és amit a mai napig a legtobbre becsulok hogy volt aki vigyázzon a gyerekekre míg mi munkában voltunk, úgy hogy 25 km utazott hozzánk átszállással és vissza is ugyanannyit.

Aki Téged megszól a szuleid segítsége miatt, abból csak az irigység beszél.

azt gondolom a idéző jelben levő mi időnkben könnyedén nem is de el tudtunk helyezkedni,hát ma ez se olyan természetes és sok sok minden más se és ha tudja segíteni az ember a gyerekét mért ne tenné itt is elég nagy a szakadék van egy réteg ki játszva meg tudja tenni és van egy ki álmodni se mer ilyenről hiszen a kérdés magában nem szégyen de nagyobb büszkeséggel bír az kinek erre nincs vagy alig van szüksége mert ez nélkül is megy vagy menne..

gondolom a legtöbb szülő míg tud segít így volt és így is marad míg világ a világ...és remélem a gyerek se felejti el hogy ...vagy nem egy idősotthonnal lesz majd a számla rendezve

Szia!

Az én történetem is hasonló..volt....az párom szülei segítettek minket,de sajnos odáig fajultak a dolgok,hogy párom nagyon kihasználta a szüleit,a gyereket és engem használt fel ahhoz hogy pénzhez jusson...párom a saját pénzéből(segély)egy forintot nem tett bele a közösbe,anyjáék nekem segítettek hogy el legyen tartva....

Mai tény állás....ex....gyerek elhelyezési per....és bizonyítani akarja hogy ö tartott el engem!

Tehát csak óvatosan!

AZt is nézni kell, kik szerint szégyellnivaló.... azok szerint, akiket a szüleik ugyan nem segítenek pénzzel, de teljes fogászati praxist/céget adtak át nekik, mire meglett a diplomájuk? Vagy akiket akár diploma nélkül is benyomtak egy multihoz, ahol tudnak annyit keresni egy hónapban, mint más diplomával negyed év alatt?

Ha nem ez a helyzet, és pl. tanári vagy pénztárosi fizetésből vett valaki lakást, és fizeti a törlesztést, az már igen, az előtt, ha szégyenkezni nem is kell, de elgondolkodni lehet, hogy csinálta?

Amúgy viszont az almát nem szabad a körtével összehasonlítani, csak idegesíted magad, ha bedőlsz a sok "kétkezi" történetnek......